Hollandiában él egy népcsoport, amelynek a tagjai ugyanúgy kékszeműek és szőkék, mint a helyiek nagy többsége. Ám az „őslakos hollandok” szerint annak ellenére rögtön felismerhetők, hogy látszólag semmiben sem különböznek tőlük. Ők a „karavánlakók”, hollandul a „woonwagenbewoner”-ek, akiket a köznyelv egyszerűen csak „kamper”-öknek nevez.
Kép: static3.ad.nl/static/photo/2008/15/14/8/media_xl_822848.jpg
Történetüket három nagyobb szakaszra oszthatjuk. Az első úgy 1420-tól 1750-ig tartott. Az 1400-as években érkeztek meg az első olyan telepesek Hollandiába, akik azt állították magukról, hogy Egyiptomból jöttek, ezért a helyiek pogányoknak kezdték el hívni őket. A hollandok kezdetben még viszonylag vendégszeretők voltak velük, de ez az 1500-as években megváltozott, amikor is elterjedt róluk, hogy a töröknek kémkednek. Ekkor az egész Németalföldön és a környező területeken is megtiltották, hogy letelepedjenek és munkát vállaljanak. Ez azonban idővel a betelepültek közül sokakat lopásra, csalásra és bűnözésre kényszerített, így a 17. századra a hatóságok vérdíjat tűztek ki a fejükre. Élve vagy holtan, de mindenképp ki akarták űzni őket az országból. Ez persze hamar azzal a következménnyel járt, hogy a karavánlakók vagy bűnbandákba szerveződtek és háborúba kezdtek a hatóságokkal, vagy Franciaországba és a Német-Római Császárságba menekültek.
A második periódus 1750-1868-ig tartott, amikor a parlament megszüntette a „pogányok üldözését” előíró törvényt. Ebben az időszakban annyira lecsökkent a számuk, hogy a hollandok fölöslegesnek találták a „kamper”-ök megkülönböztetését, ennek ellenére azonban az emberekben megmaradt az erősen negatív kép róluk.
A harmadik korszakot 1868-tól számíthatjuk, amikor magyar rézművesek („kaldarash”), valamint bosnyák medvetáncoltatók és családjaik érkeztek Hollandiába, majd csatlakoztak a már ott élő kisebbséghez. A hatóságok rögtön reagáltak a jelenségre, és az immáron vegyes eredetű, de összetartó közösséget új néven, cigányokként („zigeuner”-ek) kezdték emlegetni. A hollandok negatív hozzáállását jelzi, hogy az elődeikről kialakult rossz kép miatt „nemkívánatos idegeneknek” bélyegezték őket és a katonai rendőrséget utasították a cigányság minél előbbi kitoloncolására az országból. A társadalmi problémák miatt a „kemper”-ök közül sokan az Amerikába vándorlás mellett döntöttek. A huszadik század elején újabb telepesek érkeztek, a „lováriak” („lowaras”), majd a szintik („sinti”). Utóbbik általában zenészekként, mutatványosokként voltak ismertek. A tovább vegyülő népcsoportot a későbbiekben is egységesen cigányokként emlegették Hollandiában.
Az 1930-as években, úgy, mint Európa sok más részén is, erősödött az idegengyűlölet, ezért elkezdték a szinti és lovári emberek cigányként való regisztrálását. Ez később megkönnyítette a hatóságok dolgát, amikor a 40-es években elrendelték a deportálásukat különböző német koncentrációs táborokba. Akiknek sikerült megmenekülniük, a háború után visszatértek egykori karavánjuk helyére és próbálték tovább élni az életüket hazájukban.
Napjainkban a „kemper”-ök a többségi társadalomtól viszonylag izoláltan élő, érdekes és feltűnő szubkultúrát alkotnak. Bár, ahogy fentebb már volt róla szó, a bőrszínük és a kinézetük mára szinte teljesen megegyezik a hollandokéval, a viselkedésük és az öltözködésük sokban különbözik. Amíg egy átlagos holland, (saját bevallásuk szerint) „visszafogott, barátságos, de távolságtartó”, addig egy „kamper” csillogó-villogó ruhájával, temperamentumos viselkedésével azonnal kitűnik a szürke időjárású Hollandia tömegeiből.
A rossz beidegződések, sztereotípiák máig megmaradtak róluk, amit életmódjuk, jellegzetes, mobil házakból álló településeik, és a vidékükre jellemző negatív rendőrségi statisztikák csak tovább erősítenek. Mindezek ellenére azonban a „kemper” egy történelmére büszke, hagyományait tartó holland közösség, amely nem tagadja meg, honnan jött, sőt megtesz mindent azért, hogy ezt a külvilág számára minél inkább nyilvánvalóvá is tegye.
Fehér cigányok.
Nem polgárosodott, a társadalomtól évszázadokban lemaradt réteg, persze hogy baj van velük mindenhol.
@GERI87:
No azért a jellegzetesen morcos, torz, orkszerű vonásaik, arcberendezésük alapján is egyből meg lehet külömböztetni ezeket az átlag hollandoktól nem kell ehhez az itthoni társaikéhoz hasonló túlcicomázott antidecens “népviselet”
A cigány a világ minden pontján cigány.
S minő érdekesség: ugyanaz a baj velük.
Nem is tudtam, hogy Hollandiaban is vannak Travellerek, ugy hittem, csak az irekre jellemzo, marmint a “hagyomanyos” roma/cigany csoportokon kivul ez az eletforma. Bar az Irish Travellerek allitjak, hogy nem vannak egyedul, es egyszer tenyleg olvastam, hogy mintha Svedorszagban is lenne hasonlo. Erdekes tema amugy.
A kívülállás kultúrája. Nem a cigány kultúra az egyetlen ilyen. Direkt arra hajtanak, hogy kívül álljanak a társadalmon, csak a jogvédők akarják mindenáron integrálni és elfogadtatni őket.
Ilyen volt a zsidók kultúrája is, amíg a reform judaizmus, illetve nálunk a neológ irányzat nem kezdte hangsúlyozni a kereszténységgel közös vallási jellemzőket. Sajnos, aljas módon éppen akkor kezdték el üldözni őket a nácik, amikor már közeledtek volna.
De az amisokat és a hutteritákat is üldözték, pedig ők se nem sémik, se nem külön rasszhoz tartozók.
Tudomásul kell venni, hogy amelyik közösség a kívülállást választja, azt a többség ki is fogja rekeszteni.
@Mohamed:
A 3 nőn is látszik ez, igen.
@mojyo:
Cigányok mindenhol vannak.
@Krumpli Bogart:
“pedig ők se nem sémik, se nem külön rasszhoz tartozók.”
Nem külön rassz egyik sem, ez nem genetikai, “faji” kérdés, szimplán szocializációs.
A modern polgári társadalom és az archaikus törzsi szerveződés, életforma közti súrlódás a probléma oka.
Gondoltam, hogy lesz zsidózás is, ez pedig a Vóna féle agymosottak ismertetőjele. Ők is kitűnnek a tömegből. Uszítanak, verekedni, ölni, kirekeszteni szeretnek, ahol megjelennek, ugye milyen érdekes ? Ez az életük.
@GERI87: Ezt tudom, de en nem a ciganyokrol beszeltem, hanem a travellerekrol. Azokrol, akik nem a romani vagy mas cigany kulturahoz tartoznak, hanem a letelepedett irekehez, vagy a fenti cikkben a hollandokehoz, csak az eletformajuk hasonlo a vandorlo ciganyokehoz. Ez nem ugyanaz, bar gyakran keverik, de a travellerek nem szeretik, ha ciganynak mondjak oket, es a ciganyok is szeretik magukat megkulonboztetni a travellerektol. Ilyenbol nem hiszem, hogy mindenhol lenne, azzal egyutt, hogy ciganyok valoban vannak mindenhol.
@mojyo:
Cigányok ezek.
Az ír travellerek az öltözködésük, viselkedésük, életformájuk, társadalmi szokásaik alapján is “fehér cigányok”.
Valamikor a múltban az őshonos ír, holland népességgel beházasodással, betársulással keveredtek és ezért nem hasonlítanak külsőre is a cigányokra, ennyi.
Nálunk is van ilyen a szegény leszakadt régiókban, falvakban: a cigányok közé beházasodott, a többségivé vált cigányság szokásait átvett magyar lakosság.
‘szőke’ cigányok ezek.
@GERI87:
en.wikipedia.org/wiki/Irish_Travellers
Cigány nyelvi hatás, hasonló kultúra, laktóz érzékenység, eltérő genetika a többségi letelepedett lakosságtól sb.
mondom, cigány hatás érte ezeket.
@GERI87: Nem igazan igy van ez, en legalabbis ugy tudtam, hogy az ir travellerek az angol uralom alatti foldtorvenyek miatt, kenyszerbol valasztottak ezt az eletmodot, es valoszinuleg gondolom mashol is (pl. Hollandiaban) a feudalizmusban alakult ki ez az eletforma.
Az, hogy keveredtek, keverednek az eleve hasonloan elo ciganyokkal, egy termeszetes jelenseg, de a kulturajuk, szokasaik egyaltalan nem ugyanazok. Az ir travellerek peldaul, mint a legtobb ir, katolikusok, es azok is maradnak, ha mashova vandorolnak. A ciganyoknal viszont ez sokkal jobban fugg attol, hogy hol elnek, Irorszagba tobbnyire Anglian keresztul erkeztek, ezert koztuk tobb protestans is van, ami a travellerekre nem igazan jellemzo. A nyelv is eltero, az ir travellereknek sajat dialektusaik vannak (pl. Cant), amit a ciganyok nem beszelnek, cserebe nekik van sajat, mar ha beszelik. Amugy nyugaton jellemzoen a romak / romanik / ciganyok is feherek, de akkor is kulon csoportot alkotnak a “helyi” travellerektol, kulturalis ertelemben elkulonulnek.
Persze az eletmodjuk hasonlo, es valoban keverednek, de akkor sem szeretik, ha osszetevesztik oket, elegge buszkek az eltero oroksegeikre, ugy tudom 🙂
@GERI87: Nalatod, mostmar te is csak azt mondod, hogy cigany hatas erte oket, az egyaltalan nem ugyanaz, mint a ciganyokkal azonositani oket 😉
@mojyo: Mit össze okoskodsz – ha egyszer úgy élnek mint a cigányok akkor nem mindegy hogy mi az eredetük, vazze? Ha valaki keresztényből átkonvertált iszlámra, akkor az keresztény, vagy iszlámista?