A technológiai fejlődés kezd gátad szabni annak a gondolkodásnak, miszerint a kormányoknak hagyniuk kell a piacot. Megdőlt az elmélet, hogy a gazdaság magát szabályozza Adam Smith „láthatatlan kéz” teóriája alapján. A laissez-faire (a liberális piaci gondolkodás alapja: hagyja csinálni, nem avatkozik a piac ügyleteibe az állam) megbukott a 2007-2008-as világválság következtében. A jelenlegi felfogás szerint a különadók hosszú távon csak visszavetik a gazdaságot, de lehet, hogy épphogy ez az egyetlen kiút az összeomlás elől?
Kép: http://www.englishforum.ch
2010-ben egy megosztó, új felfogással jött Matolcsy György, aki behozta a köztudatba az „unortodox” kifejezést és a bankadóval megindult a magyar különadók ellentmondásos története. Jelenleg a magyar különadókat csak a költségvetés foltozására alkalmazzák, jelentősebb politikai hátrányok nélkül, de a távoli jövőben ezt a gyakorlatot minden fejlett országban szükséges lenne bevezetni, csak más célokkal. Ez az állítás levezethető Jeffrey D. Sachs és Laurence J. Kotlikoff „Smart machines and long-term misery” (okos gépek és hosszú távú szenvedés) – című értekezéséből.
A szerzőpáros arra világít rá, hogy amíg a technológia fejlődése az ipari forradalom alatt hatalmas lehetőséget kínált a dolgozni képes népességnek is, új munkahelyek és új munkalehetőségek létrehozásával, – a lovakat például az autó tömeggyártásának a feltalálásával cserélték le, ami új munkahelyeket eredményezett a gyárakban és a mindennapi életben egyaránt (lásd: autósofőrök, szerelőműhelyek) – addig a jelenlegi technológiai fejlődés rettentően megnöveli az egy munkaerőre jutó termelékenységet, olyannyira hogy ez a gazdaság stabilitása ellen fog hatni. Ennek a legnagyobb elszenvedői a képzetlen munkaerő és a fiatalok. A képzetlen munkaerőt már régebb óta helyettesítik a gépek a fejlett országokban (ennek következtében jöttek létre a luddista csoportosulások a 19. században) , de a fiatalokat és a jövő generációt a következőképp lehetetlenítik el a sikerességtől:
A “smart” vagyis a tanulmány címében szereplő “okos” gépek feltalálói, üzemeltetői és tulajdonosai általában a negyvenes, ötvenes korosztályból kerülnek ki, mivel nagyon hosszú oktatási folyamat kell ahhoz, hogy ezeket a gépeket kezelni és programozni tudják. Náluk és a tulaj cégeknél koncentrálódik a tőke nagy része, így egy hatalmas szakadékot hagynak maguk és a fiatal generáció között, akiknek egyre többet kell az oktatási rendszerben eltölteniük (maximum mellékállással), hogy ezeket az „okos” műszereket használni és fejleszteni tudják. Ez egy olyan problémát fog okozni, hogy a kevesebb tudást igénylő munkahelyek egyre inkább meg fognak szűnni: az okos autó majd helyettesíti a taxisokat, gépek készítik el a hamburgert, a telefonunk segítségével kaphatunk idegenvezetést egy ismeretlen városban, önműködő gyárak… – És ez nem is tűnik már olyan távolinak. Ez azzal fog járni, hogy a fiatalok többsége el fog szegényedni és a gazdagok pedig egyre gazdagabbak lesznek, a sikeres cégek pedig egyre nagyobb tőke fölött fognak rendelkezni, amíg a gazdaság össze nem roppan. Nesze neked Milton Friedman!
Ezt a folyamatot – mint minden tőkekoncentrációs folyamatot – a szerzőpáros szerint államilag kellene majd szabályozni és az újraelosztási rendszert teljesen újra kellene majd gondolni. Hosszú távon az oktatásba kellene fektetni a különadókból befolyó jövedelmet, valamint a fiatalok életpálya kezdéséhez kéne ebből a pénzből – az egyre növekvő nyugdíjigények mellett – részt biztosítani. Rövidtávon tehát lehet, hogy nem lenne annyira drasztikus hatása a felsőoktatás fizetőssé tételének, de hosszú távon akár a technológia és a rendszer elleni forradalomhoz is vezethetne. Olyan szinten ellehetetlenítené az újabb generációkat, hogy a középosztály egy idő után megszűnne létezni. Ezért világszinten kellene a jövőben egységesen kényszeríteni a nagyvállalatokat, hogy finanszírozzák az új technológiák termelékenységnövelő hatásából származó többletbevételével az egyes országok oktatási intézményeit.
Ez lehet, hogy kényszerített CSR (vállalati társadalmi felelősségvállalás), de enélkül a technológiai újításokból prosperáló intézmények is összeomlanának a kereslet visszaesése miatt. Milton Friedman mondta: “Business of business is business”, tehát a vállalatok dolga az üzlet (és nem a jótékonykodás), valamint hangoztatta az állam fölöslegességét a piaci életben, de a nagyvállalatokat és azok vezetőit sokszor külső szabályozásokkal kell a hosszútávú, fenntartható fejlődés útján tartani, a rövidtávú haszonfölözés helyett.
Matolcsy felvetése tehát – hogy növeljék a nagyvállalatok hozzájárulását a közjóhoz – egy dicséretes gondolat, de mint mindennél itt is a megvalósításon áll vagy bukik ennek a sikere. Ezt a pénzmennyiséget a jövő generációira kéne költeni és hosszú távú projectek finanszírozására, nem pedig a költségvetési lyukak befoltozására. Mindenesetre az örömteli, hogy a fejlett világban egyre több kormány és vállalat is kezdi felismerni a vállalati társadalmi felelősségvállalás.
A válasz teljesen egyszerű. A felszabaduló időt az egy főre eső munkaidő csökkentésére kell fordítani, ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy mindenki egyformán kivehesse a részét a globális társadalmi össztermék előállításából.
Jöhet a 6 órás munkanap, pontosabban a 4 napos munkahét.
A legnehezebb fizikai munkákat robotok végezhetnék az alapvető fogyasztási termékek előállítását intelligens automatizált rendszerek.
Az alapellátásokhoz (elektromos áram, víz, fűtés, élelmiszer, tömegközlekedés, egészségügy, oktatás) való hozzáférés mindenki számára korlátlan és ingyenes lehetne.
A technológia elavulttá teszi a kapitalista termelési módot és a bérmunkát.
A felszabaduló időt az emberek komplex képességeik továbbfejlesztésére, kimunkálására fordíthatják. A művészet és a tudomány közötti határ elmosódik.
“Hosszú távon az oktatásba kellene fektetni a különadókból befolyó jövedelmet, valamint a fiatalok életpálya kezdéséhez kéne ebből a pénzből – az egyre növekvő nyugdíjigények mellett – részt biztosítani.”
Szép elképzelés, de kétlem, hogy ezzel több munkahely keletkezne – sem magas, sem alacsony képzettséget igénylő. Még a szolgáltatsi szektor sem tud annyi embert felszívni, ahánynak a munkaereje fölöslegessé válik a minél fejlettebb, esetleg hamarosan már AI-t használó gépek – mit gépek: termelési rendszerek – miatt.
Tetszik vagy nem, pár évtized múlva a fejlett világban privilégiummá válik a munka – nem kis részben a munkahelyek “fejlődő” országokba való telepítése miatt is.
Ebből következően elkerülhetetlen lesz az alapjövedelem bevezetése – persze nem most, ahogy a szocik álszent és demagóg kampánya sugallja, hanem jóval később. Ez a tőkések érdeke is lesz, hiszen enélkül sokkal szúkebb lesz a termékeik és szolgáltatásaik piaca.
@Mr. Hyde:
“A technológia elavulttá teszi a kapitalista termelési módot és a bérmunkát.”
És a munkásokat, sőt általában a munkaerő nagy részét is.
“A felszabaduló időt az emberek komplex képességeik továbbfejlesztésére, kimunkálására fordíthatják. A művészet és a tudomány közötti határ elmosódik.”
Utópia. Bocsánatot kérek, ha rasszimusnak tűnik – nem annak szánom -, de valahogy nem tudom elképzelni, ahogy roma polgártársaink azon vívódnak, vajon tudományos vagy művészi képességeik kibontakozására konentráljanak. 🙁 Persze ugyanez áll az alacsony képességű nem roma polgárokra is.
Nem igazán ide tartozik, de a művészet is csak addig művészet, amíg viszonylag kevesen űzik.
“Az alapellátásokhoz (elektromos áram, víz, fűtés, élelmiszer, tömegközlekedés, egészségügy, oktatás) való hozzáférés mindenki számára korlátlan és ingyenes lehetne.”
Igen, ez elkerülhetetlen lesz, hasonló az alapjövedelem elképzeléséhez.
Hűha hol osztottak ingyen drogot?
“A laissez-faire (a liberális piaci gondolkodás alapja: hagyja csinálni, nem avatkozik a piac ügyleteibe az állam) megbukott a 2007-2008-as világválság következtében.”
Ezt kiss ét kellene gondolni, ugyanis a subprime válság egyik alapvető (bár nem közvetlen) oka éppen az amerikai ÁLLAMI lakásfejlesztési program volt.
A láthatatlan kéz elve az 1920-as világválságnál dőlt meg. Azóta sehol nincs. Szóval a bevezetés nettó baromság.
@Mr. Hyde: Feltéve, ha van rá pénzük a zemebereknek, hogy kultúrálódjanak. Az meg mitől lenne, ha minden pénzt ugyanaz a 15-20 tőkéscsoport nyel el, amelyik tőkéscsoport a szerzői jogokat is birtokolja és féltve őrzi.
Hagyjámá…!
Úgy látszik a szerzők feltalálták a csőben a lukat.
Minden “latifundiumot” szét kell verni, minden nagyvállalatot szét kell verni, minden tőkekoncentrációt meg kell szüntetni egy bizonyos mérték fölött. Nem lehetnek többé W.Buffetek, B. Gatesek, Soros Györgyök. Legyen tilos bizonyos üzemméret fölött gazdálkodni. Aki ezt eléri, tegyék a vállalatot állami, vagy közkéz-tulajdonosi (dolgozói, kisbefektetői stb.) többségű társasággá. Ezen közben pedig adóztassák meg brutálisan az összes bankot, pénzintézetet, multivállalatot, energiaszolgáltatót, távközlési céget.
Túl azon, hogy maga az alapcikk is igencsak kritizálható (mert a mostani helyzetből próbál olyan önkényes jövőképeket és trendeket kreálni, amelyeket hiteles adat nem támaszt alá), de ezen blogbejegyzés legérthetetlenebb része az, hogy miként kapcsolódna mindez az unortodox adópolitikához. Megmondom én: sehogy.
Ugyanis az, hogy egy elvont szerzőpáros szerint a jövőben óriásira megnövő tőkejövedelmek egy részét lefölözve, dedikáltan az oktatásra kellene többlet pénzt szánni, annak semmi, de SEMMI köze sincsen a korábbi években idetelepült külföldi nagyvállalatok jelentős tőke- és technológiai befektetések után megszerzett profitját megcsapoló, jövőromboló adópolitikához.
Ez már-már kínos a Corvinus blogján, azért.
Kommunista felforgatás ez, semmi több. A világ nagyvállalatainak zöme de facto köztulajdonban van, emberek százmillióinak vagyonát kezelő nyugdíjalapok, biztosítók, befektetési cégek, illetve egyéni kisbefektetők tömegeinek tulajdonában.
@zobod:
Búúúúúúúúú, búúúúúúú. Kolompot a nyakadba, bakker, oszt menj elöl a libsik közt…búúúúú…
@Szvidrigajlov: biztos sokan mondták már neked, de bugrisságod nem kompenzálja a tudatlanságod.
Ha a klíma Murphy fázisba áll majd, jó nagy csend várható, és a kispajtások befejezik az ész osztását.
Pont.
2015. 05. 23. 10:52
Erzsébetvárors
Köves Slomó
Sólet Fesztivál
Jobbik
Stummer János
Csecsemőosztályra egymilliót, Sólet Fesztiválra 3,5 milliót költenének
Budapest VII. kerületének önkormányzata egyházi támogatásnak álcázva mintegy közel 3,5 millió forinttal kívánja támogatni az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség által szervezett Sólet Fesztivált. Míg a Péterfy Sándor utcai Kórház csecsemőosztályának egymillió forint jutott, addig a Köves Slomóék által irányított hitközség ennek minden probléma nélkül tapsolhatja el majd többszörösét egy gasztronómiai fesztiválra, méghozzá egyházi támogatás címén.
mivaaaan ? már megint a slomosalamonokat támogattyaja kurmány ?????
HÁNY MILLIÁRD TÁMOGATÁST ??? IS KAPTAK 26 ÉV ALATT A ZSIDÓK MAGYARORSZÁGON ??????????????
@Kovacs Nocraft Jozsefne: HJAHHH…….PÁR ÉVTIZED…ÉS DEMJÁN……CSÁNYI…..SZÉLES…..STB….IVADÉKOK NAPOZNAK NAPOZÓ ÁGYUKBAN A BALATONI POCSOLYA PARTJÁN……ROBOTOK HOZZÁK A FINOM SALÁTÁKAT TÁLBAN NEKIK……………………..ÉS SEHOL EGY EMBER………….
FENTI IVADÉKOK EGYMÁSSAL PÓKEREZNEK, ÁL-BRÓKEREZNEK, ROBOT-CSAJOKAT DUGNAK…..ÉS EGYMÁST BASSZÁK ÁT KINYÍRÁSIG……MERT KIHALTAK MÁR A KISHALAK, AKIKET BEKAPHATNÁNAK…:o)))))))))
SZÉÉÉÉÉP….ÚJ….VILÁG….:DDDDDDDDDDDDDDDDDDD
monnyuk én szegény zsidó vok, szal nincs közöm a noblesse dolgaikhoz, de úgy tom, mivel a világ egy zárt rencernek van beállítva, és elvileg az eksztraprofital nem lehet fűteni, mer azt képéba a kazában elégetve annyi hőt termel simán felgyújcsa a kecót, mégha nójnsvájnstejni kastéj is, a gazdagok bezsákolva kilövik a napba, attó viágít ijjen fényesen.. egy pillanatis se igaz, hogy az eksztraprofit más ágak fejlesztésre megyen el(mint idehaza az emirécc szolgáltatóközpontya, az egy imparialista hazuksák), amiből a buzisotoba suttyóparasztnak telik lákigoldszátr okostelóra meg korvnuszonlánytanulmányra, pedig, lófaszt se érdemli megfele, mer nem egy lomonoszov a cikíró.
faszombamá, huszonegyedikszázadi luditák..
@kvadrillio:
“Csecsemőosztályra egymilliót, Sólet Fesztiválra 3,5 milliót költenének”
A belem fordul ki az undortól. 🙁
@Kovacs Nocraft Jozsefne: émmonnyuk enni, a sóletet jobban szeretem, de ízés dolga, nem vitatkozom!
@Mr. Hyde: Szép gondolat, de beleütközöl a szent profit betonfalába..
@A megvalósult amerikai ólom..: mi amúgy a profitot elássuk, abból nő a belugakaviár, amit megzabálunk vajaskenyérrel!
soha vissza nem forgatnának, aminek eredményeképp a mai paraszt nem az éhkoppot nyeli, hanem a metrón utazva baszcsizza az ájfónnyát?
Nincs több idő
Előző cikk
Következő cikk
Nyomtatás
2015. május 14., csütörtök 14:00, frissítve: csütörtök 18:23 , forrás: Magyar Nemzet, szerző: Puzsér Róbert
A magyar politika huszonöt éve vívja öldöklő hévvel azt a népi-urbánus háborút, amely a rendszerváltás idején is értelmetlen és korszerűtlen volt.
Már nem voltak köztünk olyan formátumú gondolkodók, mint Babits Mihály, Veres Péter, Kosztolányi Dezső, Németh László, Illyés Gyula vagy József Attila, akik tartalmat, mélységet vagy irányt tudtak volna adni ennek a szembenállásnak, és akik munkássága valaha mindkét oldal magatartását vállalhatóvá tette. Helyettük megélhetési politikusok és hivatásos véleményszédelgők vették kezükbe a harci lobogókat, hogy mindennapos gyűlöletkeltésre, filléres szavazatszerzésre, a történelmi sérelmek folyamatos felhánytorgatására és a másik oldal kölcsönös megbélyegzésére használják a társadalom szellemi-lelki megosztottságát.
A küzdelem akkor teljesedett ki, amikor a népi-urbánus gyűlölködés megtalálta a maga csodafegyverét: a nyugdíjemelést. Az addig értelmiségi körökben zajló zsidózás, komcsizás, antiszemitázás és nácizás a széles nyugdíjas tömegek számára is átélhetővé vált, akik ugyan jól megvoltak a Dallasszal, a Szomszédokkal meg a Barátok közttel, ám annak az ígérete, hogy mindezeket nemcsak ingyen, de egyre nagyobb és laposabb tévéken nézhetik, ellenállhatatlannak bizonyult a számukra. A demokrácia gyakorlása úri passzióból tömegélménnyé vált, a nyugdíjasok pedig egyre többen és egyre fegyelmezettebben járultak a szavazófülkékhez.
Az első Orbán-kormány bukásának döntő oka a szükségtelen arrogancia és szimbólumpolitizálás mellett az elvett tizenkilencezer forintos nyugdíj volt. Hiába vezetett 2002-ben a Fidesz minden más választói korcsoportban, a nyugdíjasok szavazatai döntöttek. Orbán megtanulta a leckét. Ma már nem látni fiatalokat a kormánypárt rendezvényein, ma már ő tematizálja a nyugdíjas szavazók érzelemvilágát az újabb meg újabb rezsicsökkentéssel és a folyamatos nyugdíjemelésekkel. Ahogy Gyurcsány is hiába követett el minden gazemberséget, hiába ragaszkodott tíz körömmel a hatalomhoz, amikor már csak a tizenharmadik havi nyugdíj megvonása menthette meg az országot a csődtől, átadta a helyét Bajnainak. Jól tudta, hogy aki a nyugdíjat elveszi, az politikai értelemben halott. Most újra pártelnök, a szónoklatait eksztázisban hallgató nyugdíjasoknak köszönhetően.
Ma már a szekértábor-értelmiség és a mögöttük rendben felsorakozó hárommillió nyugdíjas szavazó formálja és képezi a magyar közéletet. A részben külföldön élő, részben apolitikus, részben radikálisan elkeseredett aktívak nemzedékeinek nincs erejük kivenni a politikai érdekképviseletből a maguk részét. A magyar élet valódi törésvonala már nem a jobb- és a baloldal között található, hanem a fiatalok meg a világrekord-mértékű adókat fizető középgenerációk, valamint az idősek és az őket hergelő-hülyítő politikusok közt húzódik.
Már nincs népi-urbánus vita, csupán két szekértábor, amelyik rég nem emlékszik, hogy melyikük sérelme a régebbi. Csak azt tudják, hogy nem ülhetnek le a másikkal egy asztalhoz, mert amint megtennék, nyomban elveszítenék az egzisztenciájukat, a legitimitásukat, és máris teremne a helyükre valaki, aki kérlelhetetlenül és megalkuvás nélkül gyűlöl tovább. Talán ugyanabból a szerkesztőségből. Talán a szomszédos íróasztal mellől. Valaki, aki nem ül le a másik oldal híveivel egy asztalhoz. Eközben a kivándorlás újabb és újabb csúcsokat dönt. Azok az emberek, akik se megélhetést, se normális közállapotokat nem kapnak, csak szimbólumokat és gyűlöletet, nácizást és zsidózást, tömegesen fordítanak hátat az országnak. A magyar fiatalság döntő része nem hajlandó a 20. század démonai közt élni. Nem akar szekértáborokat, unja a hazug jelképeket, és átlát az uszításon. Fegyvere a passzivitás és az emigráció.
Nincs több idő a hitvány sérelmekre és a polgárháborúra. Nincs több idő erre a beteges rituáléra. Nincs több idő arra, hogy kölcsönösen kirekesszük egymást a magyarságból és az európaiságból. Aki továbbra sem ül le a másikkal egy asztalhoz, az se nem magyar, se nem európai.
IGEN..PUZSÉR ! TE…HÜLYE VAGY !..ÉS NEM ISMERED A NYUGDÍJASOKAT ! SOKKAL TÖBBET TUDNAK NÁLAD A POLITIKÁRÓL, POLITIKUSOKRÓL.., ÉLERTRŐL…PERSZE ŐK NEM BOTCSINÁLTA ÚJSÁGÍRÓK AZ MNO-NÁL….:o)))…
Látótér
A magyarok fele háziorvos nélkül maradhat
DA, KaG
Forrás: Hír TV
2015. május 23., szombat 15:20
Nyomtatás
Egyre több a betöltetlen gyermek-háziorvosi praxis az országban. Az alacsony bér nem vonzó a pályakezdőknek, ráadásul van olyan svájci gyermekklinika, amelyik havi két és fél millió forintos fizetéssel csábítja a magyarországi szakembereket. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkaanyaga szerint 10 év múlva a magyarok felének nemhogy házi gyermekorvosa, háziorvosa sem lesz, ha minden marad a régiben.
…..NU…EKKOR FOGOM FÖLROBBANTANI A PARLAMENTET AZ ÖSSZES MEGÉLHETÉSI POLITIKUSSAL EGYÜTT !
MERT HA 26 ÉV ALATT ERRE VOLTAK CSAK KÉPESEK, NEM ÉRDEMLIK MEG, HOGY ÉLJENEK !!!!
A szőregi gyermekorvosi rendelőben Zlatarov Mária 35 évig írta a recepteket a hatezer lakosú szegedi városrészben. 70 évesen úgy döntött, hogy leteszi a fonendoszkópot, és visszavonul. A doktornő nem tudta eladni a praxist, a rendelő júniusban bezár. A körzetet felosztották, a szőregieknek utazniuk kell. A város azonban hiába próbált új orvost találni, a szőregi körzet senkinek sem kellett. Ráadásul egy másik praxisra is hiába vártak jelentkezőt, pedig Szeged egyetemi város. „Meglepődtünk, Szegeden eddig nem volt probléma. Összesen 100 körzet van Szegeden, ilyen típusú problémánk meg nem volt az elmúlt években. Ez most egy új kihívás elé állított minket is” – mondta Solymos László, Szeged alpolgármestere.
A magyarok fele háziorvos nélkül maradhat
A magyarok fele háziorvos nélkül maradhat
facebook
link
A fiatal szakorvosjelölteknek nem pálya a gyermekorvosi rendelők világa. „Pillanatnyilag a házi gyermekorvosi praxisban az egyedüli vonzó tényező az a gyerek. Az anyagi feltételek nem azok. Ugyan történtek díjemelések a praxisban, de ahhoz, hogy érdekelhessen egy fiatal pályakezdőt a gyermekorvosi praxis, akkor meg kellene duplázni a finanszírozást” – fogalmazott Rosa Ágnes házi gyermekorvos…..
…..MERT NEM SORSOK….HÁZAIRA, MEG TERROR HÁZAKRA…MEG ZSIDÓK TEMETŐIRE, RENESZÁNSZOZÁSÁRA KELL ELKÖLTENI SOK MILLIÁRDOT, HANEM AZ ORVOSI ELLÁTÁSRA ÉS A MAGYAROK ÉLHETŐBB ÉLETÉRE !!!!!!!!!
Beindult az elszegényedés ördögi köre
…globális szinten 61 milliósra tehető a munkanélküliek tábora – tehát azoké, akik aktív korúak, tudnának és szeretnének is dolgozni, vagyis jelen vannak a munkaerőpiacon, de nem találnak állást. A World Employment and Social Outlook (Álláspiaci és szociális kitekintés) címet viselő jelentés szerint ennek elsősorban továbbra is a 2008-ban a jelzáloghitel-piacon kirobbant, majd hamar világméretűvé duzzadt válság az oka, ahogy annak is, hogy egyre terjed a részmunkaidős foglalkoztatás. Ezek a munkavégzési formák egyébként egyes esetekben segíthetnek is abban, hogy egy korábbi állástalan egyáltalán valamilyen formában be tudjon lépni a munkaerőpiacra, de térhódításuk súlyos problémákat is jelez. Hiszen sok helyen (így a fejlett Európában is) a kevésbé hagyományos foglalkoztatási módok a stabil, teljes munkaidős állások rovására terjedtek el, vagyis egyértelműen a labilisabb élethelyzetek felé hatott a folyamat.
SZEGÉNY FÉLÁLLÁSÚAK…Magyarországon alig több mint feleannyit keresnek a részmunkaidőben foglalkoztatottak, mint a teljes állásban dolgozók, viszont az egyéni vállalkozók még valamennyivel többet is visznek haza átlagosan, mint az állásban lévők.
Ráadásul éppen a legszegényebb, sokszor politikailag, társadalmilag is instabil térségekben a legnagyobb a munkaügyi bizonytalanság. Ugyanis míg világszinten a dolgozók 60 százalékának nincs semmiféle szerződése, addig ugyanez az arány például Afrika Szaharától délre eső részén a 80 százalékot is meghaladja. Persze már a 60 százalékos mutató is nagyon magas. Főleg ha figyelembe vesszük, hogy az Egyesült Államokban csak 13 százaléknyian dolgoznak nem teljes állásban, de Ausztráliában is mindössze 16,7, Nagy-Britanniában 23, Franciaországban pedig 27 százaléknyian járnak hasonló cipőben. Ez pedig ismét ráirányítja a figyelmet a globális vagyoni egyenlőtlenségekre, illetve azok növekedésére, hiszen – az ILO szerint – a részmunkaidős és „informális” foglalkoztatottak könnyebben csúsznak szegénységbe és társadalmi kirekesztettségbe, mint a „rendesen” dolgozók. A lakosság vagyoni helyzetének romlása pedig csökkenti a belső keresletet, visszafogja a fogyasztást, végeredményben tovább lassítja a gazdaság egészét, s így a vállalkozások gyengélkedésén keresztül magára a munkaerőpiacra is negatívan hat vissza.
Borzasztó egyenlőtlenségek…….mno-cikk…..
…JA…, HOGY EZT TUDJA A KAPITALIZMUS ?????”… ennek elsősorban továbbra is a 2008-ban a jelzáloghitel-piacon kirobbant, majd hamar világméretűvé duzzadt válság az oka…”
ÉS HÁNY ILYEN ROHATTTT VÁLSÁGOT TUD MÉG KIROBBANTANI A KAPITALIZMUS ??? ÉS HÁNY MILLIÁRD ÁLDOZATTAL JÁR MÉG ….. HE ???
Európában 1914 óta, az USA-ban 1933 (Roosevelt) óta nincs “láthatatlan kéz”.
Nyomoznak az Arcadom ellen
DA
Forrás: Hír TV
2015. május 23., szombat 13:53
Nyomtatás
Csalás vétségének gyanújával nyomoznak az Arcadom ellen – értesült a Népszabadság.
Hirdetés
Tetszik a cikk? Ossza meg ismerőseivel is!
A lap szerint a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó céget három alvállalkozó jelentette fel, miután bírósági döntéssel sem tudták rákényszeríteni a vállalatot arra, hogy kifizesse őket. A felszámoló kimutatása szerint az Arcadom 200 hitelezője 17 milliárd forintot követel. Az összeg egy részét nem vitatta a cég, ennek ellenére mégse fizette ki a vállalkozóknak az elvégzett munkák után benyújtott számlákat.
…hmmmmm…. MIÉRT IS FIZETNE EGY DÚSGAZDAG MILLIÁRDOS, AKI A TRIGRÁNIT PLÁZAÉPÍTŐKÉNT A ROTHSCHILD-CSALÁDDAL TÁRSULT…….PÉNZGYARAPÍTÁSKÉNT……..
Csendestársak
hirdetés
Az írás a Népszabadság
2015. 05. 23. számában
jelent meg.
1 komment
Tamás Ervin
Népszabadság
hirdetés
A jó üzletnél is van jobb üzlet. Az, amikor a hatalommal partiban olyan körülményeket biztosítanak számodra, amelyek garantálják, hogy néhány hónapon belül kamatostul szerezd vissza a befektetett összeget. És ennél már csak az a jobb, ha a cég, amelynek tulajdonosává váltál, egyik évről a másikra megtizenötszörözi a forgalmát. Garancsi István tavaly augusztusban lett többségi tulajdonos a Mobil Adat Kft.-ben, amely ezt az imponáló növekedést produkálta, és a 2014-es eredménye után 220 milliós osztalékot fizetett.
A hír ma már egyike a szokványos információknak, a nemzeti tőke bizonyos szegleteiben egyáltalán nem meglepők az ilyen tranzakciók, sőt, lassan nincs nap, hogy ne értesüljünk arról, ki mit vett, adott, mekkora hasznot zsebelt be egyetlen jól irányzott döntésével. Úgy fogadjuk és vesszük tudomásul ezeket az ügyleteket, mintha a működő piac hozta volna tető alá őket, s az öldöklő versenyben helytálló, nyerni akaró, épp ezért sokat kockáztató üzletemberek zseniális megérzéseiről szólnának, arról a tehetségről, amely belőlünk hiányzik. Mi, egyszerű honpolgárok jobbára primitív kapzsiságunk áldozatai leszünk, ha kevés vetéssel sokat akarunk aratni Pista bánál, Marcsinál, netán a Quaestornál vagy a BTelnél. Ha megférünk a bőrünkben, és mohóságunkat felülírja az óvatosság, akkor az évi legfeljebb négy-öt százalékos nyereséget ígérő hirdetésekre hallgatunk, mert ez a mi pályánk. A póruljártak vessenek magukra.
Mégis néha belénk bújik a kisördög. Ebbe a Mobil Adat Kft.-be tavaly nyár végén azért csak bevásároltuk volna magunkat, ha idejében szólnak. Még ki tudtuk volna venni összekuporgatott pénzünket a Hungáriából, a Buda-Cashből, a Quaestorból meg a karcagi Marcsikától, hiszen az ottani szélhámosságok tizedannyi hozammal sem kecsegtettek, mint ez a NAV-os pénztárgépekbe SIM kártyát szállító cég.
hirdetés
Nem ugrottunk volna sötétbe, augusztusban már látszott, hogy a 2013-as 89 milliós forgalomnál jóval több jön össze náluk – konkrétan másfél milliárd. Az üzleti érzékkel és ismeretekkel kevéssé rendelkező ember fejébe nehezen fér bele, hogy miért vált meg részesedésétől az előző tulaj. Hiszen az egyébként sem régen alapított vállalkozás a törvénnyel kötelezővé tett online pénztárgépek piacának egyik nagy nyertese, a rendelet szinte rá volt szabva. Mégsem látott fantáziát benne az illető? Esetleg így is akkora haszonhoz jutott, amennyi kielégítette? Netán ez a lökésszerű fejlődés összefügg a vevő személyével? Valahol valakik már jóval korábban megírták a tuti forgatókönyvet? Úgymond mindenki jól járt, mivel az eladó meg hozzájuthatott a Design Terminal étterméhez? Nyugtassuk meg magunkat azzal, hogy minden összefügg mindennel, fordítsuk maradék szabadidőnket a közelünkben lejátszódható agyament kombinációk felfejtésére, mert úgy talán legalább az egyik mellékszereplővé válhatunk? A jeleneteket tudniillik itt forgatják a szemünk előtt, a történetek inkább banálisak, mint bonyolultak, szó sincs bennük piacról, versenyről, kockázatról és ráérzésről, Pista bá meg a Marcsi elbújhat szégyenében.
Ígérjük, rendes csendestársak leszünk! Már most is csendesek vagyunk.
NO, EZ A CIKK KIVÁLÓAN MUTATJA BE A HAZUG “KAPITALISTA VERSENY”……MOCSKÁT !!!!!
Vajna felesége olvassa a forgatókönyveket, minket nem kérdeznek” mondja Makk Károly….kiváló rendező…..nol-cikk…..
MEGDÖBBENTEM !…EDDIG NEM IS TUDTAM, HOGY A VAJNATIMIKE OLVASNI IS TUD…..:)
…csak arra figyeltem föl, hogy MOSTANSÁG ELŐLÉPETT “MADAMMÁ” ÉS SZÉPSÉGVERSENY-SZERVEZÉSBEN UTAZIK, BIZTOSÍTVA A KÖVETKEZŐ KÜLFÖLDRE KIUTAZTATOTT KURVA-DEDLEGÁCIÓT………
@kvadrillio: MAJD….ODAFIGYELEK RÁ, MENNYI KURVÁNAK VALÓT IS JUTTATOTT SIKERRE TIM,IKE…ÉS MI LETT A SORSUK.
@Mr. Hyde:
“A felszabaduló időt az emberek komplex képességeik továbbfejlesztésére, kimunkálására fordíthatják.”
Itt bukik meg a dolog.
Az emberek többsége inaktív lesz ha az említett alapokat megkapja. Nem válik művésszé sem fejlesztővé, ez téves elgondolás.
A teljes gépesítés azért még jóval odébb van és nem is fog megjelenni egyből mindenhol és minden területen.
Valószínűbb az is, hogy új magasabb képzettséget igénylő munkahelyek, szakmák jönnek létre, maradnak meg.
De “össznépi lébecolás” nem lesz.
4-6 órás munkanap, részmunkaidős állások az elképzelhetőbb, a hatékonyabb termelésből ez következhet.
@Kovacs Nocraft Jozsefne:
“Tetszik vagy nem, pár évtized múlva a fejlett világban privilégiummá válik a munka”
És ha mindent megcsinálnak a gépek, és alig dolgozik majd valaki akkor kiknek fognak termelni? Kik lesznek a piaci szereplők, vásárlók? Honnan lesz pénzük hogy megvegyék azokat a termékeket, szolgáltatásokat amiknek az előállítása gépesítve lett?
Logikátlan. Tehát nem lesz ilyen.
@Emmanuel Goldstein: “aminek eredményeképp a mai paraszt nem az éhkoppot nyel” Pontosítsunk. A világ egy bizonyos részén igaz ez esetleg..A fejlett világ-egyébként önfelszámoló- jólétének az ára a világ egy másik részének nyomora.
Egyébként talán olvasd el azt is , hogy mire reagáltam az előző kommentemben.
Mr Hyde uganis felvetette:” Az alapellátásokhoz (elektromos áram, víz, fűtés, élelmiszer, tömegközlekedés, egészségügy, oktatás) való hozzáférés mindenki számára korlátlan és ingyenes lehetne.” Az egész már egy jóval korábbi fázisban megbukna, ugyanis már a nonprofit jelleg sem képzelhető el etéren világszerte, olyan komoly profitérdekeket sértene az, hogy alapvető javakon(villany , víz , gáz) ne képződjön haszon.
Itt egy maik prognozis. Eletszerubb.
http://www.ted.com/talks/rainer_strack_the_surprising_workforce_crisis_of_2030_and_how_to_start_solving_it_now?language=hu
@GERI87:
“Honnan lesz pénzük hogy megvegyék azokat a termékeket, szolgáltatásokat amiknek az előállítása gépesítve lett?”
Olvasd végig a kommentemet. Nem hosszú, talán jut rá időd nagy elfoglaltságod mellett, s akkor nem kérdezel olyat, amire ott van a válasz a kommentemben.
“Logikátlan. Tehát nem lesz ilyen.”
Bárcsak ilyen logikus lenne a történelem. 😀
Tetszettek volna nem kivinni az ipari termelést Kínába. A fő gond ugyanis nem az, hogy a hamburgert a robotok készítik, hanem az, hogy a hamburgert csak azok tudják megvenni, akiknek pénze van. Aki általában olyan, aki előállít valami eladható terméket, vagy olyan aki ezeknek az adójából él (közszolga, nyugdíjas, segílykés). Na most, ha a legtöbb eladható termék külföldről,Kínából, Indiából, stb érkezik, annak at lesz a hosszútávú következménye, hogy egyre kevesebb olyan ember lesz, aki a lokális piacokon szolgáltatást fog venni. Ez pedig jól lenyomja az árakat – ezért olcsóbbak jóval a szolgáltatások itt mint Pl. az osztrákoknál. A premium kategóriás kajákat soha nem robot fogja összerakni – a kérdés inkább az, hogy mennyire lesz erre fizetőképes kereslet.
Amúgy egyébként az EU-ban, és itt is csökken a népesség. Azaz, a kevesebb munkahely önmagában nem lenne gond. A gond ott van, amikor az EU önként és dalolva importálja a képzetlen tömeget amivel aztán nem lehet mihez kezdeni, lásd bevándorlók. Persze az is szívás, ha valaki már készen kapja ezeket, lásd legnagyobb kisebbség.
@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Az alapjövedelem egy fasság.
Ez olyan hogy én adok neked X forintot, te ebből cserébe veszel tőlem valamit amit én állítok elő, majd megint adok neked X forintit és így tovább…nincs valós értéke ez esetben a pénznek mert csak ide-oda csoportosítgatjuk, de értéket te nem teremtesz!
@GERI87:
Vagy még mindig nem olvastad el, vagy nem értetted meg a kommentemet.
De nem vitázom veled, legyen igazad. 😀
@Mr. Hyde: A profitéhség, + a választott szégyentelen nép mohósága,+ választók ostobasága, elpusztítja a világot!
@Mr. Hyde: “A szegények azért éheznek, mert a gazdagokat lehetetlen jóllakatni!” Teréz anya!