Az állami hirdetések megvonását a beszámolók szerint úgy összegezte Miniszterelnök, hogy a médiumok bizonyos szempontból jól járnak, hiszen
„így nem kell szerepzavarral küzdeniük, a jobboldali sajtó is lehet kormánykritikus.”
Most hagyjuk békén azt a ki nem mondott implikátumot, hogy országunk vezetője elismerte: a közvagyon pazarlásával megvásárolta a „szabad” sajtó hűségét. Nem kell ezzel törődni, hiszen ez teljesen normális egy illiberális™ demokráciában.
A figyelmet arra a sajnálatos tényre érdemes összpontosítani, hogy ezt az üzenetet egyes médiamunkások nem értették meg.
Pedig ez nem más, mint a demokrácia legtriviálisabb alaptétele, amelyet a magyar társadalom elfelejtett: a pártok nem transzcendens igazság tévedhetetlen birtoklói. Kritizálni még az általunk legjobban szeretett pártokat is szabad, sőt kell. A részvételi demokrácia nem abban merül ki, hogy négy évente megválasztunk egy kormányhatalmat, majd annak bármilyen nyilatkozatát feltétel nélkül elfogadjuk, magunkévá tesszük és terjesztjük.
Nyilvánvaló, hogy a 2010-es kormányzati kommunikáció, a „centrális erőtér” megteremtett mítosza erről szól. A Fidesz-tábor (vagy legalábbis annak egy jelentős része) pedig lelkesen bekajálta az eszmerendszert, vagyis, hogy a kormány kétharmados felhatalmazása biankó csekk. Elhitték, hogy békemeneten kell masírozni „főnökeikért” és bármilyen rossz döntést le kell nyelniük, nehogy visszajöjjenek a „kommunisták”. Az is gyakran előfordult, hogy a rajongók félelmükben tartották hátukat néhány ostorcsapásra, mert úgy gondolták, hogy a „szocik” még kegyetlenebbek lennék. Újra és újra előbukkan az elmémben az az anekdota, amikor a pályázatbíráló irodában dolgozó ismerős mesélte: a Fideszes kollégája üdvözli a közelgő államosítást, annak ellenére, hogy őt személy szerint ki fogják rúgni.
Hihetetlen az a vakhit, amelyet egyes szavazók magukévá tettek. Ráadásul, mint a Messiást úgy tisztelik a Miniszterelnököt. Vissza-visszatérő töprengésem, hogy az önmagukat keresztény konzervatívoknak vallók közül vajon mennyien azonosulnak jobban a felcsúti futballrajongóval, mint a betlehemi tanítóval – de ezt a feltételezést biztos csak a borúlátásom mondatja velem.
Valamiért ez a fajta végtelenségig elkötelezett párthűség nem csak a tanulatlan osztályra jellemző, hanem egyes újságírókra is. Bár a jobboldali médiában is előfordul, hogy egy-egy publicista értékalapon tollat ragad és kritikával illeti a kormányt, a jelenség csupán üdítő színfoltot képez a Fidesz-PR uralta szürkeségben.
Elképzelhetőnek tartom, hogy ezt egyedül a jobboldali olvasó- vagy nézőközönség igényei miatt láthatom ilyennek. Ha a Fideszre szavazó többség nem úgy reagálna a pártját ért kritikára, mint iszlamista a Mohamed-karikatúrára, akkor talán az érték hű Stumpf András lenne az etalon és alig érdekelne bárkit is a Candide-i optimizmussal rendelkező Fricz Tamás. Hiszen ideje lenne felismerni, hogy a kormány nem az összes lehetséges kormányok legjobbika, és érdemes lenne talán ájtatos dicsőítés helyett a hibákat megtalálni.
Ugyanis az, hogy a jelenlegi magyar kormány korántsem tökéletes, és talán nem is fejlődik a tökéletesség felé, az nem kis részben azon támogatóinak a hibája, akik nem várnak el jobbat.
Ebből adódóan egyszerűen elszomorít az a nyilatkozat, amit (állítólag) egy Magyar Nemzetnek dolgozó újságíró mondott a Pesti Srácoknak azzal kapcsolatban, hogy a lap (gyaníthatóan) kormánykritikussá válik:
„Tőlem senki nem várhatja el, hogy baloldali, vagy kvázi baloldali újságíró legyek.”
Képtelen vagyok felfogni, hogy egy értelmiségi hogyan gondolhatja, hogy kizárólag baloldali (vagy kvázi baloldali) újságíró kritizálhatja a kormányt. A jobboldalhoz tartozás ugyanis nem személyekhez vagy pártokhoz való hűségben merül ki, hanem az eszméhez tartozó értékrendszerben. Remélhetőleg most már – hogy az infrastrukturális feltételek is adottak – egyre többen lesznek olyanok, akik lelkiismereti okokra visszavezethetően képesek akár kritikát is megfogalmazni a korántsem tökéletes kormánnyal szemben.
(A cikk a szerző magánvéleménye, nem szerkesztőségi vagy egyetemi álláspont.)
Alig várom , hogy Bayer Zsóti kritikai hangvételu írásait olvassam…
„így nem kell szerepzavarral küzdeniük, a jobboldali sajtó is lehet kormánykritikus.”
Az az orbáni olvasatban még a “tűrt” kategóriát jelentené az új TTT -rendszerben, nemde? A rendszer lényegét nem megkérdőjelezve – felé való lojalitással, bizonyos keretek közötti látszatkritikussággal és látszatszakmaisággal cincoghatnak az egerek.
“Nyilvánvaló, hogy a 2010-es kormányzati kommunikáció, a „centrális erőtér” megteremtett mítosza erről szól.”
A centrális erőtér köszöni szépen jól van. Az ugyanis arról szól, hogy nem az unalomig sulykolt jobb-bal felosztás mellett két párt köré szerveződve működik a politikai rendszer. Hanem megjelent időközben egy Jobbik, aminek a létezését is szeretik elhallgatni. A baloldal(i újságírás) azt a játékot játssza, hogy továbbra is egyenrangú kormányképes erőnek tekinti a baloldalt a fidesszel szemben, a jobbik meg – mivel nem beszélnek róla – nem is létezik. Ennek az önáltatásnak köszönhetik a 2014-es zakót is.
Tehát, Simicska nem fogja kikaparni a baloldalnak a gesztenyét, még ha annyira is szeretnék ezt látni a baloldalon.
A fidesz esetleges gyengülésével nem az MSZP hízik fel, sokkal jellemzőbb lesz egy miskolci felállás, ahol a fidesz-baloldal-jobbik egyaránt a szavazók harmadát tudhatja magáénak, és a két ellenzéki tömb pontos megosztásával még mindig nyerni tud a fidesz abszolút többség nélkül is.
Értelmiségi sehogy, de sajnos, az újságíró nem értelmiségi.
A választásokon pártok indulnak. A médiát mindig is erőteljesen befolyásolta, hogy ki van kormányon. Mivel ma csak 3 lényeges “blokk” van – a Fidesz-KDNP, a “baloldali Összefogás” és a Jobbik, így ha valaki kormánykritikus, azzal akarva-akaratlanul a baloldal és-vagy a Jobbik esélyeit javítja (nem elfelejtve persze azt, hogy a kritikája a kormányzás színvonalának javulását is eredményezheti, bár ez jelenleg szerintem nehezen képzelhető el).
A választók és az újságírók félelme lehet, hogy irracionálisnak tűnik, de nem szabad elfelejteni, hogy a jobboldaliak számára óriási trauma volt a Gyurcsány-Bajnai éra. Addig, amíg a baloldali blokknak bármilyen esélye is van arra, hogy visszatérjenek a hatalomba, ezek az emberek automatikusan a Fideszre szavaznak és a Fideszt támogatják munkájukkal.
De ugyanez igaz a baloldaliakra is. A baloldali szavazók bárkire szavaznának, aki a “nem Orbán” pólót viseli, a baloldali újságírók pedig bárkire rátámadnak, aki a kormány akár egyetlen intézkedésével is egyetért.
Itt szerintem nem a jobboldali újságírók identitászavaráról van szó (egyébként erősen megbélyegzőnek érzem a “jobboldali újságírók” általánosítást), hanem a jobb és baloldali újságírók többségének identitászavaráról, amit ez a végletesen polarizált politikai rendszer okoz.
ez egy propagandalap vagy a Corvinus hivatalos blogja?
Őszintén remélem, hogy a Corvinus nem támogatja hivatalosan a blogot. Nem hiszem, hogy jót tesz, ha egy felsőoktatási intézmény nyíltan beszáll a politikai játszmákba, bármelyik oldalt támogassa is.
“Hihetetlen az a vakhit, amelyet egyes szavazók magukévá tettek. Ráadásul, mint a Messiást úgy tisztelik a Miniszterelnököt. Vissza-visszatérő töprengésem, hogy az önmagukat keresztény konzervatívoknak vallók közül vajon mennyien azonosulnak jobban a felcsúti futballrajongóval, mint a betlehemi tanítóval – de ezt a feltételezést biztos csak a borúlátásom mondatja velem.”
Nem, ezt a hülyeséged mondatja veled.
Fogjátok már fel végre !
Nem azért nyert a Kormánykoalíció kétszer is választást, mert az emberek egyszeriben Orbánseggnyalók lettek !
Ellenkezőleg. Mert a ballib szerepelt le.
Mert a jobboldali szavazók megerősítést kaptak arról, hogy kitartsanak a jobboldal mellett, ha az nem is tökéletes, a Simicskáival, meg a Deutch Tamásaival együtt.
A korábbi megrögzött ballib szavazók egy része meg, (panelprolikkal az élen) egyszerűen nem ment el szavazni, mert a ballib már olyan szinten égő !
Ráadásul történ a kormány részéről néhány olyan intézkedés, amely nehezen támadható, (igen, a rezsicsökkentés, deviza hitelesek megsegítése stb.)
Erre ellenpontozásként rárakódott a ballib negatív kampányának egy olyan következetlen metodikája, miszerint támadjunk mindent, amit a kormány csinál.
Így csúszhatott be egy két olyan hiba is, hogy pl. a rezsicsökkentést is, meg a devizahitel megoldást is támadták, főleg az elején.
Megfejelve ilyen baromságokkal, hogy megszűnt a demokrácia.
Mit gondoltok, miközben lehülyézitek a magyar közvéleményt, akad e olyan 50 feletti IQ-val bíró ember ebben az országban, aki a tényekkel és a napi tapasztalataival szembe menve még hisz nektek ?
A kiskereskedelem forgalma a tavalyi évben rekordokat döntött. Ez pl. mit jelent szerinted ?
Csak toljátok az ökörségeiteket, amit szerintem ukászban kaptok, hogy ezt kell nyomni, (valaki olyan dolgozhatta ki ezeket a stratégiákat, aki nem sokat tud az itteni szociológiai társadalmi viszonyokról, vagy ami még rosszabb itt él, de nem sűrűn érintkezik a társadalom átlagembernek nevezett rétegével.) ezek a stratégiák amerikában talán működhetnek a popkorn kultúrában, itt azonban még mindíg a paprikás kolbász a divat.
Nehogy már. A Corvinus ilyen blogokhoz adja a nevét? Mindig is mondtam, hogy az az egyetem a külügyminisztérium mellett kedves hazánk legnagyobb bolsikeltetője.
@BB 89:
jobboldaliak számára óriási trauma volt a Gyurcsány-Bajnai éra”
LOL. nagyrészt a hülyeségük miatt
ha valaki kormánykritikus, azzal akarva-akaratlanul a baloldal és-vagy a Jobbik esélyeit javítja”
ez így van, de méginkább célszerű a fidesz-jobbikot mint koalíciós partnert kezelni—a jobbik nem valódi ellenzék, akkor sem, ha a koala nem lenne zökkenő és kiválásmentes.
@no_successful2: @Tudományos libsizmus: Hiaba vergodtok,inog a tron,figyeljetek a ver jobbos korzetnek szamito veszpremi valasztast.
Általánosítasz és pletykálsz. Próbáltam érvek mentén vitát folytatni a kérdésről, nem pedig ad hoc véleményeket előcibálva, mert utóbbinak nem látom sok értelmét.
Rengeteg oka van annak, ha valaki baloldali, mint ahogy annak is, ha valaki jobboldali. Az identitás mindig nagyon összetett dolog. Ezt leegyszerűsíteni arra, hogy valaki, hülye, elég egybites gondolkodásra vall.
A második megállapítás meg egész egyszerűen pletyka. Lehet, hogy igaz, lehet, hogy nem. Viszont se te, se én nem tudunk erre bizonyítékot bemutatni.
A balliba újságírók identitás- és egyéb mentális zavarairól mikor lesz poszt?
Amikor pl. @Kovacs Nocraft Jozsefne: elnyőli az ovis nyelvnyújtogatást, és megírja a kívánt posztot.
Magától nemigen fog megteremni.
@martineden:
Hogy stílszerűen válaszoljak:
Nem vergodunk, es nincs tron ami inoghatna hiaba nyuglodsz. :)))
Legalább arra figyelhetnétek, hogy telepítve legyen a HUN karakterkészlet, ha már magyar oldalra büfögtök.
@BB 89:
“Itt szerintem nem a jobboldali újságírók identitászavaráról van szó (egyébként erősen megbélyegzőnek érzem a “jobboldali újságírók” általánosítást), hanem a jobb és baloldali újságírók többségének identitászavaráról, amit ez a végletesen polarizált politikai rendszer okoz. “
Pontosan .
Amikor pl. Orbánt szocializmussal vádolják, mert államosít, támadják, mert adóztatja a bankokat, hatósági árszabást alkalmaz stb. Teszik ezt magukat Szociakistának valló publicisták.
Már maga az a tény is, hogy az SZDSZ-szel rendre összebútoroztak, érdekes.
@no_successful2:
Tényleg no succesful.
Amit ide böffentett, az a hivatalossal azonos demagógia.
Az emberek ugyanis nem ebből vagy abból ábrándultak ki, hanem mindenből. Van egy néhány százezres hívő réteg, e mellé megvettek kilóra néhány százezeret és a totális győzelemhez már csak a választási matek 2/3-os átvariálása és bebetonozása volt szükséges.
Ennek okán ma ennek az országnak 1.4M lakosa a 2/3-ad.
Gratulálok.
Azonban bármi is lesz, amit ez a rezsim csinál annak hatásait sokáig nem fogja tudni a társadalom levetközni, és megbukásának konzekvenciái sem lesznek békések, mert nem lehetnek.
@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Először ott is kellene, hogy létezzen ilyen probléma. Ha visszakeresel cikkeket, akkor látni fogod, hogy a baloldalinak nevezett sajtóban sose volt tabutéma a szocialista kormány kritikája.
Ez a bizonyos, “a Miniszterelnök Úr szava szent” hozzáállás, erősen Fidesz-specifikus. Sőt, ha belegondolsz, akkor a balnak mondott oldalon nem is nagyon lehetséges ilyen jellegű személyi kultusz, már csak azért se, mert van egy lassú, de folyamatos személyi cserélődés. Nézd meg, hogy hány miniszterelnököt elhasználtak már.
Hasonlóképp, az ostromlott vár (mi bent, a védők és körülöttünk mindenki ellenség) mém is erősen specifikus. Ilyet még egy Népszavában se fogsz látni.
@conmorientes:
“Ennek okán ma ennek az országnak 1.4M lakosa a 2/3-ad”
Igen, mert annyian mentek el szavazni, amennyien elmentek.
A világ összes demokráciájában így van ez. És nem picsog a vesztes utána, hogy ja de a választók 49 %-a nem is szavazott, vissza az egész.
Hanem gratulál a nyertesnek.
Azért azt megnézném, mi lenne a véleményed, ha ugyanilyen részvétel mellett, mondjuk a szocik nyernek. Akkor is aggályaid lennének az eredményt illetően ?
@no_successful2: Nincs tron de a GRCI tervezte ,csak mar szar van a palacsintaban.A helyzeten nem valtoztat,Veszpremet figyeljetek.Sajnalom,hogy nehezkesen megy az olvasas,de a negy osztalyoddal ez termeszetes,ne bankodj.
@Lord_Valdez:
Igen, mindegyik pontban igazad van. Legalábbis a hagyományos sajtót tekintve (újság, rádió, televízió). Bár mindjárt tegyük hozzá, hogy a szoc. kormány kritikája elég szőrmentén történt, de tényleg volt.
Arról viszont szerintem megfeledkezel, hogy az újságíró fogalma erőteljesen kibővült az internetnek köszönhetően, a blogoszféra térnyerésével legalábbis mindenképp. És most ne menjünk bele abba, mennyiben tekinthető szakmai szempontból újságírónak egy blogger, mert tagadhatatlanul tájékoztat, véleményt fejez ki és véleményt formál, akár a hagyományos sajtó újságírója.
A ballib blogoszférát meg azt hiszem, nem kell bemutatnom, elrettentő példának legyen elég az Egyenlítő, Kettős mérce és társaik. Másfelől pl. a Mandiner jobbos, mégis elég kritikus a kormánnyal szemben.
@kontentrációs tábor: egyik se, a Corvinus Hallgatói Médiaközpont hivatalos blogja, ez pedig egy véleménycikk. A propaganda egy erősen pejoratív szó általában olyan cikket értünk rajta, amely nem egyszerűen meggyőzni akar, hanem manipulálni.
@Tudományos libsizmus: a legtöbb magasrangú tisztségviselő Fideszes volt Varga, Szijjártó, Navracsics, Matolcsy… ráadásul intézetvezető a Láczi, itt tanít a G. Fodor, stb.
@BB 89: szerkesztőségi szabadság van, a CorvinusOnline a Corvinus Hallgatói Médiaközpont blogja. A fentvázolt vélemény nem politikai játszma része, hanem egy fejtegetés.
“A választók és az újságírók félelme lehet, hogy irracionálisnak tűnik, de nem szabad elfelejteni, hogy a jobboldaliak számára óriási trauma volt a Gyurcsány-Bajnai éra. Addig, amíg a baloldali blokknak bármilyen esélye is van arra, hogy visszatérjenek a hatalomba, ezek az emberek automatikusan a Fideszre szavaznak és a Fideszt támogatják munkájukkal.”
Igen ezt látom, konkrétan le is írtam. Vannak, akinek Szálasi trauma volt és ezért támogatták Rákosit. Nem biztos, hogy ez helyes, sőt.
“Itt szerintem nem a jobboldali újságírók identitászavaráról van szó (egyébként erősen megbélyegzőnek érzem a “jobboldali újságírók” általánosítást), hanem a jobb és baloldali újságírók többségének identitászavaráról, amit ez a végletesen polarizált politikai rendszer okoz.”
Baloldaliaknál sosem tabu sajátot kritizálni.
@no_successful2: Értelmezd újra a posztot. Egy jól teljesítő miniszterelnököt is szoktak kritizálni. Vagy szerinted Merkelnek békemenetet szerveznek az újságok?
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Nem szoktam olyan baloldali publicistákat olvasni, akik egy pártot kritika nélkül istenítenek (biztos vannak valahol, 168 órában talán).
@no_successful2:
Mindenféle picsogás nélkül ajánlanám szíves figyelmébe a száraz matematikai adatokat a választásról. Ebből az derül ki, hogy az Ön által erősen nyaldosott narancsszínű párt a választók 43.55%-a szavazatát kapta, míg a jelenleg a parlamentben helyet foglaló ellenzék 51,5%-ot. Ez ugye a nyilvánvaló kétharmad, ez nem is szorul további magyarázatra.
Amennyiben azonosan aránytalan választási rendszer kialakítása miatt a “szocik” nyerték volna így túl magukat az ellen is azonosan felszólalnék.
Ahogy az Önhöz hasonló szemellenzős homonculusokkal szemben is mindig, annak ellenére hogy látom értelmetlenségét, mert a törzsfejlődési elakadás okán Önből már valódi ember sajnos sosem lesz.
@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Nem tudom, föltűnt-e neked, de egy-két sületlen próbálkozáson túl nincsenek “jobboldali” (=konkrétan Fideszhívő) “rajongói” blogok. (Az a pár kezdemény is inkább a ballibet fikázza, vagy egyre inkább már múlt időben fikázta, mint a “saját oldal” erényeit taglalta.)
Azaz: a kormánynak és kormánypártnak szinte kizárólag csak “hagyományos” (egy központból sugárzott/nyomott) fizetett propagandája van.
@panelburzsuj:
Most, hogy említed: igen, én is tapasztaltam, bár nem igazán tudatosult bennem mostanáig. Azt azért tegyük hozzá, a ballib blogoknak is a jobboldal fikázása jelenti a fő profilját – érzésem szerint sokkal durvábban és primitívebben, mint azt a jobbosok teszik. Ugye elég csak a sok nácizó, rasszistázó, diktátorozó stb. blogra gondolni.
(Más kérdés, hogy jó ideje nem is nagyon tudnának találni dicsérnivalót a ballib oldalon – és akkor még kérdés, melyiket is magasztalják a sok egymással is torzsalkodó pártocska közül.)
@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Hát, pont ez a Nagy Találós Kérdés.
Hogy létezhet-e “pártonkívüli eszme”? Vagy úgy csavarva, hogy – létezhet-e eszme párton kívül?
De bárhogy is csavarjuk, az valószínű, hogy a “baloldali érzelmű” nagyközönség (meg a magukat effélének gondoló firkászság) hamarabb szembesült ezzel a feladvánnyal, mint a “jobboldali identitású tábor”. Pont annyival hamarabb, amennyivel korábban szétvált a pártpropaganda a tapasztalattól.
@Kovacs Nocraft Jozsefne:
tipikus jobbos kis hülyegyerek vagy, a mindent elárasztó trollnickek közül való.
@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Jómagam is vezetek blogot (na jó, mostanában már csak, ha nagyon felhúznak valami baromsággal), de eszembe nem jutna újságírónak tekinteni magamat.
Kevés blog mondhatja el magáról, hogy olvasottságban vetekszik egy kisebb klasszikus médiával. Egy-egy poszt tipikusan pár ezer emberhez jut el mindössze. Még a legsikeresebb posztok, amiket az index is meghirdet is alig érik el az 50, talán 100 ezret. Ha jól emlékszem, akkor nekem 27 ezer a rekordom.
Azért se tetszik nekem ez a kiterjesztett definició, mert nagyon szétfolyik. Ha valaki kocsmában hangosan szidja a kormányt, ő is “tájékoztat, véleményt fejez ki és véleményt formál”, mégis jó pár felest meg kellene innom, hogy újságírónak tudjam tekinteni.
@martineden:
Majd az a gyagyás Kész fog nyerni mi? Na, arra befizetek:) Fogadjunk az alábbi végeredményben?
1. Fidesz
2. Jobbik
3. Ballib
@WiteNoir:
“tipikus jobbos kis hülyegyerek vagy, a mindent elárasztó trollnickek közül való.”
Ez nagyon ütős érv, gratula ehhez a kimagasló szellemi teljesítményedhez. 😛
@panelburzsuj:
Na igen,fogas kérdés.
@Lord_Valdez:
Lehet vitatkozni a fogalom kiterjesztett vagy szűkített értelmezésén.
“Ha valaki kocsmában hangosan szidja a kormányt, ő is “tájékoztat, véleményt fejez ki és véleményt formál”, mégis jó pár felest meg kellene innom, hogy újságírónak tudjam tekinteni.”
Csak hát ott hiányzik a (legalább potenciálisan) nagy tömegeket megszólítani képes médium.
“Azért se tetszik nekem ez a kiterjesztett definició, mert nagyon szétfolyik.”
Pontosan, éppen úgy, ahogyan a média is sokkal szélesebb spektrumú, mint volt a web2 előtt.
Nézd, a szakma erősen felhígult (OK, szerintem minden korban ezt mondták az énhozzám hasonló fanyalgók), manapság újságíró – vagy annak tartja magát – a legkisebb megyei vagy kerületi lap munkatársa is. S ezek olvasottságas nem feltétlenül nagyobb egy átlagnál olvasottabb blogénál. Talán a képzettségük sem jobb, értem ezen azt, hogy nem feltétlenül van bölcsész végzettségük – a kommunikáció meg média szakokat most inkább hagyjuk, nem sokkal vannak a büfé-ruhatár szak (vagy hogy egy jkóklasszikusat is mondjak, a könyvtár) fölött.
@Tudományos libsizmus: O.K. Fogadjunk.Amugy olvastad a kozvelemenykutatast?