Erre a kérdésre a választ dr. Gilly Gyula segítségével keressük, aki többek között az Oktatási Minisztériumban a Felsőoktatási Fejlesztési Világbanki Program igazgatója volt, egyike az első Diákhitel-konstrukció megalkotóinak, s nemrégiben a HÖOK siófoki vezetőképzőjén tartott előadást a humán tőke gazdaságpolitikai szerepével kapcsolatban.
Egyre több alkalommal lehetett azt olvasni az elmúlt hónapokban a bejelentett forráscsökkentések mellett, hogy Magyarországnak nincs szüksége ennyi diplomásra: egyes szakokon túlképzés van, más szakokra nincs is igény, a frissdiplomások egyébként sem tudnak elhelyezkedni, s ha véletlen mégis el tudnának helyezkedni, akkor sem olyan munkakörben, mint amire a megszerzett képesítések feljogosítanának – akkor pedig mi értelme van a diploma megszerzésének?
Lássuk csak!
A Vajon tényleg állami pénzelnyelő a felsőoktatás? című cikk először a 2013. február 19-i Közgazdászban jelent meg.
A technológiai fejlődés folyamatosan keresletet támaszt a rugalmas, a széleskörű és a differenciált, illetve az alapvető készségek fejlesztése iránt. A specifikus ismeretek elavulhatnak, az általánosabb tudás, s az alkalmazkodóképesség eredményezi a szükséges munkaerőpiaci rugalmasságot, a versenyképességet.
A diploma megkülönböztető értékű: a HR-s nem tudja első ránézésre megmondani, hogy ténylegesen megvannak-e a szükséges készségeid, de a diploma megléte megerősítésként szolgálhat, egyben nagyobb önállósságra, teherbírásra enged következtetni.
Ennek köszönhetően a munkanélküliség a diplomások körében a legalacsonyabb, s természetes folyamatnak mondható, hogy az alacsonyabb képzettségűek kiszorulnak egyes betölthető pozíciókból, s azokat a felsőoktatást végzettek veszik át.
„A hallgatói létszám expanziója ellenére a diplomás jövedelemprémium nem csökkent.” – Szögezi le dr. Gilly Gyula, tehát a korábban nem-diplomások által betöltött munkaköröket magasabb fizetés mellett végzik a felsőfokú végzettségűek.
Ennek alapja a nagyobb hozzáadott érték a magasabb képzettség révén, s a munkáltatók igénye az önálló(bb) munkavégzésre, a problémamegoldó képességre, a szélesebb látókörre és a munkaerőpiac információs aszimmetriájának kiküszöbölésére.
Vonjuk le a következtetést: a felsőfokú végzettség a legfontosabb „védőfaktor” a munkanélküliség ellen, s a technológiai fejlődés következtében felgyorsult világban is a diplomások tudnak a leginkább alkalmazkodni a változásokhoz.
Magas foglalkoztatottsági és alacsony munkanélküliségi ráta, magasabb jövedelem és minőségibb életszínvonal, s még a várható élettartalom is növekedik, az egészségügyi állapot is jelentősen jobb a felsőfokú végzettségűek körében.
Nem változtat rajta az sem, hogy a tömegoktatás kialakulásával minőségromlás következett be.
„A minőségromlás nem a megnövekedett részvételi arányban keresendő, hanem a hallgatói létszám növekedését figyelmen kívül hagyó finanszírozásban.” – Tisztázza dr. Gilly Gyula, s nem tartja helyénvalónak, hogy a képzés összes költségét a hallgató térítse meg.
Ha a képzésnek nem lenne semmilyen társadalmi haszna, hanem kizárólagosan egyéni javakat szolgálna, akkor indokolt lenne. Azonban esetünkben ez nem igaz: számos össztársadalmi haszna van a felsőoktatásnak, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Többek között megoldást jelenthet az elöregedő társadalmak problémájára: csökkenő aktív létszám és növekvő fajlagos produktivitás mellett elérhető ugyanakkora GDP, mint magasabb aktív létszám, ámde kisebb fajlagos produktivitás esetén.
Értelemszerűen a magasabb jövedelmek az adóforintok növekedésében is közvetlen szerepet játszanak, a fogyasztás generálásán keresztül pedig közvetve is. A javuló egészségügyi állapot következtében az egészségügy terhei is csökkenek.
Gyakorta elfelejtik azt is említeni, hogy egy felsőoktatási intézmény nemcsak meglévő ismeretek nyújt, hanem újakat is létrehoz. A kutatási eredmény közjószágként viselkedik, s éppen ezért nem is háríthatóak át a hallgatókra a kutatás-fejlesztés költségei.
A K+F egyben a jövőbeli fejlődést is biztosítja, a gazdaság fejlődési lehetőségeivel összefüggőnek is gondolják. Megjelenik a Új Széchényi Tervben az innováció, mint Magyarország fejlődésének sarokköve, de a forráskivonások épp ellenkező célokat valósítanak meg.
Eszmefuttatásunk végéhez közeledvén megválaszolhatjuk a kérdést, hogy szüksége van-e Magyarországnak a felsőoktatásra?
„Igen, határozottan.” – Válaszolja dr. Gilly Gyula, majd folytatja. – „Szükség van a felsőoktatás reformjára is, de nem jó az irány.”
Válaszának alátámasztásául a korábbi felvételi statisztikák összevetését tekintettük meg, mely kimutatta, hogy a tavalyi évben a csökkentett keretszámnak köszönhetően tízezrek tűntek el a felsőoktatás szempontjából.
Megbecsülni sem lehet, hogy emiatt milyen károk keletkezhetnek, s nem lehet tudni, hogy ezek a fiatalok milyen döntést hoztak meg: munkavállalás esetén alacsony végzettségük miatt veszélyeztettetnek számítanak a munkaerőpiacon, de választhatták a külföldi továbbtanulást is, aminek következtében többek között az elöregedő társadalom problémája fokozódhat.
Beszélgetésünk napján még csak a levegőben lógott a keretszám újabb csökkentése, másnapra ez meg is történt…
ezek a táblák nagyon elszomorítóak. :S
azért kíváncsi lennék hogy itthon az innovációs index a felsőoktatás terjedésével hogy változott… gyanítom hogy zuhanórepülésbe kezdett…
Az álláskeresők arányában azért állnak jól mert:
-alapból jóval kevesebben vannak kevesebből tehát kevesebb az álláskereső.
-idióták válogatják a munkavállalókat, manapság már biztonsági őrnek is diploma kell, a valós szükségességét pedig mi sem jelzi jobban, mint hogy nagyon sok diplomás a szakmájától teljesen idegen területen dolgozik, így a felsőoktatásban megszerzett tudás felhasználhatósága egy kövér nulla.
Csak értelmes témában érdemes felsőokatást indítani. Elég a büfé- és ruhatár szakos diplomát adó kamu intézményekből.
És elég abból is, hogy az így elrejtett munkanélküliséget és költségét a szülő nyakába varják ezzel is 3 évre.
A másik, hogy nem csak pénz kell a felsőoktatásba, hanem például olyan naprakész és korszerű tudást felmutatni tudó és OKTATNI KÉPES tanárok, akik nem kizárólag a 20 évvel ezelőtti örökérvényű elméleteket oktatják, hanem azt is, amit a fiatal munkát vállalni akaró hasznosítani is tud. No és persze korszerű tankönyvek. Bánom is én, ha adott esetben angol nyelven. De haladjon a korral.
És persze hallgatói oldalról sem annak kellene lenni a motivációnak, hogy kell egy fránya papír, mert nélküle nincs zsíros állás. A használható tudásra is valós igényt kell formálnia a hallgatónak.
Lásd még németországi mérnökképzést.
Hát, végül is inkább költsük focira a felsőoktatásnak szánt pénzt, hiszen fociban legalább világelsők vagyunk.
Ez is azért súlyos, mert a “idelátogató” és “ideiglenesen itt állomásozó” cégek nincsenek eléggé motiválva, hogy az alap- és középvégzettségűeket foglalkoztassák.
kérdezem minek egy sima recepciósnak két nyelvvizsga és két egyetemi diploma?
Minek egy sima rendszergazdának műszaki egyetemi programozó matematikus diploma?
Osztályvezetőnek szakjogászi diploma?
És véégül a takarítónőnek Elte bölcsész irodalomszakos diploma?
Ezért olyan szuper a diplomások munkanélküliségi rátája…
Gratulálok.
***
Azért elolvashatnátok a cikket is.
Egy hete nincs hír a diákról
2013-05-29 19:02:17
Budapest — Kétségbeesetten várják azt a telefonhívást Bukovits Attila (22) szülei és barátai, amelyben azt mondja nekik valaki, hogy ne aggódjanak, megtalálták a fiút. Amióta Attila eltűnt, az édesanya szemhunyásnyit sem aludt.
Hirdetés
Bukovits Attila pénteken
éjszaka tűnt el a kollégiumból
Az egyetemistát utoljára péntek hajnalban látták, mielőtt kiment a Kármán Tódor kollégium elé telefonálni, hogy utána elinduljon egy barátja elé. Miután húsz perc múlva sem jött vissza, felhívták a barátai, ám ekkor már nem volt bekapcsolva a telefonja. Elkezdték keresni a közeli utcákban, de sehol nem találták a fiatalt.
– Attila jó eszű, szorgalmas gyerek, mindennap tartottuk vele a kapcsolatot – tudtuk meg a fiú Sopronban élő édesanyjától, akinek egyelőre nincs híre fiáról, akit a Győr-Moson-Sopron megyei és a budapesti rendőrök is keresnek.
Közben megtalálták a múlt héten eltűnt miskolci lány holttestét, bűncselekményre utaló jelek nem voltak rajta, ám a rendőrség még nyomoz az ügyben. A fiatal nő a közeli boltba ment el édesapja autójával, ahonnan már nem tért vissza. Apja szerint lánya teljesen maga alatt volt, mert már régóta nem talált munkát.
K. SZ.–P. M.
…ÍTÉLLEG EZ LENNE A MAI GYILKOS, ROHADT KAPITALIZMUS ??? SZERVKERESKEDŐK ÖLIK MEG AZ ELKESEREDÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG MIATT ÖLI MEG A FIATALJAINKAT ????? télleg, tényleg kell ez a kapitalista rendszer a MAI TÁRSADALOMNAK ?????
A bunkó proli, csak a birkamenetelésre kitenyésztett fidióta tábor nagyon fogja utálni ezt a blogot.
@salamander:
Ott tévedsz, hogy ha lenne a dipósnak magasabb kihívás, akkor nyilván oda menne és nem adná lentébb a kihívásokkal. De mivel nincs ilyen munkahely kínálati bőség (hiába, Turul-madár szoborból meg birkamenetlésből nem lesznek) így tényleg elfogad alsóbb kevésbé kvalitatív munkákat. Az hogy egy munkakadó miért őt alkalmazza és miért nem mondjuk Troll Gézát az index fórumról az is nyilvánvaló.
Így hát még mindig a dipósé a legnagyobb esély a konkurencia harcban és ráadásul övé is a magasabb fizetés.
Tehát még akkor is érdemes dipóért tanulni, ha az ország az elmúlt 10 évben 20 évvel maradt le a modernizációs versenyben és a munkahelyi szellemi, szakmai kihívás egyre csökken.
@salamander: Pont amit írsz, bizonyítja, amit a cikk is említ, hogy a cégeknek megéri a nagyobb tudás. Nem nálad van a bölcsek köve, senki sem hülye: megéri nekik több tízezerrel többet fizetni a diplomásoknak hogy takarítsanak/recepciózzanak (nem hiszem, hogy életszagú lenne Magyarországon, de maradjunk a példádnál), különben nem tennék. Egyik cég tulajdonosa sem akarja kidobni a pénzét. Ennél jobb bizonyatás nem is kell, hiába gondolod, hogy ez hülyeség.
“If you think education is expensive, try ignorance.” (Derek Bok)
@Mihalovits Ervin: te sem olvastad el amit írt mi? Minek is a recepciósnak diploma? Rendszergazdinak? Takarítónőnek?
Egyébként pedig nem fizetnek többet a diplomásnak… ez egy urban legend hogy többet fizetnek, kb annyi valóságalapja van mint a 240 ezres átlagfizetésnek…
@sanyix: Mégegyszer mondom, nem ti döntitek el, hogy a cégnek mire van szüksége, még ha az többe is kerül neki. Ugyanis többet fizetnek a diplomásnak, már amennyiben tényleg olyan munkakörben dolgoznak mint takarító/recepciós/stb. (egyébként ez az urban legend), mivel a cikk is írja, hogy „A hallgatói létszám expanziója ellenére a diplomás jövedelemprémium nem csökkent.” Vagyis nem kapnak kevesebbet.
Ideje lenni leszámolni a fejekben lévő hiedelmekkel.
@Mihalovits Ervin: tudom hogy nem én döntöm el, hanem kőbuta HR-esek(kevés kivétellel). A tulajdonosok el sem látnak addig a nagy cégeknél, ha látnák akkor menne a balhé.
Egy szóval sem írtam hogy a diplomások kevesebbet kapnának, azt írtam hogy nem kapnak többet…
Bizony a cégek főleg a nagy cégek nem a hatékonyság mintapéldái, eszméletlen agyatlanságok mennek ott, és nem csak ebben a témában.
@sanyix: Bizony, mindenki hülye, csak te vagy helikopter, meg a hozzád hasonló semmihez sem értő trollok.
Gagyi egyetemeket bezárni! Müszaki képzést!!
szokás szerint nem szól a cikk a lényegről: maga a rendszer rossz
a rendszer felszívja az ún. értelmiséget, de közben nem csinál olyan értékes munkát mint ami pénzbe kerül
erre jó példa az állami szféra, de még a multik nagy vízfeje is
ahogy többen írták, nem vízfejekre hanem konkrét technikai tudásra van szükség, csakhogy ez felelősséggel jár és valós tudás kell hozzá. na ez az amit a legtöbb értelmiségi nem akar.
ma Magyarországon az értelmiségi lét nagy részének az a lényege hogy SEMMIFÉLE FELELŐSSÉG NINCS SEMMIBEN
erre vágyik a legtöbb főiskolás meg egyetemista, és TUDJÁK, HOGY A RENDSZER NEKIK KEDVEZ ÉS FELSZÍVJA ŐKET
hajrámagyarok…
@wmіkі: szűklátókörú duma 🙂 tények, számok. kevesebb munkanélküli, jobban él. te nyilván nem. és azt utálod, akit eléd tolnak. ahelyett, hogy diplomáznál, és jobban élnél 🙂 körbeértünk, passz
@endike: endike, nem látod át sem a helyzetet, sem a lényeget. a lényeg az, hogy a technikai tudás résztudás, és hasznos, és elengedhetetlen, de az átlag magasabb szellemi nívója hasznosabb a társadalom összességének. ha ez teljesül, jobbak az üzletemberek + a teljesítményük, jobbak a munkaadók, jobbak a munkavállalók, mert nem (olyan) bunkók. a kevésbé bunkó jobban átlát mindent, mint a bunkó, jobban oldja meg a problémákat stb. még szerencse, hogy a munkaerőpiac nem érzelemvezérelt ideológusokból és szajkókból áll…
@Elstron: vagy talán a hozzád hasonló, az “okosokat” áhitattal, és feltétel nélkül követő csordázók 🙂
@windex: hah hát persze. A magyar munkaerőpia és a cégek különösen jól müködnek, meg a vállalatok is… ezen a hónapban hány is ment csődbe/vonult ki? :DD
A többiről meg amit összehordtál, csak annyit szeretnék kérdezni, hogy te ugye nem magyarországon élsz?
@windex: neked aki nem értelmiség az bunkó? no comment… a vezetőknél ráadásul nagyon… mindegy, úgyse érted
értelmiség átlát bármit is hahahaha, te dolgoztál már életedben bármit is?
nem kell válaszolni
ÓÓÓ….igen ! Mélyen nem tisztelt kurmányunk oktatási hivatala kiadta az ukázt…: MINDEN ÁLLÁSHELYRE DIPLOMÁST KELL FELVENNI !
KÖZÉPFOKÚ VÉGZETTSÉGŰNEK HIÁBA VAN 8-10 ÉVES GYAKORLATA, HIÁBA VAN KISUJJÁBAN MINDEN A SZAKMÁRÓL, IT-RŐL…STB….., UKÁZ MIJJATTT BEERŐLTETIK A SÜKET DIPLOMÁST, OCCT MAJDCSAK BELEVERIK A SZERENCSÉTLENBE AZT A TUDÁST VALAMIKORRA….
NU…, AZ ÁLLAMILAG KIADOTT UKÁZ MIATT SZÍVNAK A TEHETSÉGESEBBEK !!!
…és odefönn…, elit???-éknél…azt hiszik, hogy jól csinálják……..
…pedig ugye…Németh Lászlóné….NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTERÜNK IS….CSAK KÖZÉPFOKÚ VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZIK !!!!! 🙂 …PLÁNEHHHHHHH…..
Diplomás jövedelemprémium? Sok mindent tanultam piacon az elmúlt 20 év alatt, de ez új számomra.
A piacon nincs olyan, hogy jövedelemprémium. Megéri vagy nemérimeg van. Érdemes x-nek y pénzt fizetni, megtérül-e a cégnek vagy sem, ez a szabály dolgozik. Nem azért, mert ez valakik által hozott önkényes szabály, hanem, mert az élet történéseinek, a tapasztalásoknak a statisztikája ezt emelte szabállyá.
El ne higgyjük tehát, hogy vannak általános, örök érvényű szabályok, mert könnyen koppanás lehet a vége. Uralkodó, aktuális trendek vannak, amelyek azonban változnak a piac igényeivel. A bajt sokszor az okozza, hogy egyes szakmák művelői a siker ágon szárnyalva elhiszik, hogy ez egzaktan így marad örökké, akárcsak a gravitáció. Aztán idővel erőfeszítéseik ennek bizonyítására már csak erőlködésnek bizonyulnak. Szerénység mindenkor, és objektív értékelés, ez lehet a hosszútávú siker kulcsa. Amikor a piac értékelése helyébe az önérvényesítés akarata lép, akkor indul meg bárki lefelé a lejtőn. Nem jó a motiváció.
A kormány oktatási politikáját meg akként látom, hogy van egy Nagy Vezír, aki a sokat szidott átkosban megkapta a lehetőséget, hogy kétkezi kőbányász helyett jogász lehessen belőle – ami nem mellesleg, az általa favorizált Horthy rendszerben sosem fordulhatott volna elő -, de tehetségtelenségéből és irigységéből, hatalomféltéséből fakadó félelmei okán a jövő nemzedékeit inkább butaságba kényszerítené, így gondolván garantálni, hogy trónkövetelők ne termelődhessenek. De hát ez nem így működik az életben, erre már rájöhetett volna. Elég lesz, ha csak egy rátermett ember hazajön a Harvardról, akibe több intelligencia szorult, mint ő belé, és simán lesöpri a pályáról. Tehát nagyon buta miniszterelnöki motiváció ez, végtelenül buta.
@sanyix: a munkaerőpiacot nem az jellemzi, hogy mikor hányan lépnek le, vagy húzzák le a rolót. azoknak vége, de ami marad, marad, és az ítél 🙂
de mennyire, hogy magyarországon élek. vidéken is, és pesten is. csak kicsit tágabb látókörrel, ja, és figyelek, + gondolkozom is
@endike: endike, látom, maradt a szűk látókör 🙂 nem, nekem nem mindenki bunkó, aki nem értelmiségi. de ha nem szűkítesz egyénekre, akkor könnyű belátni, hogy a tanulatlanok tömege több bunkót termel, mint a tanultaké. és persze de, értem a vezetőkre vonatkozó megjegyzésedet, van is benne igazság, különösen a politikusokat illetően – épp ezerrel nyírják a kultúrát és az oktatást, a magadfajtát felhergelve persze, hogy valakinek az utálkozása igazolja a ballépéseiket. (mi ez, ha nem bunkóság?) kár, hogy miközben magad se gondolsz jót róluk, beszopni látszol a maszlagot, amik ők dobnak neked, ahelyett hogy gondolkoznál 🙂
igen, az értelmiségi – ha nem is mindenki, de megintcsak ne szűkítsünk – átlát dolgokat, sokszor azért, mert tanult ember.
az meg öngól, hogy azt a két félmondatot egybe szerkesztetted, mármint az “értelmiségi átlát” és a “dolgozni” – ra gondolok. ostoba, ráadásul hazug általánosítás, szűklátókörű demagógia ezeket összeboronálni.
és igen, dolgoztam, tessék: voltam kőműves segédmunkás, fémipari seg.munk., nyomdai seg.munk., asztalosinas, faszobrász, dramaturg, szinkronrendező, fotós, újságíró, bébicsősz, kőszobrász restaurátor, bábkészítő és kellékes is például. mindezt egymás után és átfedésben is.
válaszolhatsz, bár nem igazán érdekel már a dolog, nem vagy kompetens és nem vagy partner 🙂
szia
@sanyix: Nem vagyok csordázó, egyszerűen csak racionális érvek mentén igyekszem gondolkodni. Veled ellentétben.
@Elstron: te gondolkodni? Nana azért, az aktuális megmondóember ész nélküli követése önálló gondolatok nélkül az nem gondolkodás 🙂
@windex: “hogy a tanulatlanok tömege több bunkót termel, mint a tanultaké” ez igaz. Viszont az is hogy a “tanultak” tömege több arrogáns bunkót termel 😉
A tanultat pedig nem véletlen írtam idézőjelbe. Elég gyakori hogy valakinek diplomája van, de nem tanult, mert nem is nagyon kellett, sőt bejárni sem. Igen bizony a büfé és ruhatár szakok.
Ez az átlátós szöveg ugye a “felsőoktatás szemléletet ad” bullshit szöveg átköltött változata ugye?
Nem, nem ad szemléletet, amit a legprofibban meg lehet “tanulni” a felsőoktatásban az az arrogancia, aztán vannak azok a szakok amik olyanok mint fentebb írtam, és vannak olyanok is (ez saját magam tapasztaltam) ahol kőkeményen számonkérik az anyagot, a probléma ezzel az hogy az a tananyag elavult(nem kicsit), és sokszor tele van olyan tantárgyakkal amelyek csak arra jók, hogy a képzést széthúzzák 3,5/4-évre, így jó kis fejpénzt biztosítva az intézménynek, és a látszatot hogy az egy komoly intézmény (műszaki szakok).
Emellett ma már ott tartunk, hogy nincs szükség a tanuláshoz ilyen intézményekbe járni, a könyvek olcsók(a múlthoz képest), ott az internet, a tudás már nem helyhez kötött… Aki akar, és tényleg van esze, az önállóan is tud tanulni(jóval gyorsabban).
Az összevissza statisztikák pedig nem tények, hanem olyan dolgok mint a kormánypárt statisztikái 😉 úgy lehet formázni őket ahogy akarják.
@sanyix: a diplomásik is emberek, és mindnehol vannak hülyék, ynilván, összességében viszontnem igaz az arrogáns bunkók többségére való hiavtkozásod. szerencsére az élet nem az effajta spekulatív érzelmi-indulati tévedéseket igazolja 🙂 a divatba besimulni – büfészak, ilyesmi – is a valósághoz képest egy kisebbségi utálkozás felnagyítása, ami egyszemélyes szövegben dominánsnak hat, ám ettől még nem igaz 🙂 a statiszkákat tényleg lehet manipulálni, ettől még az e témára vonatkozóak igazak, már csak azért is, mert ha manipulált lett volna, akkor a kormány szándéka szerint a te véleményedet erősítette volna – de nem így volt. szóval a lényeg, hogy nem attól lesz valami igaz és / vagy tény, mert te (vagy én) azt mondod, jobb, ha megfigyelői álláspontra helyezkedik az ember és koncepciók nélkül értékel. már csak az hiányzott az írásod végéről, hogy”igazam van, mert igazam van, és kész” 🙂 spekulációkat vázolsz, ami időben (hosszú távon) és társadalmilag sem állja meg a helyét. persze ezzel nem akarom elvenni a kedved az utálkozástól és a keserűségtől, just enjoy!