Az Eötvös József Gimnáziumban rendezték meg azt az Iszlám Állammal kapcsolatos beszélgetést, ahova az amerikai követtanácsost, André Goodfriend-et és az iraki nagykövet helyettesét, Dr. Diary A. Majid-ot hívták meg. A BIMUN (Budapest International Model United Nations) szervezte csütörtöki előadásra megközelítőleg 280 ember látogatott el, egyesek a főteremben, mások pedig csak élő közvetítésben tudták nézni a szomszédos teremből.
Fotó: Volom Anna Sára
A nagy érdeklődésre számot tartó beszélgetés elején a szervezők leszögezték, hogy ezen előadás nem szeretne eltávolodni a meghirdetett témától, bármennyire is lenne kurrensebb vagy izgalmasabb téma.
A vendégek először a közel-keleti konfliktus bemutatását vázolták fel vagyis, hogy milyen háttérrel és milyen célokkal is rendelkezhet az Iszlám Állam. A két diplomata beszédében egyöntetű egyetértés volt abban, hogy ez a szeparatista, erőszakos csoportosulás egyáltalán nem egyeztethető össze sem a vallással, mint Iszlám; sem az állam fogalmával, mint területi egység. Az egyetlen hasonlóság az IS és az országok között, hogy egy zászló mögött egyesülve próbálnak meg érvényesülni. Goodfriend kiemelte, hogy a térség komoly gazdaság problémákkal is küszködik. Ilyen helyzetben az emberek nem látnak más lehetőséget, mint beállni katonának az IS-be, ami a gyűlöletkeltés nyelvén próbálja meg megragadni őket, és hitet adni nekik.
Majid hozzátette, szerinte a legfontosabb kérdés, hogy a bevándorlók miért kényszerülnek olyan helyzetbe, hogy végül az ISIS mellett harcoljanak. A történelmi hátteret felvázoló nagykövet-helyettes szerint radikális csoportosulások mindig is jelen voltak a térségben. Annak ellenére, hogy Szaddam Huszeint sikerült legyőzni, a terrorista akciók már akkor azonnal megkezdődtek. A céljuk e csoportoknak mindig is az volt, hogy ebben a fontos geopolitikai térségben ne lehessen tartós demokratikus többpártrendszert létre hozni. Ugyan 2005-ben sikerült elfogadtatni a lakosság 80%-ával az új alkotmányt, a mai napig még tárgyalások folynak a sarkalatos törvényekről, amik a társadalmi kérdéseket megoldhatnák.
Mindkét vendég kiemelte: nem az intervenciók mélysége a fontos vagy, hogy mit érnek el a katonai sikerekkel. A lényeg a háborúk utáni elrendezésekben rejlik, hogy végül az államforma és a társadalom ne adjon teret ilyen későbbi radikális nézetek kialakulásának, hiszen mindig lesznek azok, akik megpróbálják majd aláásni a kormány munkáját. Ezenfelül az iraki nagykövet-helyettes erősen hangsúlyozta, hogy a jövőben törekedni kell arra, hogy biztonságpolitikai kérdések ne kerülhessenek elő a választási kampányban.
Az est ezen pontján közönség megkapta a lehetőséget a kérdések feltevésére. Az egyiknél például az amerikai úgyvivő véleményét kérték ki arról, hogy mit jelnethet Kína külkapcsolati semlegessége és tétlensége. Goodfriend erre úgy válaszolt, hogy a világban a külpolitikai érdekeket szét kell választani a gazdasági érdekekkel, és hogy az ázsiai ország épp ezért nem vesz részt ezen offenzívákban. A követtanácsos egy kérdésre reagálva azt is kifejtette, hogy Európára egyértelműen belpolitikai veszélyt is rejthet-e a konfliktus, és sürgette az indokok mihamarabbi feltárását, amiért a civilek az ISIS mellett döntenek.
Azon feltevésre, miszerint Obama előzékeny és gyenge reakcióval válaszolt a Közel-Keleti történésekre, az ügyvivő úgy reflektált, hogy könnyű később okosnak lenni, de az adott helyzetben nehéz felmérni, hogy kiket is segítünk és kiknek is adunk fegyvert a kezükbe, mert ezen emberek végül ugyan olyan hatalmi kört alakíthatnak ki maguk köré. Viszont az Assad-i kormány sem válik azonnal a barátunkká, csak az “ellenségem ellensége az én barátom”-elvén, időlegesen. Majid nagykövet helyettes hozzátette, hogy az iraki hadsereg ugyan elég erős szárazföldi téren, de az amerikaiak légcsapásai kritikus segítséget jelentett a harcokban.
A nagykövet-helyettes arra a kérdésre, hogy a kurdok harci kedve alább hagyna-e ha az IS-t sikerülne teljesen kiszorítani Irakból, határozott nemmel válaszolt. Majid kurd létére megérti a kurd törekvéseket, de ez nem a politikai nézeteit tükrözi. Hisz abban, ami az ENSZ alapokmányokban is le van írva, vagyis, hogy minden nemzetnek joga van az önrendelkezésre, viszont politikailag nem lát lehetőséget egy független kurd államban. A jövőt inkább egy etnikumokra alapozott demokratikus föderációban látja.
Egy kényesebb felvetésre már kitérő válasz érkezett, amikor is a szíriai légicsapások jogi hátteréről kérdezték a két diplomatát. Goodfriend ugyan jelezte kevéssé nézett utána ennek, de szerinte a szíriai területeken is szükség volt az IS elleni offenzívára, hiába burkolódzott némaságba és elutasításba az ottani kormány. A párbeszédkeresés az Assad-rezsim távolságtartó magatartása miatt hátráltatta volna az egész akciót. Ezzel az iraki nagykövet-helyettes is egyet értett, erősen hangsúlyozva, hogy az IS nem egy regionális probléma, hanem az egész világra veszélyt jelent, így globálisan kell ellene fellépni, annak érdekében, hogy gyökerestül kiirtsák.
Felmerült kérdés a dániai integrációs rendszer legitimitását és hasznosságát illetően, amely szerint a dzsihádból visszatérő polgárokat vissza kell integrálni a társadalomba. Az amerikai ügyvivő azt válaszolta, meg kell vizsgálni először, hogy mi is a célja a büntetésnek, és hogy vajon lehet-e alakítani az egyént azzal. Az ilyesfajta kezdeményezéseket és kísérleteket szükségesnek nevezte, de jelezte óvatosan kell bánni ezekkel. Diplomatatársa szorgalmazta a párbeszéd mindenkori fenntartását a megtévedt emberekkel, és annak vizsgálatát, hogy valóban hajlandók-e ők is lépéseket tenni a visszaintegráció érdekében.
Ahogyan befejeződött az előadás, eltöprengtem azon, hogy hogyan zárnám le:
“Összességében egy gyümölcsöző beszélgetést hallhattunk nagyon is potenciális emberektől a kérdésben, ami a megfelelő keretek között lett lebonyolítva. Minden érdeklődés teret nyert és végül az előadás is elnyerte, iskoláról lévén szó, oktatási célját. A kérdés már csak az, hogy mit vonnak le a diákok tanulságként e beszélgetésből”
Kovács-Dobák Géza
Az IS képviselőjét is meghívták, vagy csak propagandacélokat szolgált a beszélgetés?
@dont be such a jew: ha lenne nap kommentje díj náluk te kapnád 😉
“Az Eötvös József GimnáziumBA rendezték meg…”
Pfff…
“Annak ellenére, hogy Szaddam Huszeint sikerült legyőzni, a terrorista akciók már akkor azonnal megkezdődtek. A céljuk e csoportoknak mindig is az volt, hogy ebben a fontos geopolitikai térségben ne lehessen tartós demokratikus többpártrendszert létre hozni.”
A Jóbaráthoz hasonló diplomaták búra alatt vagy álomvilágban élnek.Többpártrendszer,demokrácia az arab világnak…Pfff…
Miután az “arab tavasz” tavasz akcióival sikerült tényleg destabilizálni a régiót,most itt siránkoznak az eredményeken.
Ha igazán gúnyolódni akarnék rajtuk,akkor a hajdani szadeszosok “szakértelméhez” hasonlítanám felkészültségüket. Ők is nagyon értettek a közreműködésük által elbaszott dolgok kerekasztal beszélgetéseken történő megvitatásához. És ők is ugyanúgy másban,másokban láttak hibát,majd folytatták a boldog masírozást a szakadék felé.
“A nagykövet-helyettes arra a kérdésre, hogy a kurdok harci kedve alább hagyna-e ha az IS-t sikerülne teljesen kiszorítani Irakból, határozott nemmel válaszolt.”
Vajon mit szólnak majd Jóbaráték,ha a kurdok,a saját állam létrehozásáért,háborúzni kezdenek a nagyon baráti iraki bábkormánnyal és a NATO szövetséges Törökországgal? Ki mellé állnak,kinek adnak igazat és kit köpnek szemen csak úgy barátságból?
Elefántok a porcelánboltban.
Egy egész csorda…
profilo: csak az arab tavaszhoz szolnek kicsit: benned nem fordul meg, hogy esetleg nehany egyiptomi tenyleg latta, hogy hogy elnek egy atlag nyugati orszagban az emberek, es tetszett nekik? vagy akar csak torokorszagban a standard arab felallashoz kepest? Egy biztos, hogy nagyon felrecsuszott, mert mig a fiatalsag menne kicsit nyugatra, addig a vaskalapos oregek 40 feleseggel es kezlevagassal szeretnek megoldani a problemakat. Utana szavazas volt, es lett is eredmenye. Amig vallasra epul a tarsadalom, addig sok eselyuk nincs, ahogy europanak se volt a kozepkorban. Mihelyst hatterbe kerulnek a mesekonyvek, amit onnon erdekeik szerint ertelmeznek, el lehet kezdeni szervezni egy normalisabb tarsadalmat.
Ettol fuggetlenul, bar tamogatast biztos kaptak, de 10-20 gonosz nyugati ugynok nem fog neked forradalmat kirobbantani egyik orszagba se, ha ott mindenki olyan jol erzi magat.
@okostojas007:
Ahhoz képest,hogy a te egyiptomi ifjúságod szeretett volna “nyugatiasan”,az elnök elzavarása után hirtelen az Iszlám Testvériségben látta a Nyugat felé vezető utat.
És miért van az,hogy a Nyugatra “szökött” fiatalok egy része ahelyett,hogy élvezné szabadságát és lehetőségeit az áhított demokráciában,úgy dönt,hogy visszamegy dzsihaistának és embereket öl,hogy kiteljesítse a szabadságba vetett hitét?
És ha már azok a szerencsétlen ügynökök úgy döntöttek,hogy egy elégedetlenkedő társadalom segítségére sietnek,mérlegelték-e,hogy akciójuk milyen következményekkel jár?Gondoltak-e arra,hogy a “sikeres akciójukat” követő káoszban hány ártatlan,magát megvédeni nem tudó ember leli majd halálát? Mert úgy látszik,hogy Jóbaráték szarnak az egyszeri muszlimra és a cél szentesíti az eszközt elvét követve játszanak ezrek,százezrek életével.
És ha már a világ legnagyobb demokrácia exportőre úgy döntött,hogy a kiszemeltek megkérdezése nélkül,mintegy küldetéstudatból akar jót az egyszeri arabnak,akkor legalább annyit tehetne,hogy látva a sikertelenséget,nem forszírozza a tovább ezt az egészet.
Mert a sportszeletes csávó is csak egyszer segített hatékonyan,aztán legaább lelépett,nem rontva tovább a dolgon.
De ezek vazze visszajönnek újból és újból és…
@profilo: Ne haragudj, de egyszerűen tévedsz az Arab tavasz kapcsán. Az amerikai érdeket sértette, hogy korábbi szövetséges vezetők buktak el.
http://www.npr.org/2012/01/09/144799401/is-the-arab-spring-good-or-bad-for-the-u-s
> És ha már azok a szerencsétlen ügynökök úgy döntöttek,hogy egy elégedetlenkedő társadalom segítségére sietnek,mérlegelték-e,hogy akciójuk milyen következményekkel jár?
Nem az ügynökök szervezték. A forradalmakhoz emberek kellenek amúgy is…
@okostojas007: “nehany egyiptomi tenyleg latta, hogy hogy elnek egy atlag nyugati orszagban az emberek, es tetszett nekik?”
De bizony, sokan megtapasztalhatták hogy Nyugat-Európában kényelmesebb körülmények között, szociális biztonságban és multikultis tolerancia mellett hatékonyabban lehet szervezni a dzsihádizmus ügyét… 🙂
@sule.andras:
Nem tévedek.
Jóbaráték tévedtek azzal és akkor,amikor azt hitték,hogy néhány diktátor megdöntése és az ezzel járó események nem indítanak el majd láncreakciót.
Szintén az ő tévedésük,hogy olyan felkelőet támogattak(akár pénzel,akár fegyverekkel,akár csak jelképesen szavakkal) akik később simán ellenük fordultak.
Valaki magyarázza már el ezeknek a szerencsétlen jenkiknek, hogy a prosperitás, stabilitás és kiszámítható partnerség nem a “demokrácia-exporttal sújtott” országokban működik, hanem a hagyományos monarchiákban (Omán, Katar, Emirátusok), amelyek természete jobban megfelel az arrafelé élő népeknek…
@profilo: …és hogy a megdöntött mocskos diktátorok helyett jöhetnek még jóval mocskosabbak.
@profilo: Az USA se tévedhetetlen, de mivel semmi követlen vagy közvetett bizonyítékunk nincs arra, hogy benne lett volna a kezük az Arab tavaszba, ezért ha kérhetem ne konteózzunk össze egyet. Kvázi ennyi erővel azt is mondhatod, hogy Putyin buktatta meg Janukovicsot.
@sule.andras: ha itt elnel a tersegben ugy cirka 10 eve es lenne par spanod a regiobol nem csak az amcsi/nyugati propaganda hirekbol tajekozodnal akkor maskent latnad a dolgot. Ezt a szart az amerikaiak kevertek meg meg anno a 80-as 90-es evekben (sot talan mar elobb) es azota is kavarog. Kaoszt hagytak maguk utan most meg okoskodni probalnak egy olyan vilagban ahol baromira nem mukodik a nyugati erdektelen demokracia. Amerika egy vicc mar joideje…
@akuvaiti: Ha ilyen történelmi távlatokban gondolkodsz akkor a Közel-Kelet jelenlegi helyzetében szerintem sokkal inkább felelős a brit- és francia-gyarmatosítás, mint bármi, amit az USA csinált. De nyilván Amerikának is van szerepe ebben persze. Ez viszont marginális összefüggésben van az Arab-tavasszal.
@Alick: nem azt mondtam, hogy importaljuk oket, hanem azt, hogy epitsenek maguknak olyat amilyet szeretnenek akar nyugati mintara. Ez most nem jott ossze, majd ujraprobalkoznak 100 ev mulva.
@profilo:
1. hulyek mindenhol vannak
2. irtam is, hogy ameddig a egyedileg ertelmezett 1000 eves konyvek alapjan irtjak az emberek egymast, addig ebbol nem jonnek ki jol. Volt ilyen a keresztenysegben is. Mondhatjuk, hogy kinotte magat, egy kereszteny tipusu felvilagosodas raferne az arab vilagra, de amig 4 kecskeert kapsz egy szuzet, addig nemigazan fog valtozni a rendszer.
3. nem ertetted meg a mondandomat. attol, hogy odamegy jozskapista, kiall a terre, es aztmondja lazadlazadlazad, attol az egvilagon senki se fog lazadozni. Ugyanugy, ahogy a magyarok se mennek tuntetni, csak azert, mert jobarat kiall a konzulatus kapujaba, es azt mondja, lazadlazadlazad.
@profilo: “A Jóbaráthoz hasonló diplomaták búra alatt vagy álomvilágban élnek.Többpártrendszer,demokrácia az arab világnak…Pfff…”
A demokrácia nem mindenhol egyből bevezethető és mindent magától egy csapásra megoldó dolog.
A demokrácia Nyugat-Európában és Amerikában 2-300 éve alatt véres forradalmakon és 2 világháborún keresztül jött létre.
Közép-Európa keleti felében és Kelet-Európában a 2 világháború meg volt, de a demokráciáért való véres forradalmak 2-300 éve hiányzik.
Angliában ott volt a királyt megdöntő Cromwell, aki a kezdeti demokratikus elképzelésből végül a királyságnál is véresebb diktatúrát vezetett be. A franciáknál ott volt Robespierre, majd Napóleon. A németeknek ott volt a császárság romjain a demokratikus választásokon demokratikus pártként induló Hitler NAZI pártja, amely szintén kegyetlen diktatúrát vezetett be. A spanyoloknak ott volt Franco tábornok, az olaszoknak meg Mussolini, a görögöknek meg a katonai junta.
A muszlim országokban ez a 2-300 véres forradalmakkal teli év hiányzik. Ahogyan nemcsak nekik, hanem más ázsiai és afrikai országoknak is.
Ráadásul a nemzetállami demokráciát a muszlim országok jelentős részénél nem is lehetne alkalmazni, mert nem nemzetállamok, hanem multietnikumúak.
A 20. sz. 2. felében, a gyarmatosítás utáni felszabadulás után a történelemben korábban nem létezett modelleket kellett kipróbálniuk, ráadásul úgy, hogy vagy USA, vagy szovjet párti bábdiktátorok lettek a nyakukba ültetve.
És van még egy dolog, ami a muszlim országokra ugyanúgy igaz, mint a többi ázsiai, afrikai és dél-amerikaira: a vallási és etnikai különbségeken túl, hatalmas társadalmi különbségek vannak: a nagyvárosi középosztály modernebb és a világra nyitottabb, mint a magyar középosztály. Viszont a mezőgazdaságból falusi réteg ugyanolyan körülmények között él mint évszázadokkal ezelőtt, és a nagypolitikáról azt se tudja eszik-e vagy isszák, és az érdekli csupán, hogy a napi megélhetése neki és a családjának meglegyen. Hogy az országról egy ember/szűk csoport dönt (diktatúra), vagy egymással acsarkodó pártok (demokrácia), az neki holt mindegy.
Egyiptom erre nagyon jó példa: Mubarak megdöntésére a nagyvárosok lakossága ment el tüntetni, majd a Muszlim Testvériség megdöntésére is a nagyvárosok lakossága ment el tüntetni, és aláírást gyűjteni (több mint 20 millió aláírás). Felső-Egyiptom falusi lakossága pedig nem érzett semmiféle változást, sőt magát az “arab tavaszt” és forradalmat sem érezte (sőt, a Vörös-tenger idegenforgalmi központjain is csak annyit lehetett érezni, hogy a forradalom miatt kevesebb turista ment oda, ezért csökkent az ottaniak bevétele, és kevesebb munkaerőre volt szükség).
Az elmúlt 25 azt mutatja, hogy az EU-tag Magyarország, Bulgária, Románia sem érett még a demokráciára. De a gazdasági csodának tartott Észtország sem (mert ott a lakosság 1/3-át kitevő oroszoknak nincsenek állampolgári jogaik, ami egy igazi demokráciában elképzelhetetlen, hogy a lakosság egy részét megfosszák a jogaitól). Úgyhogy más civilizációkat és népeket leszólnunk, és demokráciából kioktatnunk nincsen semmi alapunk.
@okostojas007: “Egy biztos, hogy nagyon felrecsuszott, mert mig a fiatalsag menne kicsit nyugatra, addig a vaskalapos oregek 40 feleseggel es kezlevagassal szeretnek megoldani a problemakat. Utana szavazas volt, es lett is eredmenye.”
Akkor nagyon rosszul ismered a helyzetet. A Muszlim Testvériség nem azért nyert választást 2012-ben Mubarak megbuktatása után, mert azzal kampányolt, hogy “40 feleseggel es kezlevagassal szeretnek megoldani a problemakat”. Hanem mert egy igazi demokratikus választásokat korábban meg nem tapasztalt ország lakossága megbízott az ígéreteikben: korrupció megszüntetése, a költségvetés bevételeinek igazságos elosztása, magasabb életszínvonal, szegénység megszüntetése, a szigorú vallási értékeknek megfelelő erkölcsös politikusok, és erkölcsös politizálás. Azt hatalomra kerülve az ígéreteikkel pont ellentétesen viselkedtek: Mubarak-rezsimjénél is nagyobb korrupció, a gazdasági problémákkal semmit nem tudtak kezdeni, ami miatt csak nőtt a szegénység és a munkanélküliség, erkölcsös politizálás helyett szélsőséges ideológiák, és Mubarak-rezsimjénél is központosítóbb diktatúra bevezetése, az MT-vel egyet nem értők üldözése. Az egyiptomi nép ezt nem hagyta, folyamatosan az utcákon volt tüntetni, és 1 évvel a megválasztása után Murszi és az MT ellen többen vonultak tüntetni az utcákra mint korábban Mubarak ellen, és 22 millió aláírást is összegyűjtöttek a kormány leváltására. Ezután jött Sissy tábornok, aki a kormánnyal szemben a nép oldalára állt, és megdöntötte Murszi elnök és a Muszlim Testvériség 1 éves hatalmát.
@sule.andras: “Ha ilyen történelmi távlatokban gondolkodsz akkor a Közel-Kelet jelenlegi helyzetében szerintem sokkal inkább felelős a brit- és francia-gyarmatosítás, mint bármi, amit az USA csinált. De nyilván Amerikának is van szerepe ebben persze. Ez viszont marginális összefüggésben van az Arab-tavasszal. “
Az valóban igaz, hogy az Ottomán Birodalom 1. világháború utáni feldarabolása az oka a közel-keleti konfliktusoknak ugyanúgy, mint a közép-európaiaknak is.
Ugyanúgy a francia és brit (na meg orosz) érdekek mentén lettek meghúzva mesterségesen az államhatárok a Közel-keleten ugyanúgy mint Közép-Európában.
Az 1914-ig egységes gazdasági övezetet feldarabolták, és gyarmatosították.
Az USA (meg a szovjetunió) ezt azzal rontotta(ák), hogy a gyarmatosítás vége után bábdiktátorokat ültetett(ek) az ottaniak fejére.
A 19. sz-ban a Német Császárság, az Osztrák-Magyar Monarchia és az Ottomán Birodalom egymás szövetségesei voltak, és közös vasúthálózatot építettek ki Berlin-Bagad vasút néven, amely valójában az Északi-tengert a Perzsa-öböllel kötötte volna össze (azért a feltételes mód, mert az 1. világháború kitöréséig a Nusaybin-Moszul szakasz még hiányzott). Északi-tenger – Berlin – Bécs – Pozsony – Budapest – Belgrád – Szófia – Isztanbul – Aleppó – Bagdad – Perzsa-öböl közvetlen vasútvonallal volt majdnem (a fenti kis szakasz híján) összekövte.
Aleppónál meg elágazott délre Damaszkusz – Bejrút – Amman -Haifa – Medina irányba.
A belső határok nélküli egységes gazdasági övezetet jelentene a Perzsa-öböltől akár egészen Budapestig. Amennyiben Magyarországot beleértjük.
newsimg.bbc.co.uk/media/images/47313000/gif/_47313875_berlin_iraq_railway_466.gif
http://www.ctesiphon.com/auctions/Diplomatic-History-Bagdad-Railroad-b.jpg
Jól látszik a térképen, hogy az 1. világháborúig a Közel-kelet nagyvárosait vasút kötötte össze az Ottomán Birodalomban: Isztambult (ma Törökország) – Aleppót és Damaszkuszt (ma Szíria legnagyobb városa, meg a fővárosa) – Bejrútot (ma Libanon fővárosa), Ammant (ma Jordánia fővárosa), Haifát (ma Izrael), Medinát (ma Szaúd Arábia), és a háború kitöréséig majdnem Moszulig (ma Irak) elért.
De volt ezeken kívül vasút még Jaffo-Jeruszálem (ma mindkettő Izrael) között, valamint Baszra-Bagdad-Szamarra között (ma mindhárom Irak).
Így a mai Németország, Auszria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Bulgária, Törökország, Szíria, Irak, Libanon, Izrael, Jordánia, Szaúd Arábia közös vasútrendszerben voltak összekötve. Ez = 13 ország.
Ma közös vasúthálózat csupán Németország és Törökország (7 ország a 13-ból) közötti területen működik. Belső vámmentes gazdasági övezet pedig csak az EU tagok között (5 ország a 13-ból).
(Az 1. világháború kitörésekor a Balkán nagy része és Egyiptom nem volt már az Ottomán Birodalom része, mert 1878 után ezeket területeket elvesztette. Így azokon a területken érthető, ha nem épített ki vasúti összeköttetést.)
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/6b/Territorial_changes_of_the_Ottoman_Empire_1878.jpg
lostislamichistory.com/wp-content/uploads/2012/12/Ottoman_Empire_1914_h.png
A Nemzetek Szövetsége általi feldarabolás 1920-ban:
lostislamichistory.com/wp-content/uploads/2012/12/mandate.jpg
Kuvaitban meg Iránban már tudták a britek, hogy van olaj. Kuvaithoz ezért is ragaszkodtak annyira a britek, nehogy az Ottomán Birodalom visszaszerezze. Perzsia pedig északon Oroszország, délen pedig a britek megszállása alatt volt.
A britek számára kulcsfontosságú volt, hogy a Berlin-Bagdad vasút ne épülhessen meg, és a Német Császárság, Osztrák-Magyar Monarchia és az Ottomán Birodalom ne legyen vasútilag összekötve a Perzsa-öböllel.
Ez hihetetlennek tűnik, és a Nyugat nem is propagálja, de az 1. világháború kitörésekor Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Bulgária, Törökország, Szíria, Irak, Libanon, Izrael, Jordánia, Szaúd Arábia közös vasútrendszerben voltak összekötve.
Ez a vasútrendszer azóta sem működik. Egy része az 1. vh-ban megsemmisült, a megmaradt része között pedig az “oszd meg uralkodj” elv alapján felosztott egymással ellenséges országok miatt nincs vasúti összeköttetés.
@fehérfarkas:
Szíriát, ahol most a háborúzajlik, a franciák és britek darabolták fel 4,5 országra: mai Szíria (francia gyarmat), Libanon (francia gyarmat), Jordánia (brit gyarmat), mai Izrael és mai Ciszjordánia (= mai Palesztin Hatóság területe).
(a mai Izrael és Ciszjordánia eredetileg Palesztina néven lett brit gyarmat, és 1948-ban vált ketté)
Szíriát sem az arab kalifátusok, sem a török birodalom nem darabolta fel. Szíriát a britek és franciák darabolták fel az 1. világháború után: Aleppo Vilayet és Dayr az-Zor vilajetek északi részei az újonnan megalakult Török Köztársaságnál maradtak, déli részei Damascus Vilayettel együtt a mai Szíriát képezik. Valamint Damascus Vilayetből lett Ciszjordánia keleti része és Jordánia nyugati fele is. Beirut Vilajetből lett a mai Libanon, valamint a mai Izrael és Ciszjordánia északi része. A Jerusalem Mutasariffiyetből meg Izrael és Ciszjordánia déli része lett.
A mai Izrael és Ciszjordánia 1948-ig a Brit Palesztin Mandátumterület lett.
Itt a térképe, hogy az 1. világháború végéig a mai Izrael (és Ciszjordánia/Palesztina), Libanon, Szíria, és Jordánia nyugati része az Ottomán Birodalom része volt, és azon belül pedig Szíriáé:
geocurrents.info/wp-content/uploads/2011/04/Ottoman-Syria-Map.jpg
Szíria területe az ókorban:
qifanabki.files.wordpress.com/2012/06/syria-map.jpg
A Sykes-Picot egyezmény szerinti felosztás 1916-ban, amely szerencsére nem lett megvalósítva:
lostislamichistory.com/wp-content/uploads/2012/12/Sykes-Picot-1916.gif
A Nemzetek Szövetsége általi feldarabolás 1920-ban (mai is érvényes):
lostislamichistory.com/wp-content/uploads/2012/12/mandate.jpg
@okostojas007: “irtam is, hogy ameddig a egyedileg ertelmezett 1000 eves konyvek alapjan irtjak az emberek egymast, addig ebbol nem jonnek ki jol. Volt ilyen a keresztenysegben is. Mondhatjuk, hogy kinotte magat, egy kereszteny tipusu felvilagosodas raferne az arab vilagra, de amig 4 kecskeert kapsz egy szuzet, addig nemigazan fog valtozni a rendszer.”
Az ISIS-t elítéli és terrorista szervezetnek tartja Indonéziától Iránon és Szaúd Arábián át Marokkóig minden muszlim ország politikai és vallási vezetője. Valamint az Arab Liga és a Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) is terrorista szervezetnek tartja és nem ismerik el legális államnak.
A nyugati lapokban (Independent, The Guardian) erről számos cikk jelent meg, de a magyar médiában szinte mínuszos hírként sem írtak róla.
(nyugati: New York Times, The Guardian, Indepentedt, Washington Post, Huffington Post, Economist, Reuters, Daily Star, The Week, Business Insider, International Business Times, stb…
ázsiai: Asia News, Channel News Asia, Eurasia Review, RT, stb…
muszlim országbeli: Almanar, Alhurra, Alrai, Aladala, Alqalah News, Watan, Ammon News, Erem News, Maraya News, Annahda, stb..
keresztény: Christian Post, Christian Today, Catholic Register, oikoumene.org, stb…)
Az ISIS-t meg nem szeretik a muszlimok sem Iszlám Államnak, sem Iszlám Kalifátusnak hívni, mert ez az Iszlám és a kalifátus meggyalázását jelenti a szemükben. Hanem inkább a korábbi nevein nevezik: ISIL, ISIS, Daesh. Az ISIS-nek semmi köze sem a Rashidun kalifátushoz, sem az Omajjád kalifátushoz, sem az Abbaszida kalifátushoz, sem a Fatimida kalifátushoz, sem a Cordobai kalifátushoz, sem az Ottomán kalifátushoz.
De ha kíváncsi vagy rá, akkor be tudok copyzni konkrét cikkeket, cikkrészleteket, és linkeket ezzel kapcsolatban.
Sőt, míg a Muszlim Testvériséget az USA a mai napig nem tartja terrorista szervezetnek, addig az idei év elején már a korábbi támogatójuk Szaúd Arábia is terrorista szervezetté minősítette, meg összes olajmonarchia, beleértve a másik támogatójukat Katart is (az MT vezetését idén deportálták Katarból).