A vadászat bírálói legtöbbször erkölcsi fenntartásaikat hangoztatják. Visszatérő „érvük”, hogy a vadnak nincs puskája. Ez igaz, és az egyenlőtlen helyzet valóban megkerülhetetlen erkölcsi kérdéseket vet fel. De az is evidencia, hogy az erkölcs gyökerei éppen onnan eredeztethetőek, ahol és amikor ősember elődeink csoportokba szerveződve vadászni kezdtek. Az erkölcs (az etika) a „közösségek által megfogalmazott norma és elvárásrendszer”, mely végső lényegét tekintve nem más, mint önkorlátozás. Megtehetnék valamit, de nem teszem meg”. Bár szeretnénk azt hinni, hogy a vadászat sohasem volt öncélú és féktelen öldöklés, de a történelem és a jelen egészen más képet mutat.
Fair play (forrás: http://pantherfile.uwm.edu)
Őseink vadászó életét három szentnek tekintett alapelve (mára ez 8-ra bővült) határozta meg. Az egyik: a természet és benne az állatok feltétel nélküli tisztelete. A másik az egymásért érzett felelősség, hiszen a sok veszéllyel és nehéz próbatétellel járó vadászat csak akkor lehetett eredményes, ha a társulat minden részvevője tudása legjavát adva teljesítette feladatát, és ugyanakkor nem feledkezik meg társai védelméről sem. És végül a harmadik: csak annyi vadat kell és szabad elejteni, amennyire a közösségnek szűksége van, az elejtett állatnak pedig minden „porcikáját” hasznosítani kell.
Mértékletesség (forrás: http://trofea.ro)
Az ember és a vad kapcsolatát a racionalitáson túl, átszőtték a spirituális tartalmak is. Az istenek, a földöntúli hatalommal bíró lények nem véletlenül öltöttek oly gyakran állati alakot a régi korok embereinek tudatában. Az élő és az elejtett állatot egyaránt tisztelet illette meg, már csak azért is mert elődeink szentül hitték, hogy az állatok lelkének hatalma van a sorsuk felett (és olyan népek is vannak akik máig ezt hiszik). Szinte minden népnek volt totemállata. A vadászközösségek, később különböző vallások és azok papjai az áldozati állatok vére, pusztulása révén az istenekkel keresték a kapcsolatot.
(forrás: http://pinegreenwoods.com)
Vannak általános erkölcsi szabályok, illetve elvárások, és vannak úgynevezett szakmai etikák. A vadászok (a vadászati gyakorlat) erkölcse, azaz a vadászetika a szakmai erkölcs egyike. A vadászetika tartalma folyamatosan bővült az elmúlt századok során. Ma a vadász és a természet, a vadász és a vad, a vadászok egymás közötti, valamint a vadászok és a nem vadászok (pl. a vadászok és a gazdálkodók, vadászok és természetvédők) viszonyát hivatott szabályozni.
Az erkölcsi elvárások, mint közösségi normák, a mindennapok történései, a személyes példamutatás, a személyes kapcsolatok baráti és tábortűz melletti beszélgetések útján öröklődnek nemzedékről nemzedékre. Emellett a vadászatot, mint minden más emberi tevékenységet, a törvények és az erkölcs együttesen szabályozzák. Úgymond a törvény kívülről fenyeget, az erkölcs belülről vezérel. A törvény és erkölcs nagy felületeken átfedésben van egymással, az erkölcs felelősségi köre azonban mindig nagyobb, míg a törvény az erkölcs minimuma.
Tradíció (forrás: http://express.co.uk)
A sajtó és a közvélemény ma különösen kritikusan figyeli a vadászokat és többnyire azokra az eseményekre reagál (joggal), amelyek „szenzáció számba” mennek és sértik a közízlést. A vadászerkölcs (talán) valamennyivel jobb, mint a társadalom általános erkölcsi állapota, hiszen viszonylag kevesen vadásznak és a fegyvertartás szigorú szabályai is szelektálnak, de sohasem lehet független attól. Az a tény is kedvezőtlen hatású, hogy a vadászok közel fele új vadásznak számít, és nem járták ki a vadásszá válás iskoláját. Így tudásban és tapasztalatban is alulmaradnak elődeikhez képes. Valamint a közösségek sem elég erősek, márpedig az erkölcsi normák megsértőit a közösségeknek kell(ene) a figyelmeztetés, a megvetés, végső soron a kiközösítés eszközével fegyelmezni.
Trófea (forrás: http://huntinginafrica.co.za)
A 21. században sem lehet kérdés, hogy kell-e, szabad-e vadászni. Ez társadalmi szűkség és érdek, de a vadászat etikájának és kultúrájának a milyensége azonban valóban olyan kérdés, amelyet folyamatosan napirenden kell tartani, világszinten! Hiszen mára fontos szempont lett az állatvilág védelme, miközben a vadásztársadalom az etikátlan vadászat fogalmát itthon és a távoli szavannán egyaránt kimerítik. A békés magyar erdőben (bosszúból) kilőtt túrázó kutyája, vagy éppen a pénzért vadászható egzotikus állatok kilövése egyértelműen csorbítja a vadászat alapelveit, minek következtében ez a tradicionális tevékenység elveszti értelmét és csak egy hatalmi, öncélú, értelmetlen öldöklés szintjére süllyed. A trófea hajdan a sikeres vadászat jele volt, mára inkább a beteljesülés tárgyiasult formája, amivel az újdonsült “vadászok” díszíthetik házukat, fényképalbumukat vagy éppen Facebook falukat. A vadászatot a kultúra és az erkölcs emelte fel az egyszerű zsákmányolás szintjéről a nemes szenvedélyek és a vadállomány felelős kezelésének társadalmilag is igényelt és elismert szintjére, és a jövőben is csak a kultúra és az erkölcs tarthatja fenn.
Források:
http://www.omvk-somogy.hu/node/38
http://vadasz.info.hu/etika/etikaikodex.html
Rubicon (2009/7) Csányi Sándor:
Fenntarthatóság és tervszerűség a magyar vadgazdálkodásban
Kedves SzRuben!
Posztod különösen aktuális, éppen most borul ki a bili Lázár János és az ő vadászata kapcsán, számok és személynevek röpködnek a levegőben, és a vadászat kapcsán nem csak a puskák, de a politikai lózungok is durrogni kezdenek pro és kontra.
Én két éve szereztem meg a vadászvizsgát, és egyáltalán nem számítok tapasztalt vadásznak, sőt.
De jó pár észrevételem van a vadászat össztársadalmi elítélése kapcsán, megpróbálom sorba venn, íme:
1.Mi van a horgászattal? Elismerem, meghökkentő lehet a felütés, de nézzük csak meg! Horgász valószínűleg jóval több van, mint vadász: olcsóbb a felszerelés, nincs annyi macera az eszközök legális tartásával. De nézzük csak meg, hogy ejti el zsákmányát a horgász? Egy nagy vashorgot akaszt az áldozat torkába, majd – mérettől függően – ezt rángatva rövidebb hosszabb ideig kínozva vonszolja ki a vízből, majd ott vagy fejbe kólintja, vagy – és ez a többség – hagyja lassan, akár órákon keresztül tartóan megfulladni áldozatát. Nem mondanám humánusnak – mégsem látom soha azt az össztársadalmi mozgalmat, ami olyan karakteresen elítélné a horgászatot, mint a vadászatot.
2. Bárki, aki húst eszik, maradjon csöndben. Nagyon komolyan gondolom. Aki elmegy a boltba és húst vesz, hazaviszi és jóízűen megeszi – felbujtó. Már amennyiben a vadász gyilkos. Az az állat ugyanis, amit a boltban kaphatunk, jó eséllyel rendkívül zsúfolt körülmények közt, gyakran a napot soha meg nem pillantva egy húsgyárban nő fel, rövidebb idő alatt, mint a természetben, majd ott levágják, feldolgozzák, és kis steril csomagocskákban kerül az asztalra felismerhetetlenül. Tehát a húsevő a boltban nem csak a húst veszi meg, hanem az állat megölésének felelősségét is átruházta valakire. A vadász felelősséggel dönt kiválasztásról és arról, meghúzza e a ravaszt vagy sem. S utána sem ér véget, a konyhakésszé tétel böllérmunkája rá vár. Amit természetesen ő maga vállal, belezéssel, nyúzással, bontással, egyebekkel.
Állítom, hogy a jelenlegi húsevők fele nem enne többé húst, ha magának végig kéne csinálnia a folyamatot addig, hogy a táljában illatozik a pecsenye.
3. Tetszik vagy sem: a vadgazdálkodás szakma és tudomány, és szükséges a hozzá kapcsolódó hobby jellegű vadászat is. A nagyüzemi növénytermesztési kultúra a vadállomány számára terített asztal szinte egész évben, vadászat nélkül a szaporulat olyan károkat lenne képes okozni, amit a vegetáriánusok is megéreznének, ha máson nem, a pénztárcájukon a termények árában.
Hosszasan tudnék írni még mindezekről, nem teszem. A fenti három példát alaposan gondolja végig mindenki, és utána ítélkezzen. Kiváltképp a húsevők.
Üdv:
vp
A vadászattal több problémája is van az átlagembernek:
1, A vadászat mindig is a felső néposztályok privilégiuma volt. Régen a nemesek vadászhattak , utána a párttitkárok , manapság meg leginkább a politikusok és az áfa csaló nagyvállalkozók egyik kedvenc tevékenysége
A pórnépnek sem lehetősége, sem pénze nincs arra hogy vadászhasson
2, A vadászati törvényt úgy módosították , amióta nagypolgári kormány vezeti az országot, hogy a többi ember rosszul járjon.
A vadászok rendszeresen vegzálják a turistákat, lelövik az erdőbe tévedt kutyákat, és nem fizetik ki a vadak által okozott kárt sem.
3, Erkölcsileg nem igazán igazolható dolog, hogy miért kell a vadon élő állatokra vadászni, ha a húsukra nincs is égető szükség…Persze, vannak akik így élik ki rejtett ölési és eldeformált szexuális ösztöneiket…
@Brix: kedves Brix-átlagember, úgy látom, ügyet sem vetettél arra, amit írtam.
vp
@Brix: “A vadászati törvényt úgy módosították , amióta nagypolgári kormány vezeti az országot, hogy a többi ember rosszul járjon.”
Ez szimplán nem igaz. Bármely felnőtt magyar állampolgár, aki letette a vadászvizsgát, vadászhat.
Pont. Pont mint én.
Úgy is, hogy nem feltétlenül a polgári kormány híve.
Pont mint én.
@Brix: …ja, és felső néposztály sem vagyok.
Rengeteg valótlan hiedelem és legenda kapcsolódik a vadászathoz.
A vadászat öncélú gyilkolászás. Ezt te egy laza de-vel elintézted, és kész.
A VADÁSZAT GYILKOLÁSZÁS. igen.
GyILKOSOK! És mi az, hogy “vadgazdálkodás”?! Mit szólnál, ha te egy “embergazdálkodás” áldozata lennél? Vagy egy “hobbi embervadászaté”? Elvesszük az állatok életterét, majd legyilkoljuk őket, mert ők is élni akarnak? Régebb óta itt vannak a Földön, mint mi. Gondolkodjál már!
Úgy látom, arról sincs halvány fogalmad, hogy mi az, hogy etika!
@little troll: Én gondolkodom. Te nem. Nem az érveimet próbálod megcáfolni. Innentől süket duma, indulatból.
@little troll: Eszel húst? Elolvastad a horgászatról szóló kérdést?
Fogadjunk nem…
@vokalpatriota: Nem olvastam a kommentedet. Csak a posztot. 😀
@vokalpatriota: Vegetáriánus vagyok.
@vokalpatriota: az első és a harmadik állításod megállja a helyét, a második nagyon nem. Az öncélú vadászatnak semmi köze a haszonállatok leöléséhez. Én magam sosem ölnék állatot, de tisztában vagyok azzal, hogy a vadállományt kordában kell tartani, ezért a valóban szakmai célú vadászatot nem ítélem el. Az azonban, hogy én vega vagyok vagy nem, egyáltalán nem befolyásolja azt, hogy teszem azt a tigris – földünk talán legszebb állata – még mindig a kihalás szélén áll az értelmetlen és esztelen leöldöklése miatt. Ez az, amiben más a modern ember, mint az őseink, és ezzel van a probléma.
@little troll: Rendben! 🙂
Javaslom azért, hogy ha az idulataid csillapodnak, olvasd el a hosszút, amit írtam.
Üdv:
vp
@vokalpatriota: Már miért kellene elolvasnom a kommentedet, ha szerinted én nem gondolkodom? 😀
@little troll: van olyan ország, ahol már betiltották a sportvadászatot. Izraelnek hívják. Szeretnél ott lakni?
Olyan ország is van, ahol a vadászoknak csak sörétes puskájuk lehet, amit kötelezően a rendőrségen kell tárolniuk. Onnan csak a kampányszerűen végrehajtott kártevőirtások idejére kapják meg őket. Ez az ország meg Kína. Ott jobb lenne?
@Cat_the_cat: Én vadgazdálkodás alatt nem a tigris vadászatát értem, sőt. Vadászként pl. soha nem lőnék farkast, tőkésrécét, medvét sem.
A haszonállatok tartása és leölése pedig legalább annyi – ha nem több! – etikai kérdést vet fel, mint a vadászat.
A vadászattal szemben a legprimitívebb és legbutább érv, hogy gyilkosság és hogy öncélú.
Egy normális vitában percek alatt elolvadnak ezek az “érvek”.
@little troll: Mert azt hittem, arra írtad, amit, miközben kiderült, nem.
Én kérek elnézést.
Ettől még persze nem muszáj elolvasnod, kiváltképp, ha az álláspontodhoz minden körülmények közt ragaszkodni akarsz.
@Brix: az első pontod sem igaz. A múlt rendszerben nagyon sok “parasztpuskás” és egyszerű munkásember kezdett vadászni. A kivételezés a golyósfegyver-tartási engedélyek kiadásánál jelentkezett.
Elterjedt tévhit, hogy a vadászat a felső tízezer passziója. A helyi társaságban például van cégvezető ugyanúgy, mint asztalosmester és szobafestő. Igaz, róluk nem sűrűn írnak a Blikk-ben.
@Bogas: Nem hiszem, hogy ebben a kérdésben országokban kellene gondolkodnunk. Az állatok is szabadon vándorolnak, útlevél nélkül.
Mindenhol vannak állatok. Állatok mindenhol vannak. 😀
@little troll: jó, akkor tiltsuk be a vadászatot mindenütt. Ki fizeti majd a vadkárt, az összetört autókat, ki ad munkát a mostani hivatásos vadászoknak, ki kárpótolja az államot az elmaradt adóbevételekért, ki tartja majd el a tönkrement vállalkozókat? Ki gyűjt majd mintát a veszettség elleni védekezés sikerességének ellenőrzéséhez, ki menti a vadat árvíz idején?
@vokalpatriota: nem olvastad el amit írtam, vagy nem érted. Én sem veszem egy kalap alá a vadgazdálkodást és a tigrisvadászatot. Külön kiemeltem, hogy nem ítélem el a szakmai szempontú vadászatot, amikor egy vadállományt úgymmond kordában kell tartani. Tisztában vagyok vele, hogy egy valódi vadász nagyon alaposan mérlegeli, melyik vadat lövi le, és azt is tudom, úgy öli meg, hogy a lehető legkevesebb szenvedést okozza neki. De ha a hobbivadászatról van szó, akkor az igenis öncélú és igenis gyilkosság. Az, aki attól érzi magát janinak, hogy egy állatot ki tud lőni, annak szerintem nincs lelke. Aki azért lő állatra, hogy ezzel henceghessen, az egy véglény.
Ami a haszonállatokat illeti, nyilván felvet etikai kérdéseket, de elég demagóg dolog szerintem ezzel befedezni az élvezetből ölő vadászokat. Nem a haszonállat levágásával van a gond. Az ember mindig húsevő volt és lesz is, ebben biztos vagyok. Amit elfelejtettünk az az, hogy tisztelni kellene az állatot, nem tárgyként tekinteni rá, normális körülmények között tartani és kíméletesen, fájdalommentesen leölni. Ez az, amihez még jó pár generációnak fel kell nőnie, és ez nem attól fog megváltozni, hogy hányan térnek át a vega életmódra. Mert meggyőződésem, hogy ettől nem fognak kevesebb disznót, csikét, marhát vágóhídra vinni.
@Bogas: Milyen vadkárt? Nem értelek. Összetört autók? Elütött vadak. Az állatok életterébe bepofátlankodtunk, az autópályáink keresztezik az ő haladási útvonalaikat. Az egyre növekvő népességünkkel, városainkkal és művelt területeinkkel, útjainkkal elvesszük az életterüket. Ők is itt vannak, és régebb óta itt vannak, mint mi. Kik a vadak? Ők? Vagy mi, akik civilizáltnak gondoljuk magunkat, miközben tönkretesszük a környezetünket?
@little troll: igaz-igaz. Tényleg ők voltak itt régebben. Ez biztos megnyugtatólag hat majd a károsult gazdákra.
Egy kérdésemre sem válaszoltál…
@Cat_the_cat: Olvastam és értettem is. A félreértés köztünk abban van, hogy azt írtam: a hobby vadászat szükséges. És ezt fenn is tartom, de kifejtem bővebben: hobby vadászok alatt a nem hivatásos vadsázokat értem, akikre létszámban is bizony szükség van ahhoz, hogy a vadgazdálkodás fenttartható legyen. Másképp mondva: CSAK a hivatásos vadászi állomány képtelen lenne ellátni mindazokat a feladatokat, amike szükségesek. Szükség van azokra a lelkes nem hivatásosokra, akik tesznek. Például arra, mint amikor a múltkor a vadásztársaság elnökével meg még plusz ketten kimentünk megjavítani egy vadetetőt. Hivatásos vadász nem volt velünk – az elnök sem az, nem is kell, hogy az legyen. A hobby vadász jelzőt így, a nem hivatásos vadászi állományra értettem. Akik ugyanúgy lehetnek képzett és kezdő vadászok, lelkesek és lelketlenek, gondosak és gondatlanok – csak nem ez a fő foglalkozásuk, viszont szükség van rájuk. Mert mint minden 7 főnél nagyobb embercsoportban, avadászok közt is százalékosan ugyanolyan az emberi tulajdonságok eloszlása, mint bárhol máshol.
@Bogas: Sajnálom, ha úgy érzed, hogy nem válaszoltam a kérdéseidre. Szerintem válaszoltam. Más kontextusban látom a dolgot. 🙁
@little troll: Kedves little troll, a véleményed és meglátásaid szélsőségesek, kicsit gruftis-gótikus-világvége hangulatúak teli indulattal, és a saját logikád szerinti levezetésnek a legvége az, hogy az embernek semmi keresnivalója a Földön – tehát Neked sem.
Ez egyfajta idealista bölcsész világfájdalom, vagy Greenpeace-es, ez is belefér persze, ilyen is kell, de nem vezet sehová és az a tapasztalatom, hogy a sötét és ostorozó szavakon túl konkrét tettekben nemigen szokott megnyilvánulni.
A vadászok nagy többsége sokkal többet tesz a természetért és a környezetért, mint a nagy átlag. Említhetném pl. a rendszeres szervezett szemétszedést, stb stb. Javaslom a higgadtabb indulatmentes és gondolkodó tűnődést.
@vokalpatriota: Hát te csak ne vezetgessél le helyettem semmit. Félre. 😀
@vokalpatriota: rendben, ezt meg tudom érteni. A baj szerintem azzal van, hogy a határok sokszor elmosódnak, egyes vadászok elfelejtik a posztban is említett alapelveket, vagy nem törődnek velük. Gondolok pl. arra, amikor a kutyát a gazdájától 3 méterre lövi ki a vadász. Vagy egy konkrét eset: tavaly tavasszal-nyáron történt egy vidéki településen, hogy a helyi temető kerítése annyira tönkrement, hogy az őzek bejártak és leették a sírokról a virágokat. A megoldás nem az lett, amit egy humánus ember normálisnak gondolna, nem. Nem a kerítést javították ki, hanem kilőtték az őzeket ezért a tényleg tűrhetetlen tettükért… Az ilyen esetek azok, amiért a közvélemény sokszor a vadászok ellen fordul, és jöhetsz akármilyen szakmai érvekkel, a helyzet az, hogy legtöbb (állatszerető) ember nem fogja elfogadni, egyszerűen azért, mert az alapvető elvek különböznek és ezen nem nagyon lehet változtatni.
@Cat_the_cat: a gond itt van: “és jöhetsz akármilyen szakmai érvekkel”
Innentől tényleg fölösleges – és egyoldalú – jönni bármilyen érvekkel…
Ha észrevetted, én senkit nem akarok meggyőzni arról, hogy szeresse a vadászatot és a vadászokat.
Viszont ettől még szomorúbb, amit idéztem.
És akkor a horgászokról még egyetlen szót sem ejtettünk…
@Cat_the_cat: ízlés kérdése, ki állatszerető és ki nem, én pl. 10 kilós felnőtt testtömegűnél nagyobb kutya tartását megtiltanám lakótelepi panelban, mert véleményem szerint az is állatkínzás, de természetesen nem vagyunk egyformák…
…de legalább megpróbálom megforgatni a buksi fejemben az érveket, ha vannak és olykor – urambocsá! – még el is fogadom akkor is, ha nem az enyémek.
Vadászat??? Puccos formába öntött sima vágóhídi tevékenység, ahol sok esetben úri körülmények között folyik a MÉSZÁRLÁS.
Nem, nem vagyok elvakult idealista, elfogadom hogy,
1., Van vadgazdálkodás, OK. Kijelölt területen a túlszaporulat kilövése elkerülhetetlen.
2., A húst szeretőknek a vadhús csemege, ami nélkül azért persze meg lehet élni.
DE.
Az igazi vadászatról csak addig volt szó, míg az ember a technológiát nem fejlesztette olyan mértékűvé és engedte be etikai normáinak lazítása mellett a vadászat fogalomkörébe, mint napjainkban.
Nagyvadakra zoomos csúcs céltávcsővek, fegyverállvány hogy ne kelljen tartani, lézeres irányzék, sok esetben fél egy milla közötti eszközönkénti árak, éjjellátók, bőven hangsebesség fölötti torkolatsebességű vadászpuskák, a 20m átmérőjű ólomködöt lövő különböző méretű sörétekkel kacsa, nyúl vagy fácángyilkolászás…
A szerencsétlen vad sem a szaglását, hallását, sem gyorsaságát sem tudja védelmében használni, nevetséges és szánalmas ezt vadászatnak nevezni…, ez kaszálás.
A vadászat mint idealizált tevékenység a természetes kiválasztódást célozva arról szólt, hogy ha az ember be tudott cserkelni és el tudott ejteni egy vadat, akkor ÜGYES volt, a vad pedig érzékeivel támogatva ESÉLYES volt, s ez a versengés okozta izgalom volt a nagybetűs VADÁSZAT maga.
Az állat, ha időben eszmélt ÉRZÉKEIT használva, azokra hallgatva elmenekülhetett.
Ma már semmi esélye sincs, még egy béna gyökér is terít, ha van pénze.
(NOTA BENE: Ha ijjal vadászókról van szó ott is komoly a technika, de legalább be kell cserkelni 30-40 mre a vadat…)
A fent felsorolt technikák birtokában 200-300 m ről gyilkolhatják a leghegyesebb genetikai jellemzőkkel bíró vadakat is jó pénzért a legbénábban tapicskoló, bántóan büdös, ordítozó gyökerek is.
A “VADÁSZAT” mára olyan fetisizált, de jobbára elszororító sokszor visszataszító és nemtelen tevékenységgé vált, ami pénzről és státuszról jóval inkább szól, mint bármi másról.
SZERINTEM.
@vokalpatriota: hát nem tudom, nem látom, hogy bármelyik érvemet elfogadtad volna 🙂 Nézd, én azt hiszem, az átlagnál rugalmasabban állok hozzá a témához, az olyan túlkapásokat azonban, amit az előzményekben írtam, nem tudom elfogadni. Ezzel együtt tisztelem a valóban elhivatott, tisztességes vadászok munkáját, pl. azt, amit tavaly nyáron (is) tettek a Gemenci erdő vadállományának megmentése érdekében az áradások idején.
A kutyákat illetően pedig még igazat is adnék neked, ha nem lennénk több millió kóbor állat hazája. Így viszont még mindig sokkal jobb nekik az a panelban a gazdájuk mellett “szenvedni”, mint a sintértelepen elpusztulni, az árokban haldokolni órákat-napokat egy gázolás után, vagy emberek által megkínozva végezni.
@Mpatikus Eszetlenellenes: pontosan erről van szó. Ez az, ami belőlem is hasonló indulatokat tud kiváltani. Az afrikai műszafarik, ahol csak az nem tud lelőni egy állatot, aki vak, süket és nincs karja, bár szerintem a szervezők jó pénzért még ezt is megoldják neki. A lényeg a lóvé, a mészárlás, a különböző fajok kihalás szélére taszítása teljesen mellékes. Igény van rá, megfizetik, pusztuljanak az állatok.
Nos Hölgyeim és Uraim! Végigolvastam valamennyi kommentet és szörnyű, hogy mennyire elvakultak vagyunk! (Viszont nagy örömömre szolgál, hogy látok értelmes és szakszerű hozzászólásokat is.) Mi is a vadgazdálkodás valójában? Egy munkafolyamat, melynek lényege megegyezik bármely más gazdálkodási formával (állattenyésztés, mezőgazdálkodás, halgazdálkodás, erdőgazdálkodás, etc.). A lényeg az állomány fenntartása és lehetséges profittermelés. Bármennyire gusztustalanul is hangzik, ez a helyzet, ugyanis azokat az embereket, akik ebben a szakmában dolgoznak meg kell fizetni. Tehát van egy állományunk, amit ápolni, óvni, gyarapítani kell, ez teszi ki a munkafolyamat 70-80%-át. A legvégső folyamat pedig az aratás vagy véghasználat vagy vágás vagy vadászat, ahogy tetszik! Viszont ha ezt a munkafolyamatot nemes hagyományok kereteibe szorítjuk, máris úgy tűnik, hogy ez semmi másról nem szól, mint, hogy élvezetből “gyilkolászunk”. Tessék elolvasni néhány szakirodalmat, és ezek tudatában tessék hozzászólni az ilyen komoly témákhoz!
A hobbyvadászatról:
Miről szól a világunk? Van egy kis csoport, aki megtermel valamilyen árucikket és erre keres egy nagy csoportot, aki ezt megveszi, így nyer értelmet a munkája és így kap a hó végén fizetést. Nos a vadászat is így működik! A vadgazdálkodó a “termelő”, a hobbyvadász pedig a vásárló. Ezekből a befolyt pénzekből lehet fedezni a különböző munkafolyamatok kiadásait és a munkaerőt. Undorító és pénzhajhász az állatokból pénzhez jutni? Nos az igazság az, hogy valamennyi gazdálkodási formában élőlények halála árán jutunk pénzhez! Sajnálattal látom, hogy a vadászokat átkozzák, mikor a mezőgazdálkodás sokkal rosszabb hatással van a világ ökológiai stabilitására és a biodiverzitásra, ezt miért nem veszik észre a “szakértő” vadászgyalázó egyének? Mert a búzakalász nem tud szép nagy barna szemekkel nézni? A vegetáriánusok nem veszik el az élőlények életét? Vagy a növények nem éreznek?
Tessék már elgondolkodni!
Jaj bocsánat, elfelejtettem valamit, amiről sokat olvastam! A vadászok mennyire vadásziatlanok, hogy puskával lődözik a szegény állatokat kilométerekről, meg mennyire nincs esélye szegény őzikének! Kíváncsi lennék, hogy melyik bloghuszár tudna, akár csak 100-200 méterre belopni bármilyen vadat! Nem olyan buta ám az az állat, hogy csakúgy bevárja a vadászt! A vadászias lőtávolság pedig golyós fegyverrel 100-120 m, míg sörétessel 30-40 m. Ez az a távolság, amin belül a golyós lövedék olyan sokkhatást okoz, melynek hatására a vad szenvedés mentesen múlik ki. Ez a hatás az oly sokszor emlegetett íj és dárda használatánál nem lép fel, tehát sokkal többet kínlódik az állat kimúlása előtt!
A vadászat nem úgy folyik, hogy ami mozdul arra lövünk, hanem szigorú, jogszabályban meghatározott kíméleti időket betartva, a selejtezési normáknak megfelelően, alapos mérlegelés után ejtjük el a vadat, a lehető legkíméletesebb módon. Ajánlom mindenki figyelmébe gróf Széchenyi Zsigmond munkásságát, mert közvetlen közelről mutatja be a vadászat metódusait, a vadászok tengernyi munkáját, búját-baját, melyek megtapasztalása után talán a hozzáértés nélküli hozzászóló is kétszer meggondolja, hogy hülyeségeket írogasson!
A fent leírtak a magyarországi vadgazdálkodásba nyerhettek bepillantást. Akiben ellenszenvet ébresztettem, nyugodtan megkereshet a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki karának, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézetében! Szeretettel várom az érdeklődőket!