Biztosan mindenki ismeri George Ezra Budapest című számát, aki meg azt hiszi, hogy nem, az rá fog jönni a dal hallatán, hogy de. Csak kattintsatok a videóra!
Azon elgondolkoztatok már, hogy mi köze a dalnak a mi fővárosunkhoz, ami egyre több rendezőt ragad meg és egyre több hollywoodi hírességet vonz (részben az amerikai celeb nagykövetünknek köszönhetően)?
Forrás: Youtube
Először én is arra figyeltem fel, hogy a szöveg azzal kezdődik, hogy „my house in Budapest”. Mondtam is magamban, hogy na, megint van egy egész jó új magyar énekesünk ezek szerint, aztán kiderült, hogy George Ezra nemhogy nem magyar, de ráadásul most az egyik legfelkapottabb brit énekes. Természetesen jó patrióta lévén utánanéztem Wikipédián a zeneszöveg történetének és elég furcsa, amit találtam. Budapest tényleg megihletett már sokakat, például “A kém” rendezőjét is, aki simán el tudta hitetni a nézővel, hogy a képkockákat Rómában vagy Párizsban forgatták, miközben az egész film a fővárosunkban és a Balatonnál lett felvéve. Ez a történet azonban inkább hasonlít Wes Anderson Grand Budapest Hoteljének párhuzamára a várossal: Magyarországon soha életében nem is járt az énekes. Na de akkor az USA-ban található szellemváros temetője ihlette meg? Nem talált!
2015 egyik legfelkapottabb dalocskájának egy elég érdekes története van. Ezra ezt nyilatkozta a Daily Telegraphnak:
Éppen Malmöben voltam és akkor tartották az Eurovíziót, amiről nekem fogalmam sem volt, mindenesetre mindenki nagyon izgatottnak tűnt miatta és bulizott. Én viszont nem tudtam, hogy este 10 óra után nem lehet alkoholt venni. Végül egy parkban egy sráctól vettem valami rumféleséget, amit aztán a buliban meg tudtam inni. Akárhogy is, másnap a budapesti vonattal kellett volna mennem, de annyira másnapos voltam, hogy nem volt semmi kedvem elérni. Így írtam meg a dalszöveget, ami arról szól, hogy mérföldekre vagyok Budapesttől.
Hát, Ezra, köszönjük ezt a történetet… Reméljük, azért egyszer hozzánk is eljössz majd, és nem leszel ennyire kiütve!
Amit tudni, oktatni kéne!
Berzeviczinek iskolái vannak, De mit is mondott? A politikailag függőségben lévő nemzetek erőteljes kivitele nem fejlett gazdaságukból, hanem kizsákmányolásukból fakad. Roppant tömege megy a pénznek keresztül Magyarországon, de nem marad itt, hanem az osztrák tartományok felé folyik el, és különösen Bécsben halmozódik fel… Ennél fogva kettős baj sújtja Magyarországot: a látszólagos gazdagság tünete, s a kimerült szegénység nyomasztja, mivel az ország elveszti pénzeit és a hevesebb keringésű átmeneti forgalom hatása azt még jobban szegényítvén, a politikai halál válsága felé siet. Amennyire gazdagítják a nemzeteket az ipar és kereskedelem, úgy viszont az ipar és a kereskedelem sem virágozhat ott, ahol a nép a legalsóbb és legnagyobb részét, a nemzet alapját a nyomor sanyargatja. Ennek a legnépesebb osztálynak fogyasztása által ingereltetik a belföldi termékek előállítása. Ez ad életet a belföldi iparnak és forgalomnak, ami azután a külkereskedelem bővebb folyásában is érvényesül. Ahol a szűkös állapotok által lenyomva úgyszólván nem létezik a gazdaság, ott a fogyasztás és a forgalom alapjának ingadozása folytán az arra fektetett ipar, kereskedelem és a közjólét is csak tengődik. A jövedelmi felesleg sem fordítható egészen az adózás céljaira, mert sorsának javítására mindenki törekszik, s öregsége, betegsége és baleset beálltának esetére, továbbá, hogy gyerekeinek valamit hagyhasson, valamely takarítmányt meg akarna takarítani. Másként magán vagy közgyarapodás nem is lehetséges, különösen nem akkor, ha az iparosodásnak ez az egyetlen ingere elvétetik tőle. Az adózó, ezen helyzetének nyomása alatt az állam minden működése bizonytalanná, nehézzé és akadályozottá válik. A köz és magán gyarapodás lehetetlen lesz, az adófizetés pang, hátralékok keletkeznek, lanyhul a szorgalom és felszaporodik a nyomor. (Berzeviczy Gergely: Magyarország kereskedeleméről és iparáról. Első megjelenés: 1796. 212 év, nem elég megtanulni, vagy elég elfelejteni? Megjelent a Magyar Fórumban.
“Az antiszemitizmus alapos tanulmányozása és a vádak tanulmányozása nagy értékű lehet sok zsidó számára, akik nem veszik eléggé, észre hogy hogyan ingerlik környezetüket.(Levél 1933 november 13-án). “Wellsnek az volt a szokása, hogy Marx Károlyt magánlevelezésében ‘sekély harmadrangú zsidónak’ vagy ‘tetves zsidónak’ hívja. (Norman MacKenzie, H. G. Wells)