Kétezer-tizennégy, Magyarország EU-hoz való csatlakozásának tizedik éve, a life-long-learning egyre szélesebb körű kidolgozottsága, mobilitás, rugalmasság, naprakészség, rendtartás a káoszban. Tédéká, ösztöndíj, erazmusz, második legjobb, kreditek elfogadása, gyakorlat, diákmunka, ünnepi nyitva tartás, neptun zárvatartás, könyvtári bentlakás…
A fenti hangulatkavalkád mindenkire ráomlott már párszor. Nem csak a vizsgaidőszak alatt. Rengeteg a feladat, és, bár meglepően hangzik, a legtöbbet nem is az egyetem bízza ránk.
Ha az ember ambiciózus, és beszélgetett már más egyetemre járó hallgatókkal, szembesülnie kellett a ténnyel: mindig van jobb. Nem elég jól tanulnod és a szaktársaid között a jobbak közé tartoznod – még annyi más zuga van a palotának, ahol nem jártál. Nem volt elég belépést nyerned a kapun és a főhajón végigmenned. Az élet ennél nagyobb kihívást tartogat számunkra, és ez nem más, mint a verseny. Már akkor elkezdődött, amikor még nem is sejtetted.
A sikerhez vezető úton sok ajtón át kell menned, és az egyik legnagyobb csarnokba vezetőnek a kulcsa a nyelvtudás. Ezt is számtalanszor hallottuk már, és a diploma megszerzéséhez hivatalosan is követelmény a középfokú nyelvvizsga megszerzése. De mi van akkor, ha ez jól láthatóan továbbra sem elég? Mert a követelményeket mindig túl kell teljesíteni. Ez különbözteti meg a jókat a még jobbaktól. Mert mindig van felfelé.
Manapság szerencsére jóval több a lehetőség a nyelvtanulásra, mint szüleink idejében volt, és ezek minősége is javult. Éppen ezért már felsőfokon tudni angolul sem akkora érték a versenytársak között, mint volt tíz-húsz éve. Továbbra is alapkövetelmény, és a nemzetköziesedés dekádjában egyszerűen elengedhetetlen. De jelentős előnyre tesz szert az, aki nemcsak, hogy más nyelveket is beszél, hanem picit beleássa magát azok kultúrájába is.
Ilyenkor kétféle megközelítés a leggyakoribb: ahhoz, hogy más kultúrákat meg tudj ismerni, előbb tanulmányozd alaposan a sajátodat. Erre később visszatérek. A másik kedvelt érvelés: úgy vagy képes igazán megismerni és értékelni a sajátodat, ha másokéba betekintést nyersz. Nálam az utóbbi győzött, és annak helyességét a tapasztalataimmal tudnám legfőképpen bizonyítani. De dobjuk is el az én személyes szubjektivitásomat, és vegyük a szakmailag megalapozott véleményeket.
Nemrég a XIII. Felsőoktatási Médiakonferencián Maruzsa Zoltán, felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár megvédte ezt az álláspontot és mindenkit megnyugtatott, hogy nem növekedett meg radikálisan a külföldre menők száma az elmúlt tíz évben. Itt persze a hallgatói mobilitás nevében nyilatkozott, és így tett többi társa is, kikerülve azt a – szerintem jóval égetőbb és aktuálisabb – kérdést, hogy mi a helyzet azokkal, akik nem fél- vagy egy évre mennek ki, hanem a diploma megszerzése után külföldön vállalnak állandó munkát és telepszenek le.
Maruzsa rávilágított, hogyan befolyásolja a szülők hozzáállása és természetesen anyagi helyzete a hallgató mobilitásának paramétereit. Arra is kitért, hogy bizonyos szakok hallgatói kisebb arányban tendálnak külföld felé, egészen egyszerűen a szakuk magyarságából kifolyóan; ilyenek például a jogászok, akik félévnyi ír joggal itthon nem sokra mennének. Feltéve persze, hogy itthon fognak aztán maradni. Azt hiszem, abban azonban mindannyian egyetérthetünk, hogy alapvetően senkinek nem hátrány, ha sikerül kijutnia és leélnie egy félévet nemzetközi környezetben.
Ethan Zuckerman amerikai médiatudós, blogger és aktivista TED-es beszédjében megnevezett egy fogalmat (talán egy ízben ő is használta először), a cultural DJ-t. Ez az elnevezés olyan személyeket takar, akik hivatásuknak tekintik, hogy az egyes országok károsan befolyásolt média-lefedettségébe belecsempésszenek olyan külföldi híreket is, amelyek segítségével közelebb hozhatják a különböző kultúrákat egymáshoz. Azért hasonlította őket DJ-khez, mert az a nehéz feladatuk van, hogy el kell találniuk az ízlésünket – nem mindenki fog ugyanis egy messzi ország egyik kis falujának tüntetését leíró cikkére kattintani, mégpedig egyszerűen azért, mert nem érdekli. Ezen személyek segítségével viszont egy sokkal reálisabb képet kaphatunk a világ többi részéről – igazibbat, mint amit saját „független” híradóink összeállítanak. De nem kell magunknak is kulturális lemezlovassá válnunk, hogy beleszeressünk egy másik nép életébe. Elég alaposan megismernünk annak nyelvét – akár itthon, a saját szobánkban ülve – ahhoz, hogy xenofíliássá váljunk.
Talán egyre nyilvánvalóbbá válik a kedves Olvasónak, hogy mire szeretnék kilyukadni: a nyelv magában hordozza a kultúráját. És azáltal, hogy megismerjük a másét, sokkal, de sokkal többek leszünk mi is. Mielőtt azonban összetűzésbe kerülnék a magyar kultúrát féltő Olvasókkal, hadd oszlassak el egy tévhitet. Egy kultúra nem tűnik el, omlik össze, csak azért, mert arra külföldi benyomások is hatással vannak. A globalizációval ez már nem is igazán kérdéses. Még a sokak által hibáztatott amerikanizáció sem volt képes eltüntetni kultúránknak a múltból fennmaradt és mentalitásban is örökölt elemeit. Olyan mélyen és természetesen bennünk van, hogy a globalizációval érkezett „újabb trendeket” is egy kicsit a saját szemszögünkből, felfogásunkkal észleltük és alakítottuk a képünkre. Gondoljunk csak a rengetegféle, klasszikustól a legmodernebbig előforduló színházainkra, mint egy példára a sok közül. A kultúrák keveredése, a kompromisszumok és azok a területek, ahol nem adunk lejjebb, működnek. Gondolataim alátámasztásához hadd idézzek Medgyes Péter “Very English – Very Good! Gondolatok az angol nyelv magyarországi térhódításáról. 2000, 12(10), 4-14.” c. publikációjából:
„Magam is vallom: nincs veszélyben a nemzettudat. Vagy ha mégis, arról nem az angol nyelv tehet. Ami pedig a magyar nyelvet illeti: ellenáll, befogad, beépít, alkalmazkodik – hál’istennek, nem szerepel a globalizáció által kihalásra ítélt nyelvek listáján.”
Majd később egy nagyon tanulságos történettel folytatja, ami szinte mindent el is mond helyettem:
“Valamikor az 1970-es években pedagógiai műsorokat vezettem a rádióban. Egy idegennyelv-tanítással kapcsolatos kerekasztal-beszélgetés után fölhívott XY főosztályvezető elvtárs a minisztériumból, és lebarmolt. Mit papolok én itt az idegennyelv-oktatásról, amikor a legtöbb kölyök még magyarul se tud tisztességesen? Csak azután piszmogjanak idegen nyelvekkel, ha már megtanulták az anyanyelvüket. Világos? Világos.
Nem sejtette a nyomorult, hogy az anyanyelvét is igényesebben használja az, aki idegen nyelveken beszél (ÖA), s hogy csak az érti és értékeli igazán a honi kultúrát, akit megérintett más kultúrák szele. Fogalma sem volt róla, hogy – Wittgeinstein szavaival élve – >>idegen nyelven megszólalni olyan, mint amikor az ember a képzelet billentyűin játszik<< (Wittgeinstein, 1958: 4). Honnan tudta volna, hogy nincs felszabadítóbb érzés annál, mint amikor az egyik nyelvből átsiklunk egy másikba, és vissza?”
Azért hiszek rettenthetetlenül a nyelvtanulásban, mert szerintem maga a nyelv az adott kultúra legerősebb fegyvere és „terméke”. Egy olyan eleme, amely szinte a legtöbbet elárulja az azt beszélő népről, és ezáltal minket is hozzásegít ahhoz, hogy megtanuljuk és elsajátítsuk a – lehetőleg pozitív – hozzáállásukat az élet különböző területeihez. Rajta keresztül átjön az attitűd, a problémamegoldó képesség, az élet íze szerintük, a közös emberi értékek mikéntje.
De mi a helyzet azokkal, akik nem beszélnek idegen nyelveket? Vajon ők ki tudnak maradni a globalizáció angol hullámából? Vagy az ő kulturális felfogásukra is hatással van? Medgyes Péternek erről is van mondanivalója:
“Ami a szókincset illeti, soha nem látott mértékben zúdulnak ránk az angolból, jobban mondva, amerikaiból érkező hívatlan vendégek. Ám mielőtt bárki pálcát törne e jelenség fölött, gondoljon bele, hol lenne ma a magyar nyelv, ha eleink nem szívták volna magukba tízezrével a jövevényeket (PA). (…) Úgy vélem, Illyés Gyula alaposan elvetette a sulykot e kijelentésével: <<Az idegen szavak és szólamok afféle döglött legyek a levesben.>> (Illyés, 1964: 57)”
Mindazok után, hogy szakmaiságom hiányát más, valóban szakmabeli tekintélyektől való idézéssel próbáltam befoltozni, elismerem, talán laikusan állok a témakörhöz. De éppen ez az, ami buzdít és tovább lelkesít, a tapasztalat, a kávéillatú olasz beszippantása, a hadaró spanyol léleksimogató zene-zaja, és merem állítani, mindenki tudna személyes példát említeni. Remélem, minden, hasonló cipőben járó társam is úgy gondolja, hogy felújíthatjuk, modernizálhatjuk, a saját képünkre formálhatjuk ezt az országot, ha ellessük, magunkévá tesszük a többiek titkát. Nem kell mindet. Csak amivel egyetértünk. És akkor rögtön értelmet nyer a mondás: Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy…
Ideje végiggondolni a nyelvoktatást Magyarországon már az alapoktól.
Nyelvtanulásra szükség van, de kényszeríteni és a diplomát ahhoz kötni egetverő baromság.
Attól még lehet valaki jó mérnök/jogász/fogorvos/közgazdász (stb.), hogy nem beszél nyelveket.
Akinek kell, mert olyan munkahelye lesz, az úgyis rákényszerül. De erőltetni baromság.
A középfokot meg pláne marhaság megkövetelni, hiszen lehet, hogy valaki az általános társalgási témákban meg sem tud szólalni, de a saját szakterületéhez szükséges szövegeket érti (= nagyjából szótár nélkül tudja olvasni).
Az ilyenektől, akiknek kell a nyelvtudás a munkájukhoz, elég lenne egy ilyen, csak szakmai, csak olvasási készséget mérő vizsgát megkövetelni.
A felsőfokú végzettségűek 99%-a ugyanis nem akar külföldi lapokban publikálni, és nem akar Timest olvasni, max. szakmai folyóiratokat.
A jelenlegi nyelvvizsgarendszer pedig úgy ökörség, ahogy van.
(Mondom ezt úgy, hogy van egy felsőfokom meg egy alapfokom két különböző nyelvcsaládba tartozó nyelvből.)
“Nem sejtette a nyomorult, hogy az anyanyelvét is igényesebben használja az, aki idegen nyelveken beszél”
sőt, Usain Bolt gyorsabban ugrik le a boltba kenyérért és tejért, de hadd ne eddzek napi 4 órát, hogy én is gyorsabban leérjek
ismered a fontossági sorrend fogalmát, okostojás?
Igen, tessék tudni angolul legalább. Mert alapvető.
Nem kell ide érvéknt az EU, meg diplomafeltételként megszabni a nyelvvizsgát, elég némi munkaerőpiaci ismeret.
Pl. kezdő mérnöki pozíciókban angolul tudó és angolul nem tudó között minimum nettó(!) 100 ezer forint a reális fizetési igényben a különbség.
A fejlődési lehetőségeikben még élesebb lesz a különbség: többnyire angolul jelennek meg a szakmai anyagok, amiket folyamatosan kell olvasniuk, nemzetközi szinten lehet egy-egy témában komoly tapasztalatra szert tenni. Ha nem tud fejlődni, lépést tartani a szakmával, meddig lesz képes állást találni?
Ezek után lehet gondolkodni, kell-e angolul tudni…
@smartdrive: Sőt, az okostojásokat és az idézeteket is felismeri, feltehetően. 🙂
*
Egyébként meg beszélhet bárki bármit, a jó angol nyelvtudás ma alap, más nyelvekkel meg mindenki foglalkozhat a maga szórakozására.
Ma már nem a dédapáink korát éljük, amikor a legtöbb ember a faluja határain belül élte le az életét, nem volt tévé, nem volt internet, és az utazás egy távoli országba hónapokig tartott.
*
@Mr. Közbiztonság Szilárd: “Attól még lehet valaki jó mérnök/jogász/fogorvos/közgazdász (stb.), hogy nem beszél nyelveket.”
.
Hát mérnök és közgazdász biztosan nem. Rég elmúltak már azok az idők, amikor elég volt az öreg kollégától szakmai tanácsot kérni, és a magyarul olvasható szakmai bibliát a könyvespolcon tartani.
De talán soha nem is voltak ilyen idők. Csak az angol helyett régebben a német szerepelt fő közvetítő nyelvként, azelőtt meg a latin.
@Patreides:
Na meg az a fogorvos is jobban keres, aki külföldi, magyarul nem beszélő betegeket is fogad. Egyedül talán a jogász állja meg a helyét, de azért nem ártana nekik sem ha rálátásuk van más országokra szakmai szempontból, viszont ugye náluk a hazai jog a meghatározó.
@jobangel:
Az a gond, hogy elég kevesen veszik a fáradságot, hogy egyetem után képezzék magukat, így sajnos eléggé elhanyagolható lehet azok száma, akik olvasnak szakmai lapokat. Azt hiszik, hogyha már megvan a diploma, akkor habzsi-dőzsi…
@Mozartkugel: Igen, aztán jön a meglepődés. Legalább ezért jó egyébként a diploma nyelvtudáshoz kötése (és nem nyelvvizsgához ugye, hogy 800 szavas lovari nyelvtudásból tett vizsgával meg lehessen úszni).
Ha már a diplomás tud idegennyelven, talán olvas is néhány cikket külföldről, és talán látja, hogy a diploma után nem habzsi-dőzsi jön, hanem az Élet, benne sok-sok tanulással.
@smartdrive:
Mondjuk én épp azt tapasztalom, hogy akik beszélnek angolul, azok rettentő igénytelenül használják a magyart.
@jobangel:
Tipikus álokoskodás bölcsészaggyal (tök mindegy, mi a végzettséged).
@Patreides:
Legközelebb olvasd végig a hozzászólást, amire reagálsz. Akkor talán nem írsz majd hülyeségeket.
Mondjuk az újságírás, pláne ha idegen tollakkal akar ékeskedni az ember (magyarul pofátlanul lop, mint az indexesek), nos, ott pont nem ártana a JÓ angolnyelv-tudás (meg a jó magyar sem, hogy miért is így írjuk, mást meg miért máshogy), de amilyen igénytelen szarul lefordított firkálmányokkal jelentkeznek, hát ott sem tűnik megkerülhetetlennek. Nekem mondjuk égne a pofám, ha ilyen irományok/fordítások – vagy inkább ferdítések – kerülnének ki a kezem alól, de hát nem vagyunk egyformák.
És ők ráadásul ezért kapják a havi fizetésüket…
Szóval nem ártana pl. megszabni azt sem, mi az a nyelvtudás.
Mert amit sokan a sajátjukról gondolnak (nyelvi szint), az bizony köszönőviszonyban sincs a valósággal.
Az a kár, hogy sokszor ez az anyanyelvükre is igaz.
@jobangel:
A diploma nyelvtudáshoz kötése egetverő baromság. Nem véletlenül nincs ilyen egyetlen értelmes országban sem.
Akinek kell a nyelv, majd megtanulja.
És nem kell belőle okvetlenül vizsga, elég a munkájához szükséges tudásszint. Mondjuk egy mérnöknek vajmi kevés szüksége van (maradjunk az angolnál) a Future Perfect Continuousra, mert műszaki szövegben valószínűleg a büdös életben nem fog vele találkozni, de még a sima Present Perfecttel is ritkán, ha (utóbbival) meg mégis, elég, ha megérti, nem kell ilyennel mondatokat alkotnia.
A nyelvvizsgán azonban emiatt simán megbukhat (arról nem beszélek, hogy a 80-as években simán kivágtak Amerikában felnőtt magyar embereket pusztán azért, mert nem birt angol volt a kiejtésük, holott a vizsgabizottság bármelyik tagját zsebre tették volna nyelvtudásban anyanyelvi környezetben – ez mára szerencsére már változott).
@Mr. Közbiztonság Szilárd: “Legközelebb olvasd végig a hozzászólást, amire reagálsz. Akkor talán nem írsz majd hülyeségeket”
.
És ebben egészen biztos vagy? Hiszen te is végigolvastad…
Az olyan – jellemzően bölcsész, az általuk tanult nyelven kívül semmi máshoz nem értő – barmoknak, akik kötelezővé tennék a nyelvvizsgát, kötelezővé tenném a BME-szintű matekszigorlatot is.
Pont annyira ésszerű.
@Patreides:
Igazad van, nem ismerlek, lehet, hogy akkor is hülyeségeket írsz majd.
Bocs, hogy jobbat feltételeztem rólad, mint ami a valóság. :-)P
@Mr. Közbiztonság Szilárd:
“Mondjuk egy mérnöknek vajmi kevés szüksége van (maradjunk az angolnál) a Future Perfect Continuousra, mert műszaki szövegben valószínűleg a büdös életben nem fog vele találkozni”
Mintha olyan elképesztően nehéz lenne megtanulni… ha el tud végezni az egyetemen egy pár éves képzést, akkor nyelvet is meg tud tanulni tökéletesen, ha meg nem akar, akkor menjen kőművesnek.
Én is értelmetlennek tartom a jelenlegi nyelvoktatást és nyelvvizsgarendszert, azonban a diplomához kötött nyelvvizsgával egyetértek. Valahol meg kell húzni a határt, egyrészt én fel nem foghatom, hogyan tud valaki egy egyetemen rendesen elvégezni nyelvtudás nélkül, másrészt ha már az egyetemek nem elég szigorúak és mindenkinek papírt osztanak, legalább egy gagyi nyelvvizsgájuk legyen, talán tanulás közben valami hasznos nyelvtudás is ragadt rájuk.
@Mozartkugel:
*rendesen elvégezni egy szakot
@Mozartkugel:
Persze messze nem szabadna ennyi embert felvenni a felsőoktatásba, de ez a diskurzus messzire vezetne.
@Mr. Közbiztonság Szilárd: Lehet magyarázni, hogy miért _nem_ kell nyelv, de minek? Kell. Ez axióma. Nyelvtudás nélkül nem boldogul szakember sokáig.
“Ha olyan a munkája”: hát persze, de kőműves segédmunkásként is jobban keres Németországban, német nyelvtudással, mint anélkül. Ergo, nincs olyan munka. Vagy ha mégis, az bizony nem a boldogulás útja.
Egyébként meg mi ez a hiszti? Középfokú nyelvvizsgáig eljutni angolból 800-1000 óra tanulás kell, németből 1500 körül. Kb. másfél év egy nyelv középfokon.
@Mr. Közbiztonság Szilárd:
Kedves Szilárd, ha rám céloztál (én írtam a cikket), nem vagyok indexes, hanem egy corvinusos hallgató vagyok, aki utánajárt a témának, és az alapján fogalmazott. Az index csak kitette a cikket az i2 főoldalára. Nem ékeskedtem senki tollával és nem fordítottam. És a cikk egyáltalán nem a nyelvvizsgák, hanem a nyelvtudás és az azon keresztül érkező kulturális rálátás fontosságáról akart szólni. Nem hiszem, hogy egy mérnök sokáig piacképes tud maradni, ha nem képzi tovább magát és fogalma sincs a nemzetközi “trendekről”, amiknek egy idő után meg kellene felelnie. Ha pedig Te tudod, milyen a külföldi munkavállalás, akkor azzal is tisztában vagy, hogy a nyelvvizsgapapír egyre kisebb értékkel bír, és az általad is említett nyelvtudást nézik. Erre pedig igenis szükség van. Ha itthon marad az illető, akkor is.
A melóhelyemen követelmény a nyelvtudás, angol + valami. Van ahova csak az angol.
Néha olyan embereket veszek fel mégis, akik tök nem beszélnek angolul, vagy nagyon gyengén.
Nem nyelvtudáson múlik itthon semmi, hanem a kapcsolatokon. Állami szektorban meg még inkább.
Azt meg sem említem, hogy mennyi gondolkodni képtelen idiótát vesznek fel (nem figyelem mit ír ki a gép, nem érdekel… vajon amivel dolgozik, azt is így leszarja?)
@Mr. Közbiztonság Szilárd: Szerintem nem hülyeség. Kis ország vagyunk, nagyrészt kényetelenek vagyunk külföldiekkel kapcsolatba kerülni, szóval jó az hogy megkövetelik.
A módszerek már kérdésesebbek.
@DengyelD:
Nem rád céloztam, tudom, hogy ez egy blog, nem az Index.
Szóval egyik mondatomat se vedd magadra. A cikk elég korrekt, más kérdés, hogy egy részével nem értek egyet.
@jobangel:
Nem kell.
Az nem a “kell” kategória, hogy nyelvtudás birtokában jobban lehet boldogulni. Éveken át dolgoztam tolmácsként, ha nem beszélem a nyelvet, akkor pl. ez a munkám nem lett volna.
Azt egy ezredmásodpercig sem vontam kétségbe, hogy a nyelvtudás plusz távlatokat nyit, és azt sem, hogy hasznos. De önmagában nem szükséges. Szakmunkásnak pláne nem, de felsőfokú végzettségűnek sem.
(Engem nem kell meggyőnöd a nyelvtanulás hasznáról, tanultam vagy 15 nyelvet életem során. Igaz, ebből ma már csak kettőt beszélek, az angolt jól, a másikat meg úgy-ahogy, mert vagy 20 éve nem használtam. És persze, én is arra biztatok mindenkit, hogy tanuljon/tanít(tas)sa a gyerekét angolul, mert az angol most az a nyelv, amire előbb vagy utóbb biztos szüksége lesz.
A nyelvvizsgát ennek ellenére ökörségnek tartom a diploma megszerzéséhez. Akinek kell, majd megszerzi.
Ami most van, az egy kicsit a kommunista rendszerre emlékeztet: mi majd megmondjuk, hogy mi a jó neked, és azt kell csinálnod, kuss.
@Mozartkugel:
Van, akinek nehéz megtanulni, mert annyira másra van ráállva az agya. Ismertem olyan mérnököt, aki saját szakmájában kiváló volt, az oroszt annyira értette, amennyire a szakmájához kellett (akkor még ugye az volt a szükséges nyelv), aztán mikor bejött az angol, azt nem tudta megtanulni 10 év alatt sem (pedig a gyerekei már rég felnőttek voltak akkor, kocsmázni nem járt, tehát még ideje is lett volna).
Viszont a gépeket, amikkel dolgozott, az utolsó csavarig ismerte. Az amerikaikat is, mert az agya a műszaki dolgokat úgy szívta fel, mint szivacs a vizet. A nyelveket meg mint a viasz a vizet. Sehogy. Lepergett róla.
Ennek ellenére az adott cég egyik legjobb, megbecsült mérnöke volt.
“Persze messze nem szabadna ennyi embert felvenni a felsőoktatásba, de ez a diskurzus messzire vezetne.”
Ezzel egyetértek.
@ColT:
Vannak nálunk kisebb országok is, ahol nem követelik meg. Mégis elég jól megy nekik.
Gondolok itt a skandinávokra, finnekre, izlandiakra.
De az összes balti államot ide lehetne venni Fehéroroszországot kivéve. Sehol sem követelmény, mégis jobban fejlődnek.
Nem ezen múlik.
@Mozartkugel: “ha el tud végezni az egyetemen egy pár éves képzést, akkor nyelvet is meg tud tanulni tökéletesen”
Messi is játszhatna középhátvédet és csatárt egyszerre, igaz?
@Mr. Közbiztonság Szilárd: Ja, csak ezekben az országokban általában már középiskolában elég jól beszélnek angolul.
Balti államok, viccelsz? :D:D:D:D
@smartdrive: Na ne! Azért ha 1999 és 2010 között meg lehetett ezt csinálni, akkor most is. Tudod mit látok? Aki nem végzi el a képzési idő + 1-2 év alatt a szakot, vagy nincs nyelvvizsgája mire elvégezte, az általában lusta. Lusta szakdogát írni, szigorlatozni, vagy nyelvet tanulni.
Elég sokáig jártam felsőoktatási intézményekbe (2 szak egymás után) ahhoz hogy ezt megfigyeljem.
@smartdrive: Ja, és nem kell tökéletesen. Én is úgy középfokúztam, hogy igencsak törtem az angolt.
@Mr. Közbiztonság Szilárd: Nézd, hozzám azok az álláskeresők jönnek, akik nehéz helyzetben vannak. Diplomás, 8 általánost végzett, idősebb, fiatalabb, mindegy. A nyelvet beszélő diplomásnak a legkönnyebb időt nyernie, ha mást nem, azt lehet neki gyorsan tanácsolni, hogy kezdjen el nyelvet tanítani, abból lehet egy kis bevétele. Ha nyelvet sem beszél az álláskereső, akkor jön a hónapokig tartó küzdés egy sima adminisztrátori melóért, ahol a meghirdetettek tizedében nem kérnek nyelvtudást, a többire be sem tudja adni a jelentkezését. Marad még a közalkalmazotti lehetőség a nyelveket nem beszélőknek, de ugye oda meg inkább kapcsolatok útján lehet bejutni, és akkor finoman fogalmaztam.
Talán a szakmunkások vannak a legjobb helyzetben, de ők nem is önéletrajzírással találnak állást. Viszont lehet vki kőműves segédmunkás 27 évesen, 60 éves korára már tutira nem, tönkremegy addigra fizikailag. Ha előre akar lépni, vagy vállalkozó lesz – és akkor szakirodalom idegennyelvű olvasása elengedhetetlen – vagy tanul, akkor megint kell nyelvtudás.
Azért ez a diploma csak nyelvvizsgával akkor lenne egyedül elvárható, ha a felsőoktatási intézményekben oktatnák a nyelveket, mint bármely más diplomához szükséges tárgyat, és ahhoz hasonlóan kellene vizsgázni belőlük.
Német cégnél dolgozok mérnökként, a feltétel volt az angol nyelvtudás a felvételinél, a német kollégákkal szoktam is emailezni és beszélgetni angolul, de nincs nyelvvizsgám, és kidobandó pénzem sincs, amit beleöntsek a nyelvoktató maffia zsebébe. Semmi kedvem egy komoly összeget kiadni bizonytalan kimenetelre…
@Mérnork: Ez simán jó lenne amúgy.
A PTE PMMK-n van is ilyen.
@ColT: A nyelvvizsgán 60%-ot kérnek, ezt fontos lenne tudatosítani az emberekben, mert főleg ezen megy a para, hogy nem tökéletes a tudás, miközben azt nem is várja senki. Így jut el a tanár is oda, hogy a Future Perfect-et erőlteti. A való életben meg nem százalékolnak, ha megérteted magad vhogy, senki sem kér Shakespeare-i szonetteket, elég, ha egyértelműen és érthető el tudod mondani mit akarsz (nem rossz azért, ha megy a helyes és gördülékeny idegennyelvű beszéd, de az majd megjön a gyakorlattal).
@jobangel: Jaja, csak gyakorlással lehet jól beszélni. Írás könnyebb.
Aki beszélt már indiaiakkal, az nem parázik ilyesmin 😀 (Főleg egy szar minőségű telefonvonalon, amikor Kumárnak kellene engedélyeznie a te switcheden 1 portot 😀 )
@ColT: Életem első tolmácsolása egy japán angolja volt, a magyar cégtulajnak, úgy, hogy én szakmailag is be voltam vonva a tárgyalásba. Folyt a víz a hátamon, és néha csak arra koncentráltam, hogy hátha egy igét elkapok a mondatból, amiből kitalálhatom, miről is beszél, de ugye a fekete blézer csodákra képes, és az is jól jött, hogy volt tárgyalási jogom, visszakérdezhettem 🙂
@jobangel: A japánok minden nyelven japánul beszélnek 🙂
@Mozartkugel: Nagyon off, de kevés kifejezést gyűlölök annyira, mint a “habzsi-dőzsi”-t, és ide szerintem még csak nem is illik.
Ha valaki nem beszél legalább olyan szinten angolul, hogy minimum egy TED előadást meg tudjon nézni, az szerintem ne kapjon semmilyen diplomát és ne nevezhesse magát értelmiséginek. A nyelvtudásnak alapvető minimumnak kellene lennie. Számomra még az is meglepő, hogy ezen egyesek még képesek leállni vitatkozni. Persze értem én, hogy adott egy ország, ahol általában azt tapasztalja minden fiatal, hogy tudással és munkával nem lehet érvényesülni, akinek meg jók a kapcsolatai az bármilyen magasra feljuthat nulla tudással is. De ezzel a hozzáállással ez nem is fog megváltozni.
@Mérnork: Nem vagy te egy kicsit paranoiás? Nyelvoktató maffia? 😀 Hát a diplomádat hol szerezted? A felsőoktatási maffiánál? (Elnézést, nem gúnyolódni akartam, csak ez viccesen hangzott.)
Növeli az értékedet, az elvárható fizetésedet a nyelvvizsga, az alaposabb nyelvtudás? Ha igen, akkor az egész a te érdeked. Miért kellene ingyen lennie ennek? Ennek a “nyelvoktató maffia” dolognak nagyon kifogás-szaga van. Na de ez már a te magánügyed.
@jobangel:
“és nem nyelvvizsgához ugye, hogy 800 szavas lovari nyelvtudásból tett vizsgával meg lehessen úszni”
Tudtommal csak világnyelveket fogadnak el. A lovárit éppen nem.
@Wabbit: Tanulásra ott a Duolingo, a vizsgára jelentkezésnek meg semmiféle előfeltétele nincs, úgyhogy én azt sem értem, hogyan jöttek a képbe a nyelvoktatók egyáltalán.
@Mr. Közbiztonság Szilárd:
“És nem kell belőle okvetlenül vizsga, elég a munkájához szükséges tudásszint.”
A nyelvvizsga arra garancia, hogy az illető képes lesz később bármilyen szakterület szakmai nyelvét megtanulni és megérteni, alkalmazni.
Az persze nem biztos, hogy a jelenlegi nyelvtanközpontú vizsgakövetelmények feltétlenül szükségesek.
Jómagam régebben oktattam nyelveket, készítettem fel embereket nyelvvizsgára, és bizony én is túlzottnak érzem a nyelvtani követelményeket.
@grease monkey: Remélem jól tudod. Volt időszak, amikor elfogadták, ha ez változott, az már előrelépés.
Egyébként sem úgy kellene tudatosulni a fejekben a nyelvtudás megszerzésének, mint egy önmagában elérendő cél – vagy egy papír amiért többet fizetnek. A nyelvtudás nem egy cél, hanem egy eszköz ahhoz, hogy elérd a valódi céljaid, vagy ahhoz, hogy egyáltalán lehessenek céljaid.
Sosem értettem ezt a nyelvvizsga és idegennyelvtudás erőltetést!
Akit nem érdekelnek az idegennyelvek, nem akar megtanulni egyet sem, az nehogy már ne kapjon munkát a saját hazájában, nehogy már negativan legyen diszkriminálva, amiért “csak” magyarul tud.
UK-ban és Usában is tojnak magasról az idegennyelvekre, elvannak az angoljukkal.
Aki meg idegennyelveket akar tanulni, az meg tanuljon! De aki jól fogja beszélni az adott idegennyelvet, az nem itthon fog szerencsétlenkedni a nyugati bérek tizedéért, hanem inkább kimegy az adott országba és ott fog munkát vállalni, normális bérért!
@Zephyrous: Az UK-ban és az USA-ban ugyanazt a nyelvet beszélik, mint ami a vezető világnyelv, és mellesleg ők a világ vezető gazdaságai. Ha ez neked nem tetszik tüntess ellene, hogy “mért nem a magyar…”. Csak. Pont.
Mindenki eldöntheti magának, hogy megelégszik azzal a langyosvízzel ami körülveszi, vagy inkább lesznek ambíciói. Aki nem tanul meg egy nyelvet se, az önmagát diszkriminálja, mivel ezzel aláírja a saját igénytelenségi és motiválatlansági bizonyítványát. Aztán persze lesznek olyan munkahelyek, ahova pont ők kellenek majd, a fizetés meg annyi amennyi.
@Zephyrous:
“Akit nem érdekelnek az idegennyelvek, nem akar megtanulni egyet sem, az nehogy már ne kapjon munkát a saját hazájában”
Valószínűleg kap munkát, csak rosszabbat.
“nehogy már negativan legyen diszkriminálva, amiért “csak” magyarul tud.”
Az nem diszkrimináció, ha a munkaadó a tudását továbbfejleszteni képes (mert az idegen nyelvű szakirodalmat is megértő) embert választja.
“UK-ban és Usában is tojnak magasról az idegennyelvekre, elvannak az angoljukkal.”
Ők már tudnak angolul, a tudomány és a szakirodalom nemzetközi nyelvén, a ligua francán.
@ColT:
Ez az “ezekben az országokban már középiskolában is jól beszélnek angolul” igen népszerű tévhit. De attól még tévhit.
Éltem ezek közül egyes országokban, beszélnek angolul úgy-ahogy – a magyaroknál átlagban valóban jobban -, de nem jól. A középfokú vizsgán bizony a döntő többségük megbukna.
Ami meg a balti államokat illeti, nem viccelek. Talán neked kéne utánanézned.
@jobangel:
Ja, tanácsolni lehet, hogy kezdjen el nyelvet tanítani, de attól még működni nem fog. Tele van az ország állástalan nyelvtanárral, pedig nekik diplomájuk is van arról, hogy tudnak tanítani.
Az, hogy beszélsz egy nyelvet, messze nem jelenti azt, hogy tanítani is tudod. Nem véletlenül tanítanak minden nyelvhez eltérő metodikát a tanárképzők nyelvi szakain. Én biztos nem adnám a gyerekem olyan “nyelvtanár” keze közé, aki nem végzett nyelvtanár, hanem nyelvet beszélő munkanélküli (nem lenézés, én is voltam az, és még lehetek is).
Ami meg a kőműves segédmunkást illeti, persze, jellemzően külföldi szakirodalmat olvasnak, és vállalkozóvá válnak. Huszonévesen nem azért végzik ezt a munkát, mert tanulni hülyék voltak, hanem merő szórakozásból.
Vicclapot kéne írnod. Azokban fele ennyire jó poénok sincsenek.
(Mellesleg a szakirodalom olvasása a vállalkozók többségénél bizony totál fölösleges, ezért nem is művelik.)
@Wabbit:
Na, még egy idióta, semmihez sem értő, a világról semmit sem tudó bölcsész.
A hozzád hasonló barmok vajon le tudnának szigorlatozni matekból mondjuk a BME-n?
Mert az is fontos ám, csak azt a hozzád hasonló idióták már nem látják be, mert távolabb van az orruk hegyénél.
Mondjuk a magyar nyelvet neked sem ártott volna megtanulni, mert az láthatóan nem sikerült.
Hát ennyit az idegen nyelvekről veled kapcsolatban.
@Kovacs Nocraft Jozsefne:
“A nyelvvizsga arra garancia, hogy az illető képes lesz később bármilyen szakterület szakmai nyelvét megtanulni és megérteni, alkalmazni.”
Lófaszt. A nyelvvizsga egy papír arról, hogy az illető valaha valamit tudott motyogni az adott nyelven. 5 év elteltével már annyit ér, mint egy használt vécépapír, legalábis a tudás bizonyítását illetően.
Ez a kötelező nyelvvizsga semmi más, csak a diákok totál fölösleges szopatása.
Kár, hogy a sok szemellenzős barom nem bírja ezt felfogni, csak hajtogatja, mint a birkák az Állatfarmban: két láb rossz, négy láb jó.
De gondolkodni már egyik sem képes. Az ép észt már nem is említem.
Az egyetemen volt egy orosz vendégprofesszor, aki olyan rosszul beszélt angolul, hogy kínszenvedés volt hallgatni. Középfokon biztos nem men volna át. Ennek ellenére a szakmájában elboldogult annyira, hogy a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja lett. Magyarországon diplomát se kapott volna.
@Mr. Közbiztonság Szilárd:
“Lófaszt.”
“Kár, hogy a sok szemellenzős barom nem bírja ezt felfogni, csak hajtogatja, mint a birkák”
“De gondolkodni már egyik sem képes. Az ép észt már nem is említem.”
“Na, még egy idióta, semmihez sem értő, a világról semmit sem tudó bölcsész. A hozzád hasonló barmok”
Látom, zsenikém, jól kiosztottad a népet. A Nobel-díj már ott van a vitrinedben, mi?
@M. Péter:
Az akadémiai tagság szép dolog. De ha kínszenvedés volt h allgatni az előadását, akkor tanárnak mégsem volt olyan jó.
@Mr. Közbiztonság Szilárd: “Na, még egy idióta, semmihez sem értő, a világról semmit sem tudó bölcsész.”
😀
Tévedsz, mérnök informatikus, vállalkozó, Msc diplomával és pár év PhD-vel, és nagyon sok év külföldi munkatapasztalattal. Volt matek szigorlatom is, fizika és villamosságtan is. De szoktam tanulni még mostanság is, csak mert érdekelnek dolgok.
Te komolyan azt hiszed, ha itt elkezdel személyeskedni, másokat sértegetni, akkor attól igazad lesz? Hát legyen, engem érdekel a legkevésbé öcsém, hogy Te hogyan b…szod el az életed, és milyen önigazolásokon keresztül győzöd meg magad arról, hogy a meleg szar, ami a nyakadig ér valójában étcsokoládé.
@jobangel: 😀
@Mr. Közbiztonság Szilárd: Gondolom egyetemre nem azok mennek, akik nem beszélnek semmilyen nyelven. Nem feltétlen angolul.
Balti államok meg, az nekem még mindig inkább Oroszország, körülöttük mindenhol sok országban beszélnek az emberek oroszul. Szerintem nem egy kategória.
@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Lehet, hogy tanárnak is kiváló volt, csak nem angol nyelven.
@Wabbit:
Gondolod, hogy akinek nincs nyelvvizsgája, mire diplomázna, az elbaszta az életét?
Mert akkor a nyugat-európai végzett egyetemistáknak nagyon elbaszott életük van.
Talán ki kéne már törni ebből a “majd mi megmondjuk, mi lesz jó neked” felfogásból. Állítólag a kommunizmus már elmúlt.
Bízzuk az egyénre, hogy hogyan akar boldogulni, és mit hajlandó ezért megtenni.
Ennyire nehéz ezt felfogni?
@horrorpornó bábszínház: Na hasonlítsuk sztemm a nyugati egyetemeken tanulókat az itthoniakhoz… Itt valahogy rá kell venni a diákokat, hogy nyelvet tanuljanak.
@jobangel: Ha az államira gondolsz, ott lehet, hogy így van.
De az állami sajtpapírokkal amúgy sem érdemes bajlódni, külföldön kitörölheted velük.
@horrorpornó bábszínház: Apró különbség, hogy a nyugat-európai egyetemistáknak már a bölcsőjébe tették valamelyik világnyelvet.
@Wabbit: +1
@horrorpornó bábszínház: rábízzuk az egyénre: ha nem tetszik, hogy nyelvvizsga kell a diplomához, ne akarjon diplomát. De az nem működik, hogy kiképezzük a mérnököt, és azért megy később a mekibe sültkrumplit gyártani, mert nem veszi fel a munkaerőpiac, mert képtelen fejlődni nyelvtudás híján, de még a napi munkára sem alkalmas, mert ugye az ügyfél sem biztos, hogy magyarul beszél, de még a főnöke sem.
@horrorpornó bábszínház:
“Gondolod, hogy akinek nincs nyelvvizsgája, mire diplomázna, az elbaszta az életét? Mert akkor a nyugat-európai végzett egyetemistáknak nagyon elbaszott életük van.”
Ők már alapból, gyerekkorukban megtanulnak egy világnyelvet. Avagy hány olyan holland, belga vagy német szakembert ismersz, aki nem tud angolul?
@jobangel:
“ha nem tetszik, hogy nyelvvizsga kell a diplomához, ne akarjon diplomát…”
Egyetértek. Azzal a kiegészítéssel, hogy a magyarországi nyelvvizsga-követelmények valóban valóságtól elrugaszkodottak, nem életszerű nyelvtudást követelnek meg. Ezen változtatni kellene.
@horrorpornó bábszínház: Nem kell a nyugat-europai vegzett egyetemistakig elmenni, a nyugat-europai nyarimunkas kozepiskolasok olyan perfekt angollal szolgalnak ki a pizzeriaban, mekiben vagy a szupermarketben a penztargep mogul, hogy neha meg en is elszegyellem magam a kiejtesem miatt.
@grease monkey:
Ja, például a svédek, norvégok, dánok, hollandok, olaszok, görögök mind világnyelven beszélnek.
A francia ugyan világnyelv (a német meg nem…), de mi a lófaszt lehet vele kezdeni azokon az országokon kívül, ahol nem hivatalos nyelv? Spanyol dettó.
@jobangel:
“ha nem tetszik, hogy nyelvvizsga kell a diplomához, ne akarjon diplomát”
Igen, pont ez az a jó kis kommunista hozzáállás. nagyon jó káder lettél volna Kádár Jani bácsinál. Seggnyalásból jeles.
Gondolom, mérnököt még csak képen láttál. Vagy ott sem.
Mert különben nem írnál ekkora baromságokat.
A mérnök nincs kapcsolatban az ügyféllel, szóval ez a rész is baromság.
@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Megtanulnak. Vagy nem. Egyébként olaszt meg spanyolt pl. ismerek egy csomót, aki nem beszél semmilyen nyelvet az anyanyelvén kívül. És a spanyol is baszhatja a világnyelvét, ha nem spanyol anyanyelvűvel akar tárgyalni.
@Wabbit:
Akkor te sem nagyon tudhatsz angolul, ha neked az perfekt, amit azok a diákok tudnak.
Dolgoztam tolmácsként, és bizony a német, holland, finn (a japánokat, kínaiakat, arabokat, izraelieket nem is említem) és egyéb mérnökemberek angolja is általában elég messze van a perfekttől (azt a keveset kivéve, aki Amerikában tanult, bár a kiejtés ott is elég rettenetes többnyire).
Igen, a nyugati középiskolások (meg úgy általában az emberek) többsége beszél angolul (most ne vegyük nyugatnak a déli EU-tagállamokat, mert ott kurvára nem, még a nyelvszakosok is borzasztó rosszul).
Valamennyire, de messze nem jól. Nyelvvizsgán pl. simán buknának a magyar követelményszint mellett, a többség még alapfokon is, nem középfokon.
Szóval a mesedélutánt tartsd meg otthon a gyerekeidnek, én nem vagyok vevő rá.
@ColT:
Miért is ne?
Gondolod, hogy ott mindenki önként és dalolva tanul angolul?
Elárulom: szó sincs róla.
Pedig a többségnek (a finneket, észteket kivéve) kissé könnyebb dolga van az angollal, mint a magyaroknak, merthogy szegről-végről rokon nyelv, van, akiknek közelebbről (német, holland, svéd stb.), van, akinek távolabbról (újlatin nyelvek – de ott meg sok a közös szó) vagy még távolabbról (nem nyugat, de pl. a szláv nyelvek).
Aztán mégsem.
Ne azokból indulj ki, akikkel itt, Magyarországon találkozol, azok persze, beszélnek. Ahogy a külföldön turistáskodó magyar egyetemista fiatalok többsége is. Úgy-ahogy.
Beszélgettem egy csomó erasmusos diákkal is az utóbbi kb. 20 évben, hát azok jó részének (portugálok, spanyolok, franciák, olaszok, görögök) az angolja sem valami fényes ám.
És itt megint sokan keverik a nyelvtanulást meg a nyelvvizsgát.
Nyelvtanulásra persze, szükség van. Azon a sznten, ami az illetőnek kell a munkájához. Ez többnyire látótávolságban sincs a nyelvvizsgakövetelményektől.
Az pedig nem tudom, kinek jó, ha termeli az ország a munkanélkülieket álami pénzen.
Mert nyelvvizsga nélküli diplomával sokkal jobban el lehetne helyezkedni, mint diploma nélkül.
Ahogy látom, itt sokaknak iszonyatosan fáj a gondolkodás, ezért nem is művelik.
@horrorpornó bábszínház:
“és egyéb mérnökemberek angolja is általában elég messze van a perfekttő”
Az nem baj. A lényeg az, hogy megértse a szakiridalmat és tudjon kommunikálni az adott nyelven. Nem bölcsész-nyelvtudás kell (amúgy magam is bölcsésznek tanultam), nem nyelvoktatóként lesz szükségük az adott nyelvre.
“És itt megint sokan keverik a nyelvtanulást meg a nyelvvizsgát.”
Én inkább a nyelvtudást állítanám szembe a nyelvvizsgával. A nyelvtudás kell. A nyelvvizsga sajnos ennek igazolására szükséges, de messze nem a ma Magyarországon szokásos követelmények (a la Rigó utca – sajnos nem találom az a + tompa ékezetet) szerint. Egy szakembernek nem filosznak kell lennie.
@horrorpornó bábszínház: “Mert nyelvvizsga nélküli diplomával sokkal jobban el lehetne helyezkedni, mint diploma nélkül.” — Látszik, hogy gőzöd sincs a munkaerőpiacról. Nyelvvizsga nélküli diplomával takarító sem lehet, mert ahhoz takarítói OKJ-s végzettség kell. A diplomája nem ér semmit, ha nincs benne a fejlődési potenciál. Nyelvtudás nélkül nincs benne.
Nyelvtudás nélkül egy diplomás nem ér semmit, a munkaerőpiacon az érettségizettekkel versenyezhet, mással nem.
@horrorpornó bábszínház: mocskolódni nagyon tudsz, eszed meg semmi, fröcsögés megy nulla IQ-val is. Pl. a presales mérnökök eléggé kapcsolatban vannak az ügyféllel, és akkor a szakirodalomról még nem beszéltünk. A kisebb gyártók, mint IBM, HP, EMC, Oracle, Cisco, Brocade nem magyarul jelentetik ám meg a 600 oldalas redbookjaikat, hanem… igen, angolul! Találgass, hogy mennyi idő alatt marad le a szakmával egy angolul nem tudó “mérnök”, ha negyedévente jönnek ki új termékverziókkal a gyártók.
@jobangel:
“nem magyarul jelentetik ám meg a 600 oldalas redbookjaikat, hanem… igen, angolul! “
És nem fogják egy nyelvet nem ismerő emberük kedvéért horror összegekért lefordíttatni. Mert a szakfordítás “kicsit” drágább a sima hétköznapi szöveg fordításánál.
Na meg mire elkészül a fordítás, aktualitását veszti, mert kijött a frissített anyag – szintén angolul. 😀
@jobangel:
Marhaságokat beszélsz, egy csomó helyre felvesznek nyelvtudás nélkül, ha megvan a megfelelő diplomád. Kicsit be van szűkülve a látóköröd, ahogy a gondolkodásod is.
“Nyelvvizsga nélküli diplomával takarító sem lehet, mert ahhoz takarítói OKJ-s végzettség kell.”
Muhaha!!!
Na, kb. ennyi köze van a valósághoz a többi beírásodnak is. Magyarul semmi.
Konkrétan ezen cégek jelentős része fordíttat magyarra. Mondjam azt is, melyik melyik forítóirodákkal?
Eszed nem nagyon van, de az már korábban is látszott.
Aki ilyen helyre akar kerülni, annak szüksége van nyelvtudásra.
De mondjuk kurva jó erősítőket lehet tervezni nulla vagy igen csekély nyelvtudással is. Gépeket, épületeket szintén.
Ostoba vagy, csak a pofád nagy.
Sajnos, az agyat nem pótolja.
@Kovacs Nocraft Jozsefne:
A bölcsészeknek nem tanítanak helyesírást?
Csak úgy érdeklődöm.
Sok helyen nyelvtudás sem kell, a nyelvvizsga helyett meg elég lenne egy egyszerű felmérés: odaadnak az illetőnek egy szakkönyvet, és ha érti – azon a szonten, ami neki kell -, akkor jó, ha nem, akkor nem jó.
De ezt bízzuk már a munkáltatóra (vagy legrosszabb esetben valami fejvadász cégre). Majd ő eldönti, ki kell neki/a megbízójának.
“Na meg mire elkészül a fordítás, aktualitását veszti”
Baromság. Ha nagy az anyag, akkor rállítanak akár 20 fordítót is, fejezetenként egyet, pár nap alatt megvan. Látszik, hogy nem ismered ezt az iparágat. Általában vagy egyszerre jelenik meg minden nyelven, vagy az angol után pár nap eltéréssel a többi.
Ráadásul az idióta olvtárs által említett red book (pontosabban Redbook, és csak az IBM-nek van ilyenje, legalábbis ezen a néven) pont olyan, hogy egy igen szűk körnek van rá csak szüksége. A többség nagyon jól megvan nélküle.
@horrorpornó bábszínház: Ott sokkal régebb óta van ennek kultúrája. Mire végeznek középiskolában, kb. jól beszélnek. Itthon is ezt kéne.
Meg úgy általában. A diploma elvileg magas szintű tudást feltételez (elvileg). Na ehhez viszont kéne ám egy idegen nyelv, mert a magas szintű tudást nem lehet fenntartani csak magyarul, nagyon sok szakterületre jönnek az újdonságok külföldről.
@horrorpornó bábszínház: “De mondjuk kurva jó erősítőket lehet tervezni nulla vagy igen csekély nyelvtudással is. Gépeket, épületeket szintén.”
Közben majd jelnyelven kommunikál a német megrendelővel.
A legtöbb cégnél ha van külföldi eleme a cégnek, akkor annak a nyelvén vagy angolul folyik a kommunikáció.
@horrorpornó bábszínház:
“A bölcsészeknek nem tanítanak helyesírást?
Csak úgy érdeklődöm.”
Problémád van a helyesírásommal?
“a nyelvvizsga helyett meg elég lenne egy egyszerű felmérés: odaadnak az illetőnek egy szakkönyvet, és ha érti – azon a szonten, ami neki kell -, akkor jó, ha nem, akkor nem jó.
De ezt bízzuk már a munkáltatóra (vagy legrosszabb esetben valami fejvadász cégre). Majd ő eldönti, ki kell neki/a megbízójának.”
A te “logikádat” követve a diploma helyett meg elég lenne egy egyszerű felmérés: odaadnak az illetőnek egy feladatot, és ha megoldja – azon a szinten, ami neki kell -, akkor jó, ha nem, akkor nem jó.
“Látszik, hogy nem ismered ezt az iparágat.”
Olyannyira nem ismerem, hogy kb. 10 évig dolgoztam a szakmában. 😀
“Ha nagy az anyag, akkor rállítanak akár 20 fordítót is, fejezetenként egyet, pár nap alatt megvan.”
Ha fordítócéget bíznak meg, akkor így van. De akkor is drágább, mert azt a 20 fordítót sürgősséggel kell megbízni, akár a folyamatban lévő munkáik felfüggesztésével.
Házon belül olcsóbb, de ott nincs 20 fordító.
“Általában vagy egyszerre jelenik meg minden nyelven, vagy az angol után pár nap eltéréssel a többi.”
Figyelsz is arra, amire válaszolsz? Épp arról beszéltem, hogy ha az adott szakember nem tud angolul, akkor a cégnek le kell(ene) fordíttatnia számára a szakkiadványt. Nem egy nagy cég központjáról beszélek. Hanem arról, ha a magyar leánynál nem tud angolul a “szakember”, és az anyacég nem fordíttatja le, mert abból indul ki, hogy a magyar alkalmazottai tudnak angolul.
És akkor megbízzák a Józsit, aki tud angolul, és egy hónap alatt elkészül vele. Ha ez nem megy, akkor nem fognak fordítóirodát megbízni, hanem az angolul nem tudó szakit kirúgják és felvesznek helyette egy angolul tudót.
@horrorpornó bábszínház:
“Ráadásul az idióta olvtárs”
Én baromságot írok (évtizedes szakfordítói tapasztalattal), a másik kommentelő idióta.
Ja, meg a helyesírásom is rossz. 😀
Nem vagy kicsit elszállva magadtól?
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Csak annak az illusztrálására hoztam fel, hogy nem igaz az az érvelés, hogyha valakinek nincs nyelvvizsgája, akkor nem tudja a külföldi szakirodalmat követni, és lemarad a szakmájában.
Amúgy meg szép álom, hogy mondjuk egy általános iskolai tanár majd a nemzetközi szakirodalmat olvassa a szabadidejében.
@M. Péter:
Ez igaz. De azt hiszem, eléggé túltárgyaltuk már, hogy nyelvvizsga nélkül is lehet nyelvtudás.
Más kérdés, hogyan igazolod a munkáltatónak e tudást. Kisebb cégnél elbeszélget veled egy az adott nyelven tudó kolléga, abból kiderül. Egy nagy cégnél vagy multinál ilyesmivel általában nem foglalkoznak, ott a papírt nézik. Ha nincs papírod (nyelvvizsga), szóba sem állnak veled, felveszik azt, akinek van.
@ColT:
“Ott sokkal régebb óta van ennek kultúrája.”
Van a lófaszt. A germán nyelvűeken (+ a finnek) kívül más kurvára nem beszél angolul ott sem.
Majd egyszer nézzél szét a világban, ne csak képzelődjél.
“A diploma elvileg magas szintű tudást feltételez (elvileg). Na ehhez viszont kéne ám egy idegen nyelv, mert a magas szintű tudást nem lehet fenntartani csak magyarul”
Ezt a baromságot ugyan honnan szedted?
Merthogy alapja nulla.
“Közben majd jelnyelven kommunikál a német megrendelővel.”
De mi a faszért kellene német megrendelővel kommunikálnia, miért nem jó a magyar megrendelő?
Ahogy látom, neked is nehezen jut el az agyadig, hogy Magyarországon a legtöbb munkát a magyarok adják a magyar mérnököknek.
Itt mindenki annyira hülye, hogy ilyen ideologiált világban él, ahol külföldi megrendelők tömkelege ácsingózik a magyar mérnökökért?
Miért tennék? Vannak mérnökök Németországban is.
@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Lehet, hogy el vagyok, de a helyesírásod rossz, az évtizedes szakfordítói tapasztalatodat meg inkább ne hangoztasd, ha ennyire tájékozatlan vagy fordítás terén. Mert valóban baromságokat írsz.
“azt a 20 fordítót sürgősséggel kell megbízni”
Hát nagyon látszik, hogy halvány fingod sincs a fordítói iparágról. Sürgősség? Röhögnöm kell. Annyi a fordítóiroda meg a fordítóm, hogy ha nem vállalja el az egyik normál áron (a fordítási munkadíjak az elmúlt 5 évben kb. 15%-kal csökkentek…), akkor azonnal talál másikat, amelyik elvállalja.
Mondjuk egy mérnöki diplomát azért nem nagyon lehet egy ilyen egyszerű, pár perces felméréssel letesztelni, de hát ezt egy bölcsésznek megmagyarázni kb. annyira lehet, mint cserebogárnak az atomfizikát.
“ha az adott szakember nem tud angolul, akkor a cégnek le kell(ene) fordíttatnia számára a szakkiadványt”
Dehogy kell. Lefordíttatja a kiadó cég.
Ahol meg okvetlenül kell a nyelvtudás, oda olyat vesznek fel, aki tud nyelvet. Cégen belül nem fordíttatnak, mert nem éri meg. Ráadásul a fordítás egy szakma, középfokú nyelvvizsgával elég szar fordításokat lehet csak produkálni (sőt, egyes könyveket olvasva meg filmeket nézve még a felsőfokúval is).
Ahogy látom, a bölcsészek hatékonyan be vannak oltva gondolkodás ellen.
A másik kommentelő pedig tényleg idióta. Elég nyilvánvaló abból, amiket ír.
@horrorpornó bábszínház:
“Lehet, hogy el vagyok, de a helyesírásod rossz”
Biztos, hogy el vagy szállva magadtól. 🙂 Talán rá is mutatnál, hol rossz a helyesírásom, vagy csak idehánysz egy jó nagyot?
Addig is dolgozz már kicsit a smitpáli helyesírásodon:
“termeli az ország a munkanélkülieket álami pénzen.”
Álami, egy l-lel, bruhaha! És még te pappolsz helyesírásról? Ugye te Smit Pál álamfőtől tanultad a magyar helyesírást? Szállj magadba, kisköcsög!
“nyelvvizsgakövetelményektől.”
Egybeírás szabályairól hallottál már? Ugye nem?
“Nyelvtanulásra persze, szükség van.”
Kicsit még gyakorold a központozást.
“Bízzuk az egyénre, hogy hogyan akar boldogulni, és mit hajlandó ezért megtenni.”
Hogy hogyan??? Kérdőszó elé kötőszó? Éppenséggel nem kimondottan helytelen, de bunkó stílus. Vagy inkább a stílus hiánya. De hát ezt neked megmagyarázni kb. annyira lehet, mint cserebogárnak az atomfizikát.
Az elírásaidat nem nézem, mert azok bárkivel előfordulnak. Na de hogy smitpáli helyesírással még te kritizálj engem? Menj te a picsába!
“És még te pappolsz helyesírásról?”
Másoknak persze papolsz, neked pappolsz, hogy te is megértsd. 😀
@horrorpornó bábszínház: “Ahogy látom, neked is nehezen jut el az agyadig, hogy Magyarországon a legtöbb munkát a magyarok adják a magyar mérnököknek.”
Ennyit arról, hogy ki hogy néz szét a világban. Magyar cégek nem fizetnek, pláne nem mérnöknek 😀 (Magyar cégek hol vannak amúgy? Ilyen zug-kft-ket látok mindenhol.) Mérnökként az autógyártásban, építőiparban általában külföldi tőke adja a fizud.
Bár lehet, hogy rájöttem? Te is bevetted, hogy Magyarország jobban teljesít? 😀
A németek, franciák meg nem feltétlen angolul tudnak. De tudnak nyelvet. Ha angolul tud, akkor sem hajlandó beszélni angolul, ha nincs rákényszerítve, pláne nem fog egy magyarral angolul beszélni, mert akkora az arca mint állat 😀
A munkahelyem megrendelői németek, anyám munkahelyének is. Szerintem pont tudok róluk pár dolgot 😀
“Ezt a baromságot ugyan honnan szedted?”
Hát olvass magyar szakirodalmat az újabb informatikai cuccokról. Vagy akár csak próbálj megoldani egy-két problémát, amire nincs magyar howto.
“Miért tennék? Vannak mérnökök Németországban is.”
Ja, közte az a rengeteg magyar, aki a Győrben, Kecskeméten, vagy Németországban dolgozik német cégeknek. Meg UK-ban angoloknak.
A nagy pofádat meg te is befoghatod… Örülj hogy válaszolok ha ilyen stílusban nyomod.
@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Elírásról biztos nem hallottál még?
De a kötőjel a bölcsész-nyelvtudás szóban azért nem hiszem, hogy elírás lenne például.
Hát ennyit az egybeírás szabályairól…
A központozásom pedig jó, talán neked kéne kicsit gyakorolni.
“Kérdőszó elé kötőszó? Éppenséggel nem kimondottan helytelen, de bunkó stílus.”
Te buktál magyarból, és így lehettél bölcsész? Tényleg ennyire alacsonyan van a léc a bölcsészképzésben?
Azt, hogy alacsonyan van, eddig is tudtam, de hogy ennyire, azt nem.
@ColT:
Ugye megvan, hogy nem csak autógyártásban meg építőiparban vannak mérnökök?
(Nem mellesleg az építőiparban épp a magyar cégek dominálnak Magyarországon, de azért csak hajtogasd a hülyeségeidet.)
“A németek, franciák meg nem feltétlen angolul tudnak. De tudnak nyelvet.”
Ha az a nyelv nem angol, akkor kurva sokat érnek vele. Mondjuk beszélhetsz kiválóan bantu és urdu nyelven, nagy hasznuk van Európában.
Remélem, nem dőlsz a késedbe, ha megtudod, hogy az általad említett autógyárak a magyar mérnökökre max. üzemmérnökként tartanak igényt, tervezőként nem.
De toljad csak az ökörségeidet.
Sokkal egyszerűbb, mint gondolkozni, vagy pláne szétnézni a világban.
@horrorpornó bábszínház:
Te smitpali álamfő, ne magyarázkodj már.
@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Jaja, amikor feketén fehéren bizonyítást nyer, mennyire ostoba vagy, ennél jobb válasz nincs is.
Bölcsész, jaj, muhaha…
@horrorpornó bábszínház:
Palikám, ugyan mit bizonyít a te ugatásod? Sorra mindenkit lehülyézel, leökrözöl, leidiótázol. Mindezt smitpáli helyesírással – bocs, csak neked: hejesírással.
Olyan vagy, mint a viccbéli autós, aki a rádióban hallja a figyelmeztetést, miszerint egy autós a forgalommal szemben száguld az autópályán. Mire méltatlankodva megszólal:
– Egy? Az összes!
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Ha lenne gyerekem akkor most odaültetném a monitor elé, hogy “nézd: te is ilyen sötét leszel mint troll kolléga, ha nem tanulsz!” 😀
Tökéletesen képviseli, amit elő akar adni, nincs vele szerintem semmi gond. Elrettentő példának tökéletes 😀
A Dunning-Kruger-effektus mintapéldánya.
@Wabbit: Magával az effektussal már talákoztam, de a nevét nem ismertem. Ahogy olvasom most, nem olyan régi. Köszönöm az infót!
Ez a poszt szépen modellezi az országot.
Ha rajtam múlna, diplomához csak az jutna, aki legalább egy évet élt nagykorúsága után külföldön.