Sokan össze szokták keverni a majákat és az aztékokat, sőt egyesek azt hiszik, hogy ezeket a népcsoportokat a spanyol “conquistadorok” ki is irtották. Ez hatalmas tévedés.
Kik azok a maják?
Aranykorukat i.sz 200-950-ig élték, amikor virágzott a maja kultúra, építészet és matematikai, asztronómiai, asztrológiai tudásuk jóval meghaladta az európaiakét.
Vallásukban a különösen kegyetlen emberáldozat-rítusok teljesen szokványosak voltak.Valamikor az ezredforduló környékén három város alakított konföderációt (Chichén Itzá, Mayapán és Uxmal), mely 200 évig maradt meg, 1194-ig. Ekkor azonban háború tört ki a városállamok között, melyből Mayapán került ki győztesként. Chichén Itzát lerombolta, lakosait pedig rabszolgaságba taszította, akik 1441-ben fellázadtak az őket irányító Mayapán állam ellen. Fél évszázaddal később a spanyolok érkezésekor a maja kultúra már hanyatlott, így megkönnyítve a spanyol hódítást, azonban még így is 170 évbe telt, mire az utolsó maja városállamot is sikerült elfoglalniuk.
Maja autonómia
Mivel a Yucatán-félsziget nem volt gazdag semmiféle nemesfémben és talaja sem a legjobb művelésre, ezért ez a terület kívül esett a spanyolok látószögén. Így alakíthattak a maják szinte egy Mexikóvárostól független, autonóm területet, mely az 1847-es forradalom kirobbanásától, (mely az Amerika elleni háború kapcsán felmerült adóemelések miatt tört ki) az 1901-es katonai megszállásig állt fenn az adott formában. A forradalomra a fehér uralkodó osztály elnyomással reagált, ami kirobbantotta a “kaszt háborút”. 1848-ra a maják a Yucatán-félsziget kétharmadát uralták és bevonultak Méridába. A fehérek a britektől és amerikaiaktól kértek segítséget felajánlva a földeiket nekik, azonban erre nem került sor. 1848-ban vége lett a háborúnak és Mexikó kapott Amerikától 15 millió dollárt cserébe az északi tartományokért, íg 1849-ben a fehér földesurak segítségére 17000 katonát küldött Mexikóváros és a maják 30-40%-át kiirtották. Ezután gerilla háborúvá alakult át az ellenállás, ami sikeresnek bizonyult, mivel hatalmas költségeket emésztett fel a katonai megszállás a mexikói oldalnak és ellehetetlenítette a hadsereg további fenntartását. Ekkor alakult ki egy keresztény-maja keverék vallás és keverék kultúra. Ez viszont 1901-re eltűnt mivel nem tudták a maják fenntartani a területüket gazdaságilag, éheztek, így rá voltak kényszerítve, hogy visszamenjenek dolgozni.
Maják ma
Kép: http://panamericana.blog.hu/2013/01/01/majak_ma
A majáknak sikerült túlélniük az összes megpróbáltatást, amin keresztül kellett menniük. Honnan ismerhetjük meg őket? Alacsonyak, sötét bőrük, kerek fejük és tömpe orruk alapján. Guatemala 40%-át teszi ki a maja lakosság, akiket 1954-től 1996-ig (polgárháború vége) szabályosan irtottak. Mindezek ellenére ha Latin-Amerika ezen részein járunk és odajön hozzánk egy alacsony, sötét bőrű emberke, aki ránk akar tukmálni valami szuvenírt, akkor jusson eszünkbe, hogy ezek maja indiánok és mennyi megpróbáltatáson kellett keresztül menniük az évezredek folyamán.
Az építészeti tudásuk biztosan nem haladta meg az európaiakét, annak ellenére, hogy a mondott időszak az európai építészet sötét középkora. Az aacheni katedrális egymaga szofisztikáltabb bármilyen maja építménynél. Ugyan hasonló építmények a megelőző kétszáz-háromszáz évben nem készültek Európában, mégis, amikor lett politikai hatalom (és pénz) ilyen projektre, egyből ilyen könnyen felépülhetett az a katedrális, mutatja, hogy az építészeti tudás Európában minden visszaesés ellenére sem maradt el sokkal az akkori világ legfejlettebb régióitól (pl. a Közel-Kelettől).
Ez nem jelenti azt, hogy a maguk nemében a maja építmények ne lennének csodálatosak. Különösen fontos tudni, hogy kőkorszaki technológiával készültek, a fémek közül azt hiszem csak az aranyat és ezüstöt (és talán még a rezet?) ismerték, de a bronzot már nem, azaz nem voltak kemény fémeszközeik, szinte mindenben a kőeszközökre voltak utalva.
A cikkben értelemzavaró az asztrológiai (azaz csillagjóslási) tudás, a maják asztronómiai (azaz csillagászati) tudása volt fejlett abban a korban.
@Siri Keeton: Ja és teherhordó vagy igásállataik sem voltak.
Aki ennyire írástudatlan barom, miért akar mindenáron írni?
Csak példaként: kiírt = papírra vetett, ki + az ír ige múlt időben.
De a szerző annyira hülye, hogy a kiirt (= kipusztít) szót sem tudja leírni.
A töméntelen egyéb helyesírási hibáról nem is beszélve.
@Siri Keeton:
Technika lesz az a technológia.
“virágzott a maja kultúra, építészet és matematikai, asztrológiai tudásuk jóval meghaladta az európaiakét”
Ja, a kőkorszaki európaiakét 🙁
A híres közép és dél-amerikai kultúrák (inkákok, mayákok, aztékok, stb. :-))) addig se jutottak el, hogy felfedezzék a KEREKET!!! Ráadásul lovuk se volt, a fémmegmunkálást nem ismerték, szóval mindent összevetve nagyjából a késő kőkorszaknak megfelelő szinten éltek.
Egy erópai rablóbanda 5 puskával, 1 ágyúval és 10 lóval a felfedezés után 2 hónappal rombadöntötte az összes dél-amerikai birodalmat…
Azért a III-X. század (késő római kor/karolingok/népvándorlások) európai építészetéből kevesen tudnánk kapásból bármit is említeni… A felemlegetett aacheni dóm, vagy a hozzá hasonló gótikus csodák (Chatres, Párizs, Reims stb) a XII. század második felében vagy utána épültek. Ennek fényében nehéz az épitészeti tudásszintek összehasonlítása, mármint a maja klasszikus kor és a európai gótika viszonyában.
@Siri Keeton:
Az asztrológiai tudásuk is nagy volt.
@Pierr Kardán: Picit olvass utána a maja civilizációnak, illetve olvasd el jobban a cikket, de mindenek előtt mikorról is szól a szöveg és az európaiak mikor is kezdték elfoglalni Amerikát? 🙂
@Pierr Kardán:
Matematikában biztos nem lehettek annyira szarok, a naptáruk például több nagyságrenddel pontosabb a ma használt Gergely-naptárnál, ami az akkoriban Európában használt Julián-naptárnak már a javított kiadása.
A kereket meg lehet, hogy azért nem találták fel, mert nem nagyon volt olyan terep, ahol a kereket használni lehetett volna.
(Felfedezni azt lehet, ami létezik, szóval a te fejedben az értelmet még nem nagyon fedezhette fel senki.)
Ahol nincs kávé, ott a kávédarálót se fogják feltalálni, mert értelmetlen.
“Egy erópai rablóbanda 5 puskával, 1 ágyúval és 10 lóval a felfedezés után 2 hónappal rombadöntötte az összes dél-amerikai birodalmat…”
Biztos tudsz ennél nagyobb faszságot is írni, mert a tehetséged láthatóan megvan hozzá, de azért nem lesz egyszerű még így sem.
@maxval, a gondolkodni igyekvő bircа:
Az asztrológia meg a tudás szót egy lapon említeni is a tudománytalanság csimborasszója.
@Nedud Ki: Az aacheni katedrális 800 körül épült, a késői klasszikus maja korszakban.
Ha már a III. századot említed, Diocletianus fürdői 300 körül épültek, Róma legnagyobb közfürdői. A ravennai katedrális a VI. században szintén jelentős épület. Ezek amiket fejből tudok. (Csak az aacheni és ravennai dómról tanultunk iskolában, viszont Rómában a szállodánk a Termini állomás közelében volt, és ott álltak a fürdők – már látványra is olyan jelentős romok, hogy utána kellett néznem, mik is azok.) Ha Bizánc is Európa, akkor a Hagia Sophia még ide tartozik, az is VI. század.
@horrorpornó bábszínház: A kereket az utakon lehet használni, miután építenek utakat. Az út és a kerék összefüggő találmányok, bár az út részben magától is kialakul, ha sokan letaposnak egy területet.
Egyébként a kereket használták, csak gyerekjátékokban. Látszatra triviális, hogy akkor nagyobb dolgokban is használják, de a kereket igazság szerint a világon csak egyszer találták fel (valamikor a Kr.e. VI. évezred táján vagy korábban), és valószínűleg onnan terjedt el. (Könnyen terjedt, mert ha már látod, akkor már egyből triviálisnak is tűnik.)
A kerék bőröndökön alkalmazása (hogy ne kelljen fél repülőtereken keresztül cipelni 20-30 kilós bőröndöket) kb. a XX. század második feléig késett. 🙂
edition.cnn.com/2010/TRAVEL/10/04/wheeled.luggage.anniversary/
@Siri Keeton:
Nem igazán.
Amikor a kereket feltalálták, még nem nagyon voltak utak. Épített utak pláne nem.
De a vadnyugat meghódítására használt társzerekek se utakon futottak. És állítólag kerekeken tették.
“építészeti tudásuk jóval meghaladta az európaiakét.”
Már ha rómaiakat nem számítjuk ide. Vagy a görögöket. Nemhogy kupola, de még a boltív is nuku. Biztos építettek hidat is, Duna méretű folyókon.
@horrorpornó bábszínház:
Nem értek egyet. Az asztrológia tapasztalati tudomány.
@Pierr Kardán: @Nedud Ki: Panteon, Hágja Szopja. Híd Szörénynél a Dunán. Colosseum.
@horrorpornó bábszínház: Kr.e. 3000 tájáról van az első kétkerekes szekérmaradvány. Kr.e. 4000 körülről datálódik az első kövezett út Ur városában. (A kövezett utak nyomai jobban megmaradnak, mint a fából készült szekerek maradványai, tehát könnyen lehet, hogy az első kövezett utakat pont az első kerekes járművekkel kb. egyidőben építették.)
en.wikipedia.org/wiki/History_of_road_transport#Wheeled_transport
“Generally natural materials cannot be both soft enough to form well-graded surfaces and strong enough to bear wheeled vehicles, especially when wet, and stay intact.”
Azaz nagy általánosságban nincs olyan természetes felszín, ami egyszerre puha ahhoz, hogy sima felületet adjon, de mégis elég kemény, hogy elbírja a kerekes járművet.
A vadnyugati szekerek viszonylag modern cuccok, amik kibírták a rossz talajt is, de az első szekerek tipikusan nem ilyenek voltak. Viszont sűrűn lakott területen utak híján is vannak olyan ösvények, amik kellően le vannak taposva ahhoz, hogy primitív kerekes járművek is használni tudják.
A kereket is ismerték , de nem használták. Az Inkák biztos. Úgy vélték, tönkre teszi az utakat.
@David Bowman: A Pantheon korábbi termék, amikor a firenzei dómot tervezte Brunelleschi, akkor szembesülnie kellett azzal, hogy betont nem tud keverni, mert elveszett a technológia.
De ha kimondottan a maja klasszikus időszakból (III-X. század) akarunk példákat, akkor olyanok is akadnak.
@horrorpornó bábszínház: Pedig PKnak rablóbanda ügyben igaza van.
Kepler udvari asztrológus volt.
@Siri Keeton: akkoriban ez még egynek számított. Sok középkori csillagász asztrológus is volt egyben.