A közgazdászok fő érve a globalizáció és a szabad, kapitalista piac mellett rendszerint az, hogy a globális társadalom csak a nyertes oldalon állhat minden szempontból. Azonban a tőkevonzás szabályai veszélyekkel is járhatnak. A pénz ugyanis egy olyan részecskeként működik a szabad piac rendszerében, mint az űrben a molekulák, amikből a gravitáció és egyéb vonzóerők hatására először porszemek, majd nagyobb és nagyobb bolygók lesznek, s végül végtelennek tűnő anyagból lesz egy-egy hatalmas góc. Nos a globális szabad versenyben ezt tapasztaljuk. Jelenleg a főbb nemzetközi gazdasági teóriák 18. és 19. századi közgazdászok (Adam Smith, David Ricardo) gondolatain alapszanak. Valószínűleg ők a jelenlegi problémákat nem látták előre.
Kép: http://preventdisease.com/
A szabad piacnak az a szépsége, hogy bárki, aki rendelkezik egy jó ötlettel és elegendő pénzzel, az könnyen indíthat egy saját vállalkozást. A szabad versenyből pedig kikerülnek mindig a legjobbak, amik a magas kereslet miatt bővíthetik a kapacitásaikat és egy újabb szinten mérettethetik meg magukat. Régen elég hamar elért egy vállalkozás a bővülésének a maximumához, ugyanis nem volt olyan könnyű terjeszkedni az országhatárokon kívül. Ott volt a Vasfüggöny, mint egy tőkeáramlási gát, Kína is el volt zárva a külvilágtól egészen 1976-ig, amikor a keménykezű kommunista vezetés enyhülni kezdett a piaccal szemben. A Szovjetunió összeomlása, a nyugati államok egyre nagyobb jóléte, és a fejlődő országok nyitása a globálispiac felé olyan helyzetet teremtett a már addigra nemzetközi nagyvállalatokká alakult cégeknek, amelyet egy gyerek példájához tudnék hasonlítani a cukorkaboltban.
Kihasználva versenyelőnyüket és pénzbőségüket, agresszív terjeszkedésbe és boldog nagybevásárlásokba kezdtek, aprópénzért. Gyors iramban fejlődő piacokkal találhatták szembe magukat, amikor a volt szocialista országok kilábaltak a rendszerváltás sokkjából. A felkészületlen KKV szektor addigi piaca átpártolt az olcsóbb lehetőségek felé. Ezek bár olcsóbban adták a termékeiket, de sokkal nagyobb haszonnal, mint kisebb társaik. Tömegtermelés, a gyártás kiszervezése jobb adózási környezettel rendelkező országokba, ezek mind olyan előnyök, melyeket csak multinacionális cégek tudnak kihasználni. Néhány szerencsés vállalkozásnak sikerült feljutni a globális térképre. Például az élelmiszeripart már csak néhány multinacionális vállalat irányítja. Gondolták volna, hogy az Oreo kekszet, a Milkat, Tobleronet, a Győri kekszet és még számtalan mást mind egy cég gyártja? Vagy, hogy a Pepsi, a Lays és a KFC is mind egy cég portfóliójában vannak?
A baj az, hogy az exponenciális tőkenövekedés és terjeszkedés hatására, lassan már globális szinten oligopóliumról beszélhetünk. Emiatt a globalizáció előnyei, át fognak fordulni vagy néhol már át is fordultak hatalmas hátrányokká. Szabályozhatják világszinten az árakat és befolyásolhatják az inflációt, így akár még kormányokra is befolyással lehetnek. Hiába érzékeljük úgy, hogy a szabad piac árubőséget hozott, ez csak egy álca. Valójában néhány cég termékeit fogyasztjuk nap, mint nap és ezek termékei határozzák meg étkezési és egyéb szokásainkat.
A globális szintű, szabályozatlan tőkemozgásokat egy globális szintű intézmény tudna csak szabályozni, de ennek a közeljövőben semmi realitása nincs. Addig is nemzeti szinteken kell különböző megoldásokat találni ezen problémák kezelésére. Hol megfogalmazódnak illiberális gondolatok, hol ragaszkodnak a laissez-fair gazdasághoz. A jövő vagy a következő válság el fogja dönteni kiknek volt igaza.
világkapitalizmus majd világkormány
=totális szolgaság a nép 99,999999%-ának
“Hiába érzékeljük úgy, hogy a szabad piac árubőséget hozott, ez csak egy álca. “
Miért is? Nincs árubőség?
“Valójában néhány cég termékeit fogyasztjuk nap, mint nap és ezek termékei határozzák meg étkezési és egyéb szokásainkat.”
Ez ellentmond az árubőségnek?
Egy olyan terméket mondj, amiből hiány van!
Bevezetésnek nem rossz, de nincs kibontva igazán a téma, az sem világos, hogy mire akarsz kilyukadni. Folytasd!
@egysmás: Szövegértés!
@egysmás: normális beosztású kislakás
Helyes premisszákól indul, de zavaros.
@smartdrive: ehehehe
például tratós fogyasztási cikk. miért kellene mindenből újat vennem minden évben ? aztán hiánycikk az alagútdióda. oroszba kell kizavarnom ismerőst, hogy vegyen nekem vállalható áron. a munkámhoz kell, de sehol sem kapható idehaza. biztosan találok még terméket, ha nagyon megerőltetm magam.
Nagyon jó meglátás!
A gazdaságban mindenhol zajlik a “konszolidáció”.
Vegyük az autóipart vagy a bankszektort. Folyamatosak a felvásárlások, míg végül csak 1-2 gyártó marad igazi verseny nélkül.
Olyat hallani, hogy a Ford megveszi a Volvot vagy a GM a Saab-ot, de olyat sosem hallani, hogy egy bank vagy autógyártó 2 kisebbre válna szét.
@Zus: azért, hogy x milliárd embernek legyen munkája. ha tartósak lennének a fogy. cikkek nem kéne ennyi munkás, nem lenne az embereknek munkája/megélhetése.
Az mi az a Milkat?
@egysmás:
Mindenből hiány van. Azért van ár. Ha semmiből nem lenne hiány, ingyen lenne minden.
@Zus: http://www.alibaba.com/product-detail/esaki-diode-IC-Supply-Chain-_715752817.html
Annyi van, hogy eladják.
Mi a tartós fogyasztási cikk?
Egy mai autó kb 5X annyit tud menni, mint egy harminc évvel ezelőtti.
És kb mindennel így van.
Tévével, hűtővel.
@Tudományos libsizmus: A pénzhiány akkor hogy jön?
“Régen elég hamar elért egy vállalkozás a bővülésének a maximumához”
Nem értek hozzá, ezért nem tudom, hol lehetne egyszerű és érthető magyarázatot olvasnom hozzá, de miért kell örökké bővülni? Amikor egy cégnek már van 1 millió ügyfele, 1 milliárdos forgalma, kialakult hírneve, felmért ügyfélköre, stabil piaca, akkor miért nem tud itt megállni? És persze közben szükség szerint modernizálni a termékeket, bár egy kalapács még nem lesz korszerűtlen attól, hogy dokumentáltan használják 7 ezer éve.
Valakik gyártanak alagútdiódát, már harminc éve is gyártották, és amíg még kell, gyártják tovább is, ez lehetne egy stabil és fogyasztóbarát megoldás. Sajnos ha már csak egyetlen ember van a világon, akinek égetően szüksége volna egy alagútdiódára, mert semmi más nem jó a kiváltására, akkor ő gondban lesz, de próbáljunk átlagos helyzettel foglalkozni.
“Néhány szerencsés vállalkozásnak sikerült feljutni a globális térképre. Például az élelmiszeripart már csak néhány multinacionális vállalat irányítja.”
Van egy jó régi Dnyeprov-novella, amelyben egy gazdag ember kis robotrákokat telepít egy lakatlan szigetre, és meg akarja figyelni az önszabályozó evolúciós folyamatot. A folyamat legvégén egyetlen hatalmas rák ült a sziget közepén, és ennyi.
“Hiába érzékeljük úgy, hogy a szabad piac árubőséget hozott, ez csak egy álca.” @egysmás: Az árubőség szerintem itt azt jelenti, hogy sokFÉLE gyártmány és fajta van egyszerre a boltokban ugyanabból a kategóriából. A probléma az EGYSZERRE. Merthogy az én életemben már kétszázhetven féle chips került a boltjainkba, de egyszerre csak ugyanazt a hatot vehetem. Ez még csak elmegy, de mi van akkor, ha valamelyiket nagyon megszeretem? Hiszen a sok reklám mind arról próbál meggyőzni, hogy mindeddig pont arról ábrándoztam, ami most végre megvehető, ezen a héten csak **9 forintért. Rohadjanak meg a kilenceseikkel, meg a reklámban sikongató spinével együtt.
Az árubőség nekem választékot jelentene, de a választék szűk, mert a bolt csak néhány típust vásárol, aztán csókolom. Minden hónapban néhány másik típust. Lehet, hogy a kedvenc chipsemet még forgalmazzák Kuala Lumpurban, de még a mai szokásokhoz mérve is túlzónak tűnik, hogy onnan rendeljem.
@egysmás: “Egy mai autó kb 5X annyit tud menni, mint egy harminc évvel ezelőtti.”
Vagyis az a kissé kopott festésű Lada, amivel az egyik szomszédom minden hétvégén kijár a telekre, élettartamban ötszörösen el fog maradni a mai átlagautótól.
Én a hajdani Szamaránk gyújtásáramkörébe saját kezűleg szereltem egy megszakítót, továbbá a nyitást érzékelő, saját tervezésű riasztót, pedig elég távol áll tőlem az autószerelés. Azoknak az autóknak a tervezésekor szempont volt, hogy egyszerű eszközökkel javítani lehessen, a működőképességig legalább. Nem volt érzékeny elektronika, központi számítógép, távirányítású gyújtástávirányító, csak ment, amíg hörögni tudott. Ez meghosszabbította az élettartamot. A mostani kocsinknak ha elromlik az elektromos központi zára (el fog romlani), nem lehet a hátsó ajtókat bezárni, mert nincs mivel. Ha az elektromos automata váltós kocsidban elmegy az áramellátás, nem tudod letolni az útról. Ez nem hosszabbítja meg a kocsi élettartamát, és a miénkét sem.
@Androsz: A hajdani szamarád, meg a szomszédod zsigulija nem megy el ötszázezer kilométert, mert apró cafatokra esik szét a motor és a váltó.
A mai autóba is szerelhetsz saját tervezésű nyitásérzékelőt és riasztót, hely van benne, lyukat lehet rá fúrni.
A központi zár pont javítható, ha arról van szó, ám tapasztalatom szerint a zár szerkezete -a lamellák- előbb kopnak el, minthogy kiprcanjon a központi zár.
Ebben nem nyitnék mellesleg hitvitát, mert nincs értelme -a régen minden jobb volt, a régi cuccokban még volt anyag-gal nehéz vitatkozni.
@egysmás: A központi zárról én annyit tudok, hogy az előző Opel Corsánkban kétszer romlott el, aztán kiszereltettük. Kézzel is be lehetett zárni az ajtókat. A mostanit már nem lehet, mert modern. Ha a mai központi zárak nem romlanak el, akkor kiállok gatyában az Oktogonra, azt állítólag tolerálni kell. Én mindenesetre minden zárás után minden ajtót ellenőrzök. Ha a kocsit, Isten ne adja, elviszik, akkor legalább tudni fogom, hogy nem az én hülyeségem miatt.
“A mai autóba is szerelhetsz saját tervezésű nyitásérzékelőt”
Tervezhetnék, ha nem egyetlen chipben csináltak volna meg minden funkciót, de még a biztosítéktábla is egyetlen öntött tok. Ezeken nem javításra tervezték, hanem szakszervizi cserére.
Szóval szerinted a mai átlagautó elmegy 500 ezer kilométert? Te tudsz valamit, amit a többiek nem.
Tessék egy iskolapélda a választékra, modernizálásra. 10 gombos egerem van, és nagyon szeretem, mert ebből 7 gombra gyakran használt műveleteket programozhattam, kb. 3 ezerért vettem vagy öt éve. Nézz meg egy áruházat vagy netes katalógust, és számold össze, hány legalább 4 gombos egeret találsz, 10 ezer alatt. Amikor ez tönkremegy, nem tudok másikat venni.
@conchita wurst: Hülyeség. Hosszútávon valószínűleg 2-3 gazdasági/hatalmi központ várható egyetlen világkormány helyett.
Globalista gazdasághoz globalista világkormány kell. Ezt mindenki tudja.
A vita csak az, ki uralja ezt? A népek által megválasztott demokratikus világkormány legyen vagy a USA és szövetségesei által kinevezett.
@Svábhegy:
“azért, hogy x milliárd embernek legyen munkája. ha tartósak lennének a fogy. cikkek nem kéne ennyi munkás”
Ez nagyon hibás érvelés, már ha nem poénból írtad. Ha egy hajszárító 100 évig működne, akkor abból 2 dolog következne:
1.) A hajszárító gyártással foglalkozó üzletág visszaesne, oda kevesebb munkás kellene
2.) Abból a pénzből, amiből 5 évente hajszárítót veszel, most vehetnél okostelefont, vagy villany borotvát, vagy stb és így azokban az iparágakban több embert alkalmaznának, és neked meg több javad lenne, az emberek gazdagsága, életminősége javulna.
@maxval birca hozzászóló: “Globalista gazdasághoz globalista világkormány kell. Ezt mindenki tudja.”
Rosszul. Most is globális gazdaság van, világkormány nélkül. Majdnem mindenki tudja.
@trev:
Pont ez a baj.
@Krisz11: “Ez nagyon hibás érvelés”
Nem hibás, és tényleg ez van mögötte.
1. ugyanezt mondja ő is.
2. mivel az általad felsorolt termékek szintén nem tartósak, mindet cseréled, és mindért pénzt adsz ki.
És 3.: a nem tartós cikkek jótékony hatással vannak a fejlődésre és a termékek fejlesztésére. Pl. a telefonok is egyre okosabbak lesznek, ami fontosabb, mint az, hogy hány évig tudsz használni valami kezdetleges kütyüt.
@maxval birca hozzászóló: Nem baj, sőt, ez a lehető legjobb irány.
@trev: Mármint az, hogy előbb-utóbb lesz néhány globális hatalom is hozzá.
Ahogy csökken az átlagmagyar életszínvonala, úgy csökken a nálunk kapható áruk minősége, áramlik be az olcsó, silány áru. Van a nagyobb városokban néhány flancos üzlet az elitnek, ahol a minőségi áru kapható, a kirakatokban fel sem tüntetik az árat, mert minek? Csak hergelnék az átlagos vásárlót. Ami meg nekünk jut, az bóvli.
@Androsz: A 200k-es használt autókban fiatalabb korukban volt már 300k is. 😉
Az én autóim elmennek annyit, mert vigyázok rájuk: olajcsere a váltóban is, és mindig van benne víz, valamint sosem akarom legyorsulni a jaszkaris BMW-t a pirosnál.
@egysmás: munkahely.
@trev: már hogy lenne jó irány? a nagy vállalatoknak rendelkezősükre áll az egész világ, a kormányoknak a hatáskörük az országhatárig tart (általában)… globális adórendszer kellene, ahhoz pedig valamiféle egységes kormány, és akkor nem lehetne kimenekíteni a pénzt sehova…
” globalizáció és a szabad, kapitalista piac “..adóparadicsomok, offshore-számlák-paradicsomoj, tőzsdemanipulációk, áfa-csalások, piramis-játékok…..hamis…hamis…hamis…..globalizációóóóóó…..
@maxval birca hozzászóló: majd jól leigázlak és én leszek a világ…kormány !!!…a közmunkabért leviszem 37 e nettóról 7 e nettóra, ha nem kell kihúzlak a népességnyilvántartásból !
… DE, ELŐBB MEGVÁROM, MIKOR LESZ A VIKTORBÓL KÖZMUNKÁS ! 🙂
A globalizáció maga az áldás. Lehetőséget teremt a tehetségeseknek a fejlődésre, az átlagos tömegeknek pedig a felzárkózásra. Az irígy és egyben tehetségtelen embereknek pedig maga az ördög.
@kvadrillio: kedvencem, amikor a zsíros hajúak a fészbukon szerveznek antiglobalista tüntetést. :)))
@trev: “Hülyeség. Hosszútávon valószínűleg 2-3 gazdasági/hatalmi központ várható egyetlen világkormány helyett. “
Óceánia, Keletázsia és Eurázsia? Nem rossz!
@Svábhegy: “azért, hogy x milliárd embernek legyen munkája. ha tartósak lennének a fogy. cikkek nem kéne ennyi munkás, nem lenne az embereknek munkája/megélhetése.”
Én is ilyen jótékony célt véltem mögötte felfedezni.
“Amikortól írásos emlékeink vannak, de valószínűleg már a neolit korszak végétől fogva, háromféle ember élt a világon: felül, középen és alul lévő … E három embercsoport céljai teljesen összeegyeztethetetlenek. A felül lévő célja az, hogy ott maradjon, ahol van. A középen lévőé, hogy helyet cseréljen a felül lévővel. Az alul lévők célja az, ha van céljuk – az alul lévőket ugyanis nagyon összetöri a robot, s csak időnként ébrednek a tudatára valaminek, ami mindennapi életükön kívül esik -, hogy eltöröljenek minden különbséget, s olyan társadalmat teremtsenek, amelyben minden ember egyenlő.”
Ezt csak azert irtam ide, hogy szamotokra is vilagos legyen, kik azok az emberek, akik sirnak a globalizacio ellen, es valamifajta igazsagos tarsadalmat szeretnenek.
Mindig is volt tőkecentralizáció, Marx már másfél évszázada írt róla.
Remélhetőleg abban is igaza lesz, h a kapitalizmus már nem húzza sokáig, különben elég rossz világ jön az emberiségre.
thinkingandrioting.blogger.hu/2013/12/15/mi-a-kapcsolat-a-kapitalizmus-es-a-kornyezeti-valsag-kozott
@Krisz11: “most vehetnél okostelefont, vagy villany borotvát, vagy stb és így azokban az iparágakban több embert alkalmaznának, és neked meg több javad lenne”
Tipikus gondolkodásmód. Miért kell nekem több jav? Miért kell arra sarkallni az embereket, hogy vásároljanak egy csomó olyan dolgot, amire végül is nincs semmi szükségük? Másik mobiltelefont, mert a tavalyi már egy ósdi szemét, másik villanyborotvát, mert a mostani más kakukkol is, amikor a bőröd elég sima, konyhagépet 8 ajándék szeletővel, kedvezményes családi csomag hüvelykúpot, és persze annyi kaját, hogy a füleden jön ki a tőlük sok egészségesség és életérzés.
Miért? Te magad válaszoltad meg a kérdést: “Ha egy hajszárító 100 évig működne, akkor abból 2 dolog következne: 1.) A hajszárító gyártással foglalkozó üzletág visszaesne, oda kevesebb munkás kellene …”
Azért, mert a másik ember akkor kap csak fizetést, ha gyárt valami olyat, amit csak nagy rábeszélésre vesznek meg már az emberek, és ha megkapja a fizetését, akkor neki is vennie kell még pár fölösleges holmit, mert ez élteti a gazdaságot. Hát szerintem az már nem élet, amikor a holttestet a kukacok mozgatják. Ez az elosztási rendszer önemésztő, és ha nem sikerül fenntartani, rengeteg ember annak ellenére nem ehet annyit, amennyit szeretne, mert nem kapja meg a lehetőséget fölösleges holmik termelésére, ugyanakkor kajával meg tele van az összes raktár. “Sajnos túl jó minőségű lett az idei almatermés.” Bassza meg, ezt egy-két hónapja mondta valami főember, és még el is hiszem neki, hogy ez így igaz. És inkább rohadjon rajtunk a sok alma, de akkor sem adják féláron, mert az, aki megtermelte, csak akkor tud fölösleges dolgokat vásárolni, ha eleget fizetnek neki az egész éves almatermesztésért. Az az idegesítő duma pedig, hogy “Afrikában meg éheznek”, sajnos alapvetően nem hülyeség. Totális bolondokháza ez az egész rendszer, és nem tudok abban reménykedni, hogy ez magától és gördülékeny simasággal fog megoldódni.
@Androsz:
Sokmindenben egyetértek, de ha már fogyasztásról van szó, akkor inkább működjön 100 évig a hajszárító, és tudjunk mást is venni.
A technikai fejlődés hasznos és jó dolog, itt mással van a baj.
Azzal van a baj, hogy a “fenntartható növekedés” (amit minden ország és közgazdász a zászlajára tűz) egy rémálom, elmebeteg őrültség. Ha a világgazdaság minden évben 3%-ot nő, akkor a hatványozott növekedés és termelés miatt feléljük a földet pillanatok alatt.
Tehát a GDP (a folytonos kibocsátás) növelése fenntarthatatlan. Ezt sajnos az őrült adósságok is hajtják. Ha növünk kicsit, fel is veszünk annyi hitelt, aztán megint nőni kell, hogy le tudjuk dolgozni a hitelt.
Ha csak a technikai fejlődésre koncentrálnánk felére is zuhanhatna a GDP, mégis jól élhetnénk. Például ha fele annyi költségből és nyersanyaggal tudnánk lakást vagy autót építeni, csökkenne a kibocsátás és mindenki jobban élne.
“Afrikában meg éheznek”
Afrika természeti kincsekben az egyik leggazdagabb kontinens. Ha nem egymást irtanák (meg az őserdőket) akkor jól élhetnének.
@egysmás: pontosan melyik típusú alagútdiódát árulják itt az alibabán ? És ha za nekem nem jó, mert a szervizhez más típus kell ? És miért az alibabaán adják ? Miért nem tudok egy istenverte, itthoni, cégnek csúfolt rablóbandától venni ?
A tartós fogyasztási cikk az autó, a hűtőgép, a mosógép, a porszívó, a tévé, stb. Oké, legyen gyengébb minőségű termék is, de legyen olyan, ami tartós és nem kell lecserélnem 2 év után ? Mire fel ? Ki a tökömet érdekel az, hogy az új porszívó dizájnosabb a réginél, ha még szarabb ?! Bálba megyek vele ? A másik dolog pedig az, hogy ne példálózz az autókkal. Minél újabb, annál ócskább. A 90-es években dolgoztam egy L200-as Mitsubishivel. 10 évig bírta. Aztán kidőlt. Kerített a cég egy újabbat, az már csak 5 évet bírt. A legújabb meg már most szar, pedig lehet vagy 3 éves. Na akkor mennyivel jobbak a mostaniak, mint a régiek ?
Nekem az a bajom, hogy most nincs minőség megfizethető áron ! Ha valamiből jobbat szeretnék, akkor oké, legyen drágább. De ne olyan arányban, mint a Suzuki, meg a legújabb Lamborghini, basszus !!! Hát disztingváljunk már egy kicsit ! Engem büntessen a fogyasztói társadalom a jobb termékért magasabb, de elérhető árral. Csakhogy hiába veszek egy olcsóbb autó helyett egy drágábbat, az ugyanolyan szar és ugyanannyi ideig is él. Csakhogy az autós hasonlatnál maradjak, mert azt mindenki érti.
Ezek miatt marhára zavar, hogy mindenkit konzumidiótának tartanak a cégek, márpedig én nem vagyok az. Nekem nem kell minden éveben új telefon, meg tablet, meg számítógép, meg autó, meg mosógép… Az pont megfelel, ami van. De nehogy már egy ótvaros, rohadék, cégnek csúfolt maffia döntse el, hogy mit mikor cserélek le ?! Azt hadd döntsem el én ! És nem vagyok ezzel egyedül.
Na ez nem így van mostanság. Ennyit a kurvára nagy szabadságról, amitől mindenki elélvez. Persze, szabadság. Szólnál a fenenagy szabadság ellen, ha a Philipsnek sikerülne azt a tévét a piacra dobnia, aminek a hangját nem lehet kikapcsolni és nem lehet csatornát váltani a reklámok alatt (tervezik piacra dobni) ? Vagy a Sonynak az üvöltözös tévéje kerülne a boltokba, ami csak akkor kacsolja ki a reklámot, ha hangosan üvöltöd a termék nevét (ha ez csak poén, akkor a japánoknak nincs humoruk). Ez is belefér ugyanis a szabadságba.
A többi dolgot meg már előttem mások is elmondták.
@Krisz11: Mivel a GDP-t abban számolod, amiben akarod, auért adsz pénzt és annyit, amennyit akarsz, a GDP akármeddig nőhet.
A mai világ GDP-je nagyonsokszorosa a 20-as évekének, de a miénk nem gőzmozdony gyártásból származik.
@Zus:”És miért az alibabaán adják ? Miért nem tudok egy istenverte, itthoni, cégnek csúfolt rablóbandától venni ?” Ilyen erővel azt is kérdezhetnéd, hogy miért van a város szélén a teszkó és miért nincs hangszerbolt a faludban.
A ferdeszeműnek megmondod, hogy kilyen karakterisztikájú milyen alkazrész kell, milyen tokozásban (angolul sem kell hozzá tudni, mert ő sem beszél, csak mandarinul), és egy-két héten belül van cuccod.
Minőség, megfizethető áron…
Mittomén, keress heti ötvenezret!
Azt mondod, hogy neked tizenöt évre kell hajszárító.
tizenöt év alatt van 770 hét.
A fizetésed fél százaléka kicsit kevesebb, mint 4 hét. Négy heti fizetésed kétszázezer forint.
Ennyiért kapsz olyan hajszárítót, ami kibírja 15 évig.
De jobban jársz, ha kétévente veszel egyet hatezerért.
A telefonvásárlást melleslg nem értem!
Az én telefojom kb öt éves és még mindig müködik, még mindig IP67-es védettségű és kb. öt napot bír az akkuja.
Az egy telefon. Ragyogóan betölti a funkcióját, pedig megjárta a hadak útját a földnedves betontól a lakatosműhelyig, liftaknától a akkumulátorházig.
Viszont.
Ha valakinek az a hobbija, hogy mindig más telefont vesz, az az ő baja.
Ha meg menőzni akar vele, az is az ő döntése.
TE nem agy erre rákényszerítve, mert olcsón!!! is kapsz tartós és funkcionális telefont, ha neked az a mániád.
De, ha neked ájfon kell, akkor meg ne sírjon a szád, hogy drága és nem elég tartós státusszibólum.
“A ferdeszeműnek megmondod, hogy kilyen karakterisztikájú milyen alkazrész kell, milyen tokozásban (angolul sem kell hozzá tudni, mert ő sem beszél, csak mandarinul), és egy-két héten belül van cuccod.” – Te figyi, akkor hogyan mondjam meg neki, hogy mit akarok, ha nem beszél legalább valami értelmes emberi nyelven ?
“TE nem agy erre rákényszerítve, mert olcsón!!! is kapsz tartós és funkcionális telefont, ha neked az a mániád.” –
Hol láttad azt, hogy azt írtam volna, hogy nekem évi rendszerességgel kell egy új telefon, továbbá, hogy ájfonom van ? Rázd már meg a víztornyot ember ! Pont, hogy NINCS új telefonom, mert amim van az régi és még működik (az ájfon meg egy túlárazott valami, ami nekem nem kell). A telefont a közérthetőség kedvéért hoztam fel példának, ugyanúgy, mint az autót. Nem pedig azért, mert ez a vesszőparipám !
Amúgy pedig igenis rá vagyok kényszerítve az új dolgok megvásárlására. Ha például egy új oprendszert szeretnék venni, nem kell hozzá jobb gép, mint az a több éves gép, amit a végsőkig nyúztam már ?
Elromlott a porszívóm, akartam venni egy ugyanolyat, de már az utódját se lehet megkapni. Ugyanolyan teljesítménnyel meg nem kapok semmilyen normális porszívót (2000 W) !
Kellene egy jó világítótest, ami egy 100W-os izzó lenne. Nem lehet kapni ! Az úgynevezett 100W-os izzónak megfelelő ledes szart meg NEM TUDOM használni, látványosan nincs akkora fényárama (ezt műszerrel is kimértem) !
És még bőven írhatnék példákat. Szerinted, ezek után sem vagyok rákényszerítve az állandó “megújulásra” ? Ezen segít a heti 50kHUF fizetés ? A nem kapható 100W-os izzón például ? A rossz példádban felhozott telefont pont leszarom, mert nem az a lényeg, vannak annál fontosabb tételek is az ember körül, amiket nem lehet beszerezni, bármennyi pénze is van.
Amúgy, mi az összefüggés a heti 50000 HUF kereset és a tartós cuccok között ? Épp, hogy azt sérelmeztem, hogy ELÉRHETŐ ÁRON is kellene tartós cuccot árulni, nem pedig csak arany áron ! Heti 50kHUF mellett SEM kapok tartós cuccokat, mert ma NINCSENEK !
Én akkor is úgy járok jól, ha a (példádban felhozott) hajszárítóm örök élet + 3 napig működik. Ja és házilag tudom javítani.
Az utolsó tartós cuccom, az az autóm, ami tartja a gyári jó minőségét, pedig régi. Van hozzá normális áron alkatrész, az apró-cseprő hibáit házilag tudom orvosolni (legutóbb például az ablakemelőt javítottam) és csak akkor kell szerelőhöz vinni, ha műszaki vizsgás, vagy valami nagyobb baja van. A közlekedésben tökéletesen megfelel, mert állja a mai kihívásokat is. Ja, hogy fapados a mostani közlekedési szeméthez képest ? Na és ? Én tudok térképet olvasni, tudok tájékozódni, nem vezetek olyan gyorsan, mint Hamilton. Nekem nem kell az automataváltó, mint a mostani nyálgyurkáknak. Van időm arra, hogy ha valahova el kell mennem, akkor hamarabb elindulok, hogy időre odaérjek. Nem zsenánt körbejárnom a verdát, hogy mindent jól bezártam-e, riasztó pedig amiatt van benne, hogy ne lopják el. Klíma nem kell bele, nyáron letekerem az ablakot, télen meg jól befűtök bele. Nem is szokott elromlani a járgány, pedig hajtom rendesen. Ja és még mielőtt párhuzamot próbálnál vonni valami régi szocialista autóval, ez a kocsi nem az, hanem egy nyugati gyártmányú járgány. Mindössze annyi, hogy az összeépítésénél még figyeltek arra, hogy tartós legyen a gép és könnyen szervizelhető.
Mindegy, a további vitának nem látom értelmét. Teljesen más világnézetet képviselünk. Még azt is el tudom képzelni, hogy Te a kereskedelemben dolgozol. Akkor meg úgysem érted meg, hogy miről beszélek. Ez a mostani “szebadság” egy nagy fos és kész. A reklámok mondják meg, hogy mit egyél, mit igyál, mibe öltözz, hol nyaralj, milyen lapos tévét vegyél, stb. Ez nem szabadság, ez bolhacirkusz ! Az sem szabadság, hogy ma mehetsz külföldre nyaralni, akár az USA-ba, akár Thaiföldre. Ki nem szarja le, ha nincs pénze egyikre sem ?! És ha van ?
A szabadságban az emberek lelkét és lehetőségeit kell felszabadítani, nem pedig egy fogyasztói társadalom konzumidiótáit kell kinevelni szar műanyag dolgokkal. Az emberek ugyanolyan műanyagok lesznek, mint a cuccok, amiket megvesznek és a kaja, amit megesznek. Ebben a szép szabad világban nyilván örülnél neki, ha a születésekor a gyerekedet súlyoznák, hogy mennyit is ér ? Mondjuk, az alapján, hogy Te milyen mértékben vagy konzumidióta. A gyereked legalább annyira az lesz, ha nem jobban.
@Zus: “- Te figyi, akkor hogyan mondjam meg neki, hogy mit akarok, ha nem beszél legalább valami értelmes emberi nyelven ?” – angolul.
Az más kérdés, hogy nem tud angolul a kínai, de ez pl. sokat segít, ha a vevő sem tud, mert akkor legalább megértik egymást.
Nincs az az értelmi hiátus, mint amikor egy ausztrállal, vagy egy redneckkel próbálsz kommunikálni.
Amúgy nem tudom, én megjavítottam a képernyőmet, amikor tönkrement benne a kondenzátor.
Megfogtam, megkerestem, hogy melyik rossz, és kicseréltem.
Igaz, mindenki (értsd ismerősök, azok szülei, stb) azt hitte rá, hogy javíthatatlan, mert lapos és nincs hozzá alkatrész, vagy, ha van, drágább, mint egy új monitor.
Egy porszívóban mi is tud tönkre menni?
A csapágy, vagy a motor.
A csapágy cserélhető, annyi van a boltban, hogy eladják és én még olyan porszívót nem láttam, amit nem emberek szereltek össze, úgyhogy azt szét is lehet szedni, ki lehet cserélni.
Szerszám kell hozzá.
A motor macerásabb, azt nehéz újratekercselni (zománcozott huzal még csak van, meg műgyanta is), csak az a baj, hogy nem lehet centirozni, úgyhogy szétveri a csapágyat.
Onnantól az kidobós.
Ám, a motor leégését egy porszívó esetében _mindig_ a szakszerűtlen használat okozza, hiszen mindig van benne huzat.
Kivéve, ha a nő beledugja az orrszívó porszívót és fél órát nyöszteti vele gyereket.
Attól pl. tönkremegy a porszi.
Vagy, ha a valami hasonló dolgot művelnek vele.
Magyarul, ha valaki tönkreteszi a dolgokat, akkor ne sírjon, ha tönkre mennek. 🙂